Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-31 / 176. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚLIUS 31., HÉTFŐ Környezettudatos játékok TARNASZENTMIKLÓS Ha nyári szünet, akkor kézműves tábor: Tarnaszentmikló- son ismét Molnárné Forray Marianna népművész vezette le az egyhetes programot. A gyerekek ez idő alatt szőttek, nemezeitek, készítettek gyöngyszövéssel, gyöngyfűzéssel karkötőket, vág- tak-ragasztottak virágokat. A tábor utolsó napján játék is volt: hagyományosan a „Tapossa laposra!” mű- anyagflakón-taposó verseny. Ennek végén a szelektívgyűjtő konténerbe vitték el a szemetet, amivel a szervezők igyekeztek a környezet- tudatos magatartásra nevelni a résztvevőket. Sz. E. Nyáron is várják a donorokat ÁTÁNY, TÁRNÁMÉRA A szünidő alatt is számos helyszínen van lehetőség megyénkben vért adni. Kedden délelőtt tíztől egészen délig Átányban, a Dr. Fél Edit Közösségi Térben várják a donorokat, szintén kedden, délután kettőtől ötig pedig a tarnamérai polgármesteri hivatalban lesz lehetőség önkénteskedni. Süli K. Fokozott figyelmet kérnek EGER A platánfák védelme érdekében a július 31. és augusztus 19-e közötti időszakban, este tíz és hajnal három óra között permetezést végeznek Egerben a Városgondozás Eger Kft. munkatársai. A cég kéri, hogy a lakosok a védekezés időpontjában lehetőleg ne tartózkodjanak a platánfák közelében, ablakaikat csukják be, és ne parkoljanak a permetezendő fák alatt. Süli K. Tudatosabb gondolkodásra biztatja a cigányokat Forgács István Egy cigány gyerek sem születik rosszabbnak Feketén fehéren címmel tartott fórumot Forgács István romaügyi szakértő a gyöngyöspatai művelődési házban péntek délután. A teremben alig húszán gyűltek össze a kezdéskor, de a csaknem kétórásra nyúlt interaktív előadáson kiderült: a telepelülésen élő romák is elégedetlenek a helyi oktatással, saját nehéz helyzetükkel, a cigányügy pedig nem esélyegyenlőségi és jogi kérdés, hanem elsősorban gazdasági. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu GYÖNGYÖSPATÁ Forgács István az előadása kezdetén utalt az évekkel korábbi patai eseményekre, melynek híre máig rányomja a bélyeget a településre. Szavai szerint ez nem az itt élők hibája, csak egyszerűen ilyen ma még mindig a köz- vélekedés, és idő kell, mire kikopik a köztudatból. Ugyanakkor úgy látja, Gyöngyöspata nagyon szép város, tiszta, rendezett, festői környezetben, egyértelműen pozitív hangulatot áraszt minden, ami az ide érkezőt fogadja. A lovári cigány közösségből származó szakértő szerint a cigányügy elsősorban gazdasági kérdés.- Pontos adataink nincsenek, de azt feltételezzük, hogy hazánk teljes lakosságának nyolc, kilenc százaléka lehet cigány. Ugyanakkor a tíz év alatti korosztályban ez az arány a duplája, az öt év alattiaknak pedig több mint a húsz százaléka is akár. Mindez u.tal arra is, milyen társadalom lesz húsz-huszonöt év múlva. Színes, mondhatjuk, ha kellően cinikusan akarnánk fogalmazni, de a lényeg nem az, hogy menynyi Lakatos, Balogh, Forgács vagy éppen Orsós nevű ember lesz az országban, hanem az, hogy a jövőben mennyien lesznek azok, akiknek kellő képességük, tudásuk és készségük lesz ahhoz, hogy munkát tudjanak vállalni és gondoskodni tudjanak önmagukról - fogalmazott a szakértő. Elmondta, ha a mostani fiatalok nem jutnak legalább szak- képesítéshez, nem tanulnak, nem tudják húszévesen a saját életüket felelősségteljesen élni, és az ő számuk drasztikusan megnő, akkor sejthetjük, hogy az ország gazdasági fenntarthatóságát ez mennyiben fogja befolyásolni.- Ma Magyarországon sajnos nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik olyan közösségekben és családokban nőnek fel, ahol nem megfelelőek a körülmények,_ nincs meg az alapvető szocializáció. Ezeknek a gyerekeknek a mostani közegükben Ezeknek a gyerekeknek a mostani közegükben kevés az esélyük. sokszor kevés az esélyük arra, hogy érdemi iskolai végzettséggel lépjenek a felnőttkorba - jelentette ki Forgács István. Hozzátette: hiányzik a tudatosság sok közösségben a cigányságból.- Annak, aki hét gyereket nevel, vajon van-e esélye arra, hogy mind a hét gyerekét ki tudja taníttatni, mind a hétre ugyanannyi figyelem jut-e? Mert egy cigány gyermek sem születik rosszabbnak, mint más. Ez nem genetika - tette hozzá. A terembe időközben többen is érkeztek. Az előadás már az első tíz perctől interaktívvá vált. Egy helyi cigány asszony azt sérelmezte, hogy a település általános iskolájába már szinte csak roma gyerekek járnak, mert a többieket behordják a szülők Gyöngyösre. Az ő lánya ezt nem teheti meg, viszont az oktatás itt, az asszony szerint, nem megfelelő. Ezt a helyi roma önkormányzat vezetője is megerősítette, a helyForgács István szerint a romáknak is kell tenni a jobb megítélésükért A patai romák is elmondták véleményüket Fotók: Czímer Tamás zetet tarthatatlannak nevezte, hisz - mint mondta - nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok is elmennek, holott az intézmény jól felszerelt, még uszodája is van. Egy patai pedagógus is felszólalt, aki szívügyének tekinti az iskola helyzetét. Úgy véli, a cél az kellene legyen, hogy a diákok helyben, biztonságban, jó oktatásban részesüljenek. Szerinte nem várni kell, hanem összefogni és közösen tenni az ügy érdekében. A teremben többen is egyetértettek vele. A BAGázs Közhasznú Egyesület munkatársa és az Autonómia Alapítványtól Béres Tibor Szociológus is ott volt. Utóbbi cigány telepeken dolgozik. Ő egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a romák integrációjára szánt több száz milliárd forint nem a megfelelő helyre kerül, illetve a pályázatok túl bonyolultak. Elhangzott: ezerhatszáz cigánytelep van Magyarországon, ezek nagy részében nincs közösség, nincs közös cél, nincs megegyezés. Az első lépés ennek a megteremtése kell legyen. Felvetődött az is, hogy vajon a többségi társadalom kirekesztő magatartása nem engedi-e a cigányokat érvényesülni? A roma szakértő arra igyekezett rávilágítani, hogy nem a többségi társadalomban kell keresni a hibát, vagy csak várni a segítséget, a cigányoknak is tenni kell azért, hogy változzon a megítélésük. A szakértő szerint a többségi társadalom ki van éhezve arra, hogy pozitívan csalódjon a cigányokban, de ez nem történhet meg egyszerre és azonnal mind a nyolcszáz-kilencszáz- ezerrel egyszerre - mondja. Forgács szerint cigányság önmagában, homogén tömbként nem létezik. Cigány közösségek vannak, amelyek tehetnek önmagukért, és amelyeknek mindenhol a helyi lakossággal kell együtt élni. Motoros halt meg MÁTRAHÁZA Halálos baleset történt szombaton Mátraháza közelében, a 24-es főúton. Egy autó és egy motorkerékpár karambolozott, és a motoros férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kiérkező mentőhelikopter munkatársai sem tudták már megmenteni. Fotó: Ládi L. Önkéntes tűzoltók versenyeztek száraz- és vizesszámokban Tűztörpök is oltottak Szihalmon SZIHALOM Önkéntes tűzoltótalálkozót szerveztek a településen, a Magyar-Tár-Házban, melynek igazgatója, Márkus János András köszöntötte elsőként szombat reggel, a csapatokat. Elárulta, sajnos a versenyt nem sikerült nemzetközivé tenni, mert az erdélyiek az otthoniakon segítettek, mivel az elmúlt héten ott is nagy viharok voltak.- A mostani az ötödik legnagyobb rendezvényünk. Ez a program arra is alkalmas lehet, hogy erősítse a civil szervezeteket, melyekből Sziha- lomban jó néhány működik - fogalmazta meg gondoíataBemutathatták, amit az elmúlt években tanultak Fotó: Berán D. it az igazgató. A vendégeket Bóta József Sándor, a település polgármestere is üdvözölte, ahogy Csontos Ambrus, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dandártábornoka és Antal Emil, a helyi önkéntes tűzoltók vezetője is. Az intézmény udvarán a Füzesabonyi Tűztörpök bemutatóját követően száraz- és vizesversenyszámokat is szerveztek.- Aki belekóstol ebbe a hivatásba, az a legtöbbször el is kötelezi magát mellette - jegyezte meg Csontos Ambrus. Szavait a résztvevők is megerősítették. J. H.
