Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-25 / 171. szám
12 ZÖLDÖVEZET 2017. JÚLIUS 25., KEDD Az erdőkben gombázni kellemes és hasznos időtöltés. Az ügyes gyűjtő számos fajtát szedhet belőle Gombát sokan keresnek, de fo az óvatosság Itt a gomba szezonja, a Blikkben több helyütt látható, a túrázók letérnek egy-egy elágazónál, abban reménykedve, hogy az áhított gombára lelnek. Vinczé- né Korózs Zsuzsanna gombaszakértővel a gombaszedés kulisszatitkairól beszélgettünk. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER A gomba sokoldalúan felhasználható a konyhában, nagyon jól illik például húsokhoz, de remek pörkölt is készülhet belőle, töltelékekhez Is kiváló. Nem is lehet vélet- Jen, hogy sokan lelik örömüket abban, ha gombát kereshetnek - és találnak is persze. Ám nem árt az óvatosság.- Mindig érdemes bemutatni a gyűjtött gombát, hogy száz százalékig biztosak lehessünk abban, ehető gombát szedtünk - mondja Vinczéné Korózs Zsuzsanna gombaszakértő. - Kosárba érdemes szedni, hogy szellőzzön, és fontos figyelni arra is, hogy a fajokat szedés közben elkülönítsük egymástól. így elkerülhetjük ugyanis, hogy gyilkos galóca kerüljön a jó, ehető gombák közé - teszi hozzá. A szakember megosztja velünk azt is, nagyon figyelni kell arra is, hogy a gomba teljesen ép legyen, ne legyen se túl kukacos, se penészes. A gyilkos galócának gallérja, bocskora f van, fehér lemezei.- Ha nem ismerünk egy fajt, akkor inkább ne szedjük le mindet - közli Vinczéné Korózs Zsuzsanna. - Levehetünk belőle egy keveset, majd ha vizsgálat után kiderül, hogy ehető, még mindig viszszamehetünk érte. Nem árt egyébként, ha elvégzünk egy alapfokú gombatanfolyamot. De manapság már sokan az internet alapján tájékozódnak a fajokról, és hozzáteszem, hogy egész jól. Ám természetesen az internet sem helyettesíti a vizsgálatot! A gombaszakértő kitér arra is: fontos, hogy legalább néhány fajt felismerjünk, például a mérgező gyilkos galócát. Ennek gallérja, bocskora van, fehér lemezei, sárgás-zöldes színe, márványozott tönkje. Ezekből minden évben visznek bőven hozzá. Zsuzsanna elárulja, hogy nagyon alattomos a gombamérgezés: az evés után, este még jól érezzük magunkat, reggelre pedig - ahogyan ő fogalmaz - elszabadul a pokol. Az egyik fő tünet a hányás, s bizony a gomba károsítja a májat. Túlélhető a gombamérgezés, ám ez nagyon ritka. Fotó: Läufer László A szedett gombát mindig érdemes vizsgáltatni Fotó: Lang Róbert Több nap után is mérgezhetnek A gyilkos galócát sokszor ösz- szetévesztik a csiperkével és a kékhátú galambgombával. Ám huncutabb gombák is akadnak a gyilkos galócánál - tájékoztat a szakértő ilyenek a pókhálósgombák. Ezek első evésre, sőt, másodikra sem okozhatnak problémát, ám harmadjára már annyi méreganyag halmozódik fel, hogy veszélybe kerülhet az életünk. Ügyelni kell továbbá a védett gombákra is, ilyen például a császárgalóca. Az eszmei értéke ötezer forint. Alkohollal együtt is bajt okoznak Zsuzsanna óva int, hogy a tárolók mellől szedjük le a gombát, hiszen a nehézfémek felhalmozódnak benne. A Bükk- ben elsősorban sárga rókagombát, nyári és bronzos vargányát, galambgombákat és érdestinórut találhatunk. Keserűgombára is bukkanhatunk, de ez utóbbit nem mindegy, hogy hogyan készítjük el, hiszen bár ehetőek, finomak, hasmenést okozhatnak. Akadnak olyan fajok is, amelyek alkohollal együtt mérge- zőek, ilyenek a tintagombák. Visszatérnek a szalakóták a park területére HEVES MEGYE Egyre több szalakótát látnak viszont a színes gyűrűk leolvasásának segítségével a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának területén. Május közepétől tértek vissza a telephelyre a telelőterületekről, így a munkatársak is kíváncsiak voltak, hány madarat tudnak egyedileg beazonosítani a gyűrűk révén. A szezon elején huszonhárom Afrikából visszaérkező szalakótát tanulmányoztak kézből a Bükki Nemzeti Park munkatársai. Ezekből tizenegynek már volt gyűrűje, ebből megállapítható az egyed kora és kikelés helye. Tavalyhoz képest megnövekedett az arány: akkor 18 kézbe került madárból 3-nak volt gyűrűje. A gyűrűs madarak nem mutattak nagy elmozdulásokat a kikelési helyükhöz képest. Mind a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén volt fióka, egy kivételével ugyanabban a Dél-borsodi Tájegységben is maradtak. A legidősebb általuk beazonosított madár 2009-ben kelt ki, a legfiatalabbak pedig egyéves madarak voltak. Tavalyhoz képest Tlőtt a gyűrűzött madarak aránya. Azóta megkezdték a mesterséges odúk ellenőrzését. További két madarat azonosítottak be a Dél-hevesi Tájegységen: az egyik Egerlövőről tért oda költeni, a másik Nagykátá- ról. Érdekesség volt egy tavaly Füzesabonyban gyűrűzött szalakóta, amely idén Romániában, Aradon költ. Ez 166 kilométeres elmozdulás a kikelési helyhez képest. A „Szalakóta védelme a Kárpát-medencében” LIFE+ projekt alatt lehetőségük volt a szakembereknek nagyobb meny- nyiségű színes gyűrűt felhelyezniük, amelyek egyre több információt hoznak a madarakról. E nagy karakteres gyűrűket dokumentációs célt szolgáló fotó segítségével is le lehet olvasni. Ezért várják azok adatait, akik ekképp le tudják olvasni a madár lábán látható kódot. V. M. A természetvedelem ben példaértékűen tevékenykedő erdészeket is megszólaltattak Az élő erdőnk: filmet forgattak a magán-erdőgazdálkodókról HEVES MEGYE A mi élő erdőnk - erdőkezelés másképp címmel készült 25 perces dokumentumfilm, amely a hazai Natura 2000 erdőkben tevékenykedő magán-erdőgazdálkodók példáján keresztül mutatja be a természetet kímélő erdőkezelésben rejlő lehetőségeket. A képkockákon a példaértékű természetvédelmi tevékenységet gyakorló erdészek osztják meg tapasztalataikat, véleményüket a folyamatos erdőborítás előnyeiről, a támogatási rendszer működéséről, e feladat gazdaságosságáról, miközben megismerhetnek az általuk gondozott erdőterületek és a munkamódszerek. A filmmel az alkotók célja, hogy meggyőzzék azokat a gazdálkodókat, akik hasonló lehetőségek birtokában vannak, de nem választottak még olyan megoldásokat, amelyek hosszú távon is megfelelő élőhelyet biztosítanak az erdőhöz kötődő élőlényeknek. Ilyen módszer lehet a szálalásra való átállás, de mivel a Natura 2000 erdőterületek túlnyomó részén ma is vágásos erdőgazdálkodás zajlik, a film ezek kezelésében is ösztönözné a természetet leginkább kímélő lehetőségek kihasználását. V. M. A park is partner a filmkészítésben A film a „Továbbfejlesztett kommunikáció, együttműködés és kapacitásbővítés a Natura 2000 erdők biodiver- zitásának megőrzése érdekében” című LIFE-»- Információ és Kommunikáció pályázathoz készült, amelyben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága társpartnerként vett részt. Magán-erdőgazdálkodók a fókuszban Fotó: Márkus Attila i * t * *
