Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-24 / 170. szám

2017. JÚLIUS 24., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD y Orbán Viktor: az Európai Unió ne beszéljen szolidaritásról Multipénz a családoknak Orbán Viktor a román első osztályú labdarúgó-bajnokságba feljutó sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK csapat mezét mutatta fel Fotó: MTI Falusi népességmegtartó lakástámogatási programot kell indítani - jelentette ki rendhagyó tusnádfürdői be­szédében Orbán Viktor. A kormányfő értékelte az el­múlt egy évet, és arról is be­szélt, hogy az amerikai vagy az orosz elnökkel szimpati­zál jobban. Mediaworks-összeállítás, kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FÓRUM A magyarországi vá­lasztásoknak most európai tétje is van: ennek kimene­telétől függ, hogy végre tud­ják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést - hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton az erdélyi Tusnád- fürdőn, a 28. Bálványosi Nyá­ri Szabadegyetem és Diák­tábor zárónapján tartott elő­adásában. A miniszterelnök a nagyszínpad előtt összegyűlt nagyszámú hallgatóságának azt mondta: az elmúlt egy év legjelentősebb eseménye a vi­segrádi négyek (V4) megerő­södése. Úgy fogalmazott: Var­só, Prága, Pozsony és Buda­pest egy hangon beszél. Az erős állam ismérvei Egy hazafias kormányzás célja csak a nemzet és ország megerősítése lehet - jelentet­te ki, majd több mint tíz pont­ban megfogalmazta egy erős állam ismérveit. Ezek között említette, hogy legyen gazda­sági növekedés, az ország ne hitelből éljen, legyenek több­ségi nemzeti tulajdonban a stratégiai ágazatok, és min­denki dolgozhasson, aki dol­gozni akar. Megjegyezte: Ma­gyarország már körülbelül ezermilliárd forintot költött a korábban oktalanul priva­tizált stratégiai cégek vissza­vásárlására, és míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott és 1,8 millió adózott, ma már 4,4 millió dolgozik és ugyanennyi fizet adót. Kiút a demográfiai hanyatlásból Egy erős ország esetében nem lehet beszélni demográfiai hanyatlásról, mert csak azok az országok maradnak fenn, ame­lyek biológiaüag képesek ma­gukat fenntartani - mondta a kormányfő. Ahhoz, hogy Ma­gyarország ilyen országgá vál­jon, családonként átlagosan 2,1 gyerekre lenne szükség. Az ál­lam ezt csak azzal segítheti elő, hogy családbarát környezetet teremt - magyarázta. Magyar- ország a családtámogatásra for­dított pénzt a multiktól veszi el, különböző különadók formájá­ban - mutatott rá, ismertetve: a bankszektortól 272, a biz­tosítóktól 31, az energiaszek­tortól 120, a telekommuniká­ciós ipartól 55 milliárd forint­nyi különadót hajt be évente a kormány. „A nagy profitok egy részét elvesszük annak érdeké­ben, hogy odaadjuk azoknak, akik dolgoznak és közben gyer­meket nevelnek, és így gondos­kodnak a nemzet jövőjéről” - tette hozzá. Ha rálépnek egy magyar lábára Orbán Viktor az- erős ál­lam feltételei között említette a közbiztonságot, amely ma­gába foglalja a határvédelmet és a terrorkísérletek elhárítá­sát. Fontosnak nevezte a kul­turális identitás megtartását, a jövő magyarságának egy kö­zösségbe való szervezését. Ma­gyarország csak akkor lehet erős, „ha a világ bármely sar­kában rálépnek egy magyar lá­bára azért, mert magyar, akkor Budapesten egy vörös lámpá­nak ki kell gyulladnia” - szem­léltette Orbán Viktor. Hangsú­lyozta: a modern állam feltéte­le az is, hogy képes legyen ven­dégül látni a világ nagy rendez­vényeit, Budapest épp most bi­zonyítja be magának és a világ­nak, hogy nincs olyan rendez­vény a foci-vb-n kívül, amit ne tudna vendégül látni. Üzenet a német politikusoknak A Magyarországot a szolida­ritás hiányával vádoló német politikusoknak üzenve a kor­mányfő leszögezte: Magyaror­szág megvédte saját magát és Európát is a migránsinvázió- val szemben, ami mintegy ne- gyedmilliárd forintjába került. „Az unió addig ne beszéljen szolidaritásról, amíg a 250 mil­liárd forintot, amivel nekünk tartozik Európa megvédéséért, nem fizette ki” - hangoztatta. Létezik egy Soros-terv Rámutatott: az emberek vé­leményével szemben Brüsz­szelben kialakult egy szövet­ség, amelyben a brüsszeli bü­rokrácia elitje és a Soros-bi­rodalom vesz részt. Hozzá­tette, létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, minden­kinek kell adni 4,5 millió fo­rint értékű eurót, a bevándor­lókat szét kell osztani az unió országai között, és fel kell állí­tani egy európai bevándorlási ügynökséget, amely elvenné a döntési jogokat a migránsokat érintő ügyekben a nemzetálla­moktól. Donald Trump vagy Putyin? A magyar külpolitika ve­zérlő csillaga a magyar ér­dek - mondta Orbán Viktor. Arra a felvetésre, hogy „Pu­tyin (orosz államfő) vagy Trump (amerikai elnök)?”, a kormányfő kijelentette: nem híve a személyekhez igazo­dó külpolitikának. Kifejtette: minden egyes, Magyarország szempontjából fontos ország­gal olyan viszonyt kell kiala­kítani, hogy neki is érdeké­ben álljon, Magyarország si­keres legyen. Amint felsorol­ta, ma Oroszország, az Ameri­kai Egyesült Államok is érde­kelt a magyar sikerben, vala­mint Kínának, Izraelnek, Tö­rökországnak is ez az érde­ke. „Hét éve dolgozunk azon, hogy a lecsatlakozásos, szö­vetséges! gondolkodás és logi­ka helyén a nemzeti önérdek­ből kiinduló külpolitikát épít­sük fel. [...] Jól állunk. Egy mo­zaikkocka nincs a helyén, ezt Brüsszelnek hívják. Ez a kö­vetkező választás után meg­oldandó feladat. Nem lehetet­len. Látjuk a lehetőséget”'- hangoztatta Orbán Viktor. Jobb híján autonómia A miniszterelnök az auto­nómiát firtató felvetésre rög­zítette: a kormány támogatja az autonómiát. Személyes ál­láspontját érzékeltetve úgy fo­galmazott: „Az autonómiát tá­mogatom. Jobb híján. Pont.” Az RMDSZ-t illető kérdés­re úgy reagált: gondolhatnak bármit filozófiai tételekről, politikai elvekről, helyes stra­tégiáról, de arról nincs mit gondolkodni, kire szavaznak az emberek. Arra a felvetés­re, látja-e a lehetőséget a ma­gyarországi társadalmi-gaz­dasági intézkedések határon túlra történő kiterjesztésére, igennel válaszolt, hozzátéve: az ütemezés a kérdés. Orbán Viktor szerint a jég megtört, amikor az egyik legfontosabb családtámogatást kiterjesztet­ték, az államhatárokon kívül minden magyar család szá­mára lehetővé tették. Úgy vé­lekedett: lépésről lépésre kell haladni, s ez igaz a csokra is. Jobban kell támogatni a falut Orbán Viktor azt mondta, nem teljesen elégedett, mert a falusi népesség számára egye­lőre nem elég vonzó a csők. Ki­emelte: falusi népességmeg­tartó lakástámogatási progra­mot kell indítani, és ennek ta­pasztalatai alapján következ­het egy Kárpát-medencei prog­ram. Arra, hogy miért nem ke­ményebbek a „Soros-biroda­lom magyarországi képvise­lőivel”, úgy reagált: még lehet­nek. Hozzátette ugyanakkor: az európai politikai kultúrá­ban vannak határai a politi­kai csatákban bevethető esz­közöknek, és ők nem lépik át ezt a határt, szemben az ellen­feleikkel. A miniszterelnök kérdések­re adott válaszait egy nő füty- tyel próbálta megzavarni. Ellenzéki reakciók a kormányfői beszédre Botka László, az MSZP minisz­terelnök-jelöltje reagálásában azt írta, a jövő évi voksolás tét­je, hogy Magyarország Oroszor­szághoz vagy Európához akar-e tartozni, továbbá az is, hogy az emberek egy leszakadó, igaz­ságtalan Magyarországra vagy egy egyenlőségre és igazságos­ságra épülő jövőre szavaznak. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a beszédre reagálva azt írta, Or­bán Viktor miniszterelnök is­mét bebizonyította, hogy tisz­tességes bérek és nyugdíjak, modern egészségügy és okta­tás helyett csak ellenségképet tud adni a népnek. Szél Bernadett, az LMP társel­nöke szerint a Fidesz nem Eu­rópa jövője, hanem Magyaror­szág múltja. Véleménye sze­rint a Fidesz kormányzása alatt „nőtt Magyarország kiszolgál­tatottsága, megroggyant ha­gyományos, stabil nemzetkö­zi kapcsolatrendszere és a ma­gyar emberek túlnyomó több­sége rosszul járt". A Demokratikus Koalíció párt­jának alelnöke, Nagy-Huszein Tibor szerint semmit nem lehe­tett megtudni a beszédből ar­ról, hogy mik az ország valós problémái, miért megy tönk­re az egészségügy és az okta­tás, miért Magyarországon az egyik legalacsonyabb a fizetés az unióban. A NATO is cáfolja Botka informátorát TITKOSSZOLGÁLAT A brüsszeli Politico című lapban Magyaror­szág és a katonai szövetség közti bizalmatlan viszony­ról írtakat határozot­tan cáfolta a NATO. A Magyar Idők cí­mű lapnak eljutta­tott közlemény állít­ja: Magyarország értékes tag­ja a katonai szövetségnek, és a titkosszolgálati NATO-informá- ciókhoz minden tagállam egy­formán hozzáfér, ez alól hazánk sem kivétel. A Politico a George Soros milliárdos által finanszírozott 444.hu információira is tá­maszkodott. Megszólaltatták az erősen kormánykritikus ko­rábbi budapesti amerikai nagy­követet, Eleni Kounalakist is. A Politico cikké­nek címe fenye­gető mértékű ma­gyarországi orosz befolyást vizionált, ám ezt konkrét té­nyekkel nem támasztották alá. A Politico cikkét a magyar ellenzék tényként kezelte. A valótlan információkat tar­talmazó cikkre hivatkoz­va Botka László bejelentette, hogy kezdeményezik a nem­zetbiztonsági és honvédelmi bizottság együttes ülésének összehívását. MW Vizsgálatot követelt az ellenzék Százezrek várnak arra Líbiában, hogy elinduljanak Európa felé Bekeményítettek az osztrákok 8ÉCS „Le kell zárni a földkö­zi-tengeri menekültútvona­lat” - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminisz­ter az Österreich című oszt­rák lapban megjelent inter­júban. Kiemelte: Olaszország fontos partnere Ausztriának, de a migránskérdésben nyílt párbeszédre van szükség, il­letve a menekültek továbbirá­nyítása esetén a közép-euró­pai államoknak, mint Auszt­riának is, meg kell védeniük határaikat. Mint ismert, ennek érdeké­ben az osztrák-olasz határ- szakaszon lévő Brenner-hágó- nál már elindultak az előké­Sebastian Kurz Fotó: AFP szülétek. Az osztrák külügy­miniszter szerint a Földkö­zi-tengeren erősebb lépésekre lenne szükség, a kimentett migrán­sokat rögtön visz- sza kellene szál­lítani hazájukba, vagy az unió külső határánál meg kellene állítani őket. A múlt héten már a fran­cia belügyminiszter beszélt arról, hogy további százezrek várnak Líbiában arra, hogy el­indulhassanak Európa felé. Christian Kern osztrák kan­cellár viszont óvatosságra in­tette Sebastian Kurzot, szerin­te ugyanis migrációs kérdés­Erősebb lépé­sekre lenne szükség ben nagyobb érzékenységre van szükség. A kancellár emel­lett azt sürgette, hogy a jövőben ezt a kérdést ne a nyilvánosság előtt és a választási kam­pányban tárgyalják. Ausztriában ugyan­is a kormánykoa­líciós válság miatt október 15- én előrehozott parlamenti vá­lasztások lesznek. Az ügy érde­kessége, hogy egy friss közvéle­mény-kutatás szerint az osztrá­kok 80 százaléka lezárná a föld­közi-tengeri menekültútvona­lat, és 76 százaléka kiáll a Bren- ner-hágónál tervezett határel­lenőrzés mellett. MW

Next

/
Thumbnails
Contents