Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-22 / 169. szám

2017. JÚLIUS 22., SZOMBAT Bringázott, Black Sabbath-ot hallgatott g CSALÁDI KINCSESTÁR____________________ _________ Pe rzsaszőnyeget szőtt kisl Kovács Katalint, az Egri Kul­turális és Művészeti Köz­pont munkatársát kértük meg ezúttal, hogy meséljen olvasóinknak, milyen volt> gyermekkorában. Sok érde­kességet tudhatnak meg a szakemberről. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com Kovács Katalint már gyerekkorában is nagyon érdekelték a külön­féle művészeti ágak Fotó: Berán Dániel nem szóltak senkinek, hogy elmennek... Órákig keresték őket, egy szemfüles lakó se­gítségével bukkantak rájuk.- Nagyon szerettem vol­na énekkarba járni - mondja mosollyal az arcán -, de azt mondta a karvezető, ne men­jek, mert nem megfelelőek a hangadottságaim. Ehhez hoz­zátartozik az a gondolat is, hogy minden gyerek életé­ben akadnak olyan tanárok, akikkel szoros lelki kapcso­latuk alakul ki. Általános is­kolában a matektanárom volt ilyen. Egyszer ő helyettesítet­te az énekórát, megénekelte­tett, és akkor igazán szépen ment. Azóta is szeretek éne­kelni, az unokáimnak is szok­tam. A matekra visszatérve, jó voltam ebből a tantárgyból, s a miskolci Kossuth gimnázium­ban tanultam tovább matema­tika szakon. Nem volt irányító típus, de a közösségi életben benne volt. Felnézett a népszerű gyere­kekre, de később rájött, ér­demben nem különböznek egymástól. Jó tanuló volt, ám a készségtárgyakból nem je­leskedett. Később azonban az édesanyja hatására - aki szí­vesen varrt, kötött - elkezdett érdeklődni a kézművesség iránt, és kiderült, hogy van ér­zéke hozzá. A középiskolában eredeti perzsamintás szőnye­geket is készített, ezért meg­dicsérték őt, hiszen szép dara­bokat szőtt a barátnőjével.- A szüleim óvtak - emléke­zik de ha el akartam menni valahová, elengedtek. Őszinte voltam mindig anyukámék- kal, jó kapcsolatban voltunk. Édesanyám délután két óráig dolgozott, aztán együtt töltöt­tük a napot. A ruháimat is ő készítette. Katalin kitér többször arra is, fontos volt neki a zene, aho­gyan ma is. A kedvence a Black Sabbath, a Deep Purple, a The Beatles vagy a Dire Straits volt fiatalkorában. Egyszer a szü­leitől lemezjátszót kért, ami­hez választhatott két lemezt is: Cseh Tamás Antoine és Desire-je, valamint a Pillangó- kisasszony volt a kívánsága. Az utóbbi mindig feltöltötte őt lelkileg, a szakember azóta is szereti az operákat. EGER A Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban, a munkahe­lyén találkozunk Kovács Ka­talinnal, aki közművelődési szakemberként dolgozik az Egri Kulturális és Művészeti Központ ezen intézményében.- Tizennyolc éves ko­romig a Borsod megyei Edelényben éltem. Anyu­kám röntgenasszisztens volt, apukám először bá­nyában dolgozott, majd a mezőgazdaságban. Föld­műveléssel is foglalkoz­tak, sokszor én is segítet­tem nekik. Nem voltak a te­lepülésen rokonaink, hár­man éltük az életünket - vág gyermekkori történetének a közepébe. - Később derült ki, hogy lett volna egy ikertestvé­rem is, ám ő sajnos halva szü­letett. Sokáig nagyon szomo­rú voltam emiatt, és minden születésnapomon elolvastam Radnóti Miklós Ikrek hava cí­mű művét. Az életben vannak tanárok, akikkel szoros lelki kap­csolat alakul ki. Katalinnak Edelényben él­ményekkel teli élete volt. So­kat biciklizett a barátaival a környéken. Az óvodai és az ál­talános iskolai éveiből az ede- lényi kastélyt emeli ki. Oda járt óvodába, később napközi­be. Az épület lenyűgözte őt és a társait. Kastélyos és király­lányos játékokat játszottak az udvarban, az óvónők pedig ezt örömmel nézték. Edelényben szolgálati laká­suk volt, amit később megvá­sároltak. A szomszédságuk­ban élt egy fiú, akivel Kati jó barátságban volt. A kislány apukája sokszor járt horgász­ni a Bódva folyóhoz. Egyszer a két gyermek úgy gondolta, ők is elmennek halat fogni a folyó legsebesebb részéhez. Saját horgászbotot készítet­tek, jól érezték magukat, ám Kati, a pici lány Fotó: beküldött Bíró lett volna, a tűzzománc bűvölte el Sokat olvasott gyermekkorá­ban, Jókai szinte összes köny­vét elolvasta, sőt, Pilinszky is nagy hatással volt rá. Elő­ször jogot akart tanulni - bíró akart lenni -, ám a nyári kurzu­sán ízelítőt kapva % területből, meggondolta magát. Rájött, hogy a történelem-népműve­lés közelebb áll hozzá, ezért az egri főiskolán ezt a szakpárt végezte el. Az akkori Úttörő­házban - ma Forrás - kapott munkát, ma is ott dolgozik. Az intézménynek öt évig a ve­zetője is volt. Szereti a munká­ját, szívvel-lélekkel tűzzomán- cozik például, szakköröket is tart. Húsz esztendeje is részt vett már a tűzzománc biennálé szervezésében, ami ma is nép­szerű rendezvény. LEGYEN SZÓ RÓLA! Isszuk, de hogyan is írjuk az egri bikavért?- Nemrég volt Egerben a bikavérünnep, a névadó bor­fajtát eléggé vegyesen ír­ták. Úgy veszem észre, so­kan nem tudják eldönteni, hogyan írandó: egri bikavér vagy Egri Bikavér. Számom­ra az első lenne a logikusabb, mivel egy borfajta. Ám azt is tudom, hogy a mi bikavé­rünk már hungarikum, már­kanév. Úgy sejtem, a nagybe­tűs változat is megállja a he­lyét - kérdeztük dr. Varga Gyula nyelvészt, a Hírlap ál­landó szakértőjét.- A válasz egyszerűnek tű­nik, de nem az. Merthogy érin­ti a szekszárdi bikavér, a deb- rői hárslevelű, a tokaji aszú, a badacsonyi kéknyelű, a ka­darka, olaszrizling, kékfran­kos írásmódját is. Tehát valójá­ban az a kérdés: hogyan írjuk a bor-, illetve szőlőneveket? (A pálinka és egyéb italok nevé­ről most ne essék szó.)- A helyesírási szabályzat mit ír erről?- A szabályzatban erre nincs utalás, de a szótári részben kis­betűvel írják: egri bikavér. Mi­vel a növények és állatok faj- és fajtanevei kis kezdőbetűsek, logikus, hogy a szőlő- és a belő­lük készült bornevek is kicsivel írandók. Ám a boroscímkéken terjednek a fantázianevek, dű­lő- és személynevek is, néhány HIRDETÉS Dr. Varga Gyula, lapunk nyelvi szakértője Fotó: Huszár Márk az egriek közül: A Kutyafá­ját!, Áldás, Csabikavér, Eszter Bora, Grand Selection Cecey Vicuska, Nagy-Eged fur­mint, Paptag, Törökverő, Vili Papa cuvée. E megnevezések a márkanevek közé sorolandók, nagy kezdőbetűsek.- Akkor hogy írjuk: egri bikavér vagy Egri Bikavér? Esetleg: Egri bikavér?- A termőhelyet jelölő jelző kisbetűs (deb- rői, egri, tokaji, villányi), így az egri leányka (Egerben ké­szül leányka szőlőből) csupa kicsivel írandó. Ám a bika­vér nem szőlőnév (sőt, nem is bornév, hanem borházasí- tás), akár márkanévnek is ve­hetnénk. A Csillag márka­név, a megnevezés az Egri-vei kezdődik, tehát: Egri Csil­lag. A mi bikavérünk hunga­rikum lett, ez is márkanév le­het, akkor meg: Egri Bikavér. De ha Egri Csillag és Egri Bika­vér, akkor miért egri leányka? Ha meg Egri Leányka, akkor miért debrői hárslevelű? Hát ezért ilyen bonyolult ez. Mivel a szabályzat nem írja elő ka­tegorikusan, ezért a bornevek írásában nagy a szabadság - és a bizonytalanság. Az embe­rek lázadnak a sok előírás el­len, ha nincs, akkor meg köve­telik. A nyelvművelők a szak­ma képviselőitől kérdik, mi az írásgyakorlat, a szőlészek-bo- rászok a nyelvművelőktől vár­ják a szabályozást.- A borvidékek nevei ho­gyan írandók?- Úgy, mint a járások, me­gyék, régiók megjelölését: Egri borvidék, Mátrai borvidék, To- kaj-hegyaljai borvidék.- Talányos a „bikavér” el­nevezés.- Egy anekdota szerint az eg­ri bikavérbe három állat vérét öntötték: a majomét, az orosz­lánét és a disznóét. Ezt igazol­ják a megfigyelések: aki egy fél liter bikavért fnegiszik, vihog, mint a majom; aki kettőt, erős­nek érzi magát, mint az orosz­lán; három után pedig... V. M. < k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents