Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-15 / 163. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. JÚLIUS 15., SZOMBAT HÍREK 800 éve indult el II. András az ötödik keresztes hadjáratra Digitalizálnák az orosz forrásokat BUDAPEST A magyar levéltárak gulagdokumentumain kívül az orosz levéltárakban található iratokat is digitalizálná a Magyar Nemzeti Levéltár. Fontosnak tartják megismerni annak a csaknem 600 ezer magyarnak a sorsát is, aki a szovjet táborokba került, mert csak azokról van magyar levéltári anyag, akik hazatértek. MW Hadrianus fala mellőli levelek NORTHUMBERLAND A vindo landai erődnél a légionáriusok britanniai életéről tanúskodó levélkincsekre bukkantak a régészek, köztük egy lovassági tiszt, Masclus szövegére, aki szabadságra vágyott. A 25, vékony nyírfadarabra írt levelet az erődítménykomplexum legmélyebb rétegében találták meg. MW A Festeticsek dégi kastélya is megújul DÉ6 A nemzeti kastély- és várprogram keretében megújul a dégi Festetics-kastély, és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély és a csókakői vár is bekerült a fejlesztés első ütemébe. A kastélyt lá- togathatóvá alakítják és kulturális-turisztikai attrakcióvá fejlesztik. Hiteles történelmi kiállításokat is terveznek, amelyeken bemutatják a magyarországi szabadkőművesség történetét is. MW Még látogatható a püspöki palota SÜMEG Késik a püspöki palota felújítása, ezért a nyáron még látogatható az épület két kiállítása Sümegen. így nyitva tartják a Nyolcak művészeti csoport festményeit és grafikáit bemutató tárlatot is. MW Magyarok a Szentföldön II. András keresztes hada élén a Képes Krónika iniciáléján Magyar kezdeményezésre 1217-ben nagy lelkesedéssel indult az ötödik keresztes hadjárat, célja nemcsak Jeruzsálem, hanem Egyiptom elfoglalása is volt. Pataki Tamás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu KÖZEL-KELET II. András volt az egyetlen európai király, aki részt vett az ötödik keresztes hadjáratban, és az előzőkhöz képest magyar szempontból sikeresen végződött a vállalkozás. A történészek korábban hagyományosan negatívan ítélték meg a magyar részvételt, de ma már a nyugati középkorászok is korszakosnak és fontosnak tartják a hadjáratot. A középkorban ez volt a legnagyobb magyar katonai vállalkozás, hiszen ekkora sereg sohasem járt ilyen távol a hazától, ráadásul csekély veszteséggel tért haza. A magyarok megismerték a szentföldi várrendszert, a lovas-gyalogos kevert hadviselést, a jeruzsálemi keresztény királyság jogrendje pedig az Aranybulla szemléletére is hathatott. II. Andrást 1205-ben koronázták királlyá, apjától, III. Bélától megörökölte a keresztes hadjárat fogadalmát és vele együtt a „keresztes kasz- szát”, amiből pénzelnie kellett a vállalkozást. Az ötödik keresztes hadjáratra (1217-1221) András az unokatestvérével, VI. Lipót osztrák herceggel indult el, III. Honorius pápa üdvözölte és szorgalmazta a hadjáratot, ezért felruházta őket a kereszteseket megillető jogi védelemmel. András jól tudta, hogy ha részt vesz a felszabadító hadjáratban, akkor Nyugaton és Közép-Európában is befolyásosabbá válik a Magyar Királyság. A Szentföldre tengeri úton, Spalatóból (ma Split) indultak a keresztes hadak. Tamás spalatói főpap, történetíró szerint a magyar király tízezer fős sereggel érkezett, olyan sok keresztes nyüzsgött a városban, hogy nem fértek fel mind a hajókra. Egy velencei hajó körülbelül 500 katonát, vagy 150 lovat szállíthatott, ezért valószínű, hogy 2 ezer főnyi lovas és 4-5 ezer fős gyalogos kísérettel indulhatott el a hadjáratra - véli Veszprémy László hadtörténész. Kézai Simon szerint székely lovasok is vele tartottak. Egy keresztes hadjárat még egy királynak sem volt olcsó mulatság, ezért itáliai bankházaktól hitelt kellett felvennie, és a Szentföldön eladta Gizella királyné drágaköves arany koronáját is. Szeptember végén, Ciprust is érintve érkezett a Szentföldre a magyar sereg. Az első nagy haditanácsot Akkonban tartották, II. András sátrában, részt vett rajta a német és a templomos lovagrend nagymestere, és János jeruzsálemi király is, akivél közösen vezették a hadakat. A katonai műveleteket felderítésekkel kezdték, a gazdag déli síkságon, Riccardanán vertek tábort. November 3-án a jeruzsálemi pátriárka és Vitry Jakab akkoni püspök személyesen jelent meg András előtt az 1187. évi hattíni csatában elveszett Szentke- reszt-ereklye egy megmaradt darabkájával. Ekkora magyar sereg addig sosem járt ilyen távol Al-Ádil (1200-1218) szultán fia, Al-Muazzam Nábluszból figyelte a keresztesek mozdulatait, de apja nem engedte, hogy rájuk támadjon. A keresztesek másnap felderítették a Tábor hegyi erőd környékét, átkeltek a Jordánon, és legyőztek egy muzulmán sereget, majd visz- szatértek Akkonba. Útközben kifosztották Beiszant és gazdag zsákmányra tettek szert. A Tábor hegyi, 77 tornyos erődöt egy 600 méter magas sziklás fennsíkra építették, és 2 ezer fős helyőrség védte. Ezt a stratégiai pontot feltétlenül el kellett foglalniuk. November 30-án egy helyi renegát vezető felfedett egy rejtett, várhoz vezető ösvényt, és a keresztesek sikeresen rajtaütöttek a várnagy csapatán, ám a várat nem támadták meg. Inkább kivártak, körbevették, négy hónap múlva a muzulmánok feladták Tábort, az erődöt a keresztesek lerombolták. Ez jó eredménynek számított, hiszen II. András tudta: bár jól felszerelt katonasága van, még sincs ereje nagyobb katonai műveletekre. Az 1217- 18 telén elszenvedett csekélyebb katonai veszteségek és megbetegedése miatt eldöntötte, hogy hazavezeti seregét. Hazafelé diplomáciai bravúr- sorozatba kezdett és tárgyalt az útjába eső államok vezetőivel, frigyeket és diplomáciai szövetségeket kötött. Az 1222-es Aranybulla pecsétjén II. András szerepel Fotók: MW Európa és a magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepe Gigantikus jurta lesz Bugacon Bemutatják a keleti lovas harcmodort is a negyedszer megrendezett Ősök Napján Fotó: MW Az eltűnt királyi vadászkastély KÁRPÁT-MEDENCE Negyedszer rendezik meg az Ősök Napja nagyszabású hagyomány- őrző rendezvényt Bugacon, augusztus 11-13-án. Mára a Kurultáj mellett az Ősök Napja lett a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepe. Több mint ötven zenei és hagyományőrző valamint tudományos-ismeretterjesztő program lesz a honfoglalás korának hangulatát megidéző hatalmas, több mint száz jurtából álló nomád táborban, amelyet a Magyar-Túrán Közhasznú Alapítvány szervez. A tudományos kiállításokon, a seregszemléken történészek, antropológusok, régészek és néprajzosok is közreműködnek. Bemutatják a keleti lovas harcmodort, a lovas hagyományokat, és nagyszabású régészeti-antropológiai tárlat lesz az ősök sátrainak nevezett hatalmas jurtákban. A kiállításokon főleg a hun, avar és honfoglalás kori régészeti és antropológiai hagyatékot szemléltetik: fegyvereket, lószerszámokat, ékszereket, használati tárgyakat és eredeti koponyákat is. Felállítják a világ legnagyobb, több mint húsz méter átmérőjű, Atilláról elnevezett óriás jurtát, amelyben újra látható lesz a Hunok bejövetele című, nagyszabású félpanoráma festmény, Kertai Zalán alkotása. A gigantikus méretű sátorban az Ősök arcképcsarnoka című kiállításon az előző években rekonstruált honfoglalás és avar koriak mellett láthatóak lesznek előkelő hun vezetők és egy besenyő harcos koponyája alapján készült rekonstrukciói is. A páratlanul érdekes kiállítást idén is ingyenesen lehet meglátogatni. PT ÉPÍTÉSZET A Várak, kastélyok, templomok folyóirat legújabb, izgalmas számában egy eltűnt kastély nyomába eredhetünk: megismerhetjük a galgamácsa-ecskendi királyi vadász- kastély történetét, amelyet Ferenc Józsefnek emelt a nemzet 1869-70-ben. A katedrálisra hasonlító neogótikus kastélyban mégsem járt sohasem a császár és király, de Horthy Miklós igen, többször is vadászott itt. A lovagvár jellegű épületnek volt egy unikális technikai újdonsága is: étellift helyett a teljesen megterített asztalt emelte fel egy szerkezet az alagsorból a földszinti ebédlőbe. A kastélyt 1944 decemberében a Vörös Hadsereg barbár módon felgyújtotta, az épület teljesen elpusztult. Az új számban megemlékeznek Arany Jánosról, és bemutatják Drégelyvár romjait, Kőszeg erődítménye forrás- kutatással összehangolt építéstörténeti feltárásainak újabb adatait is megismerhetjük. Régészeti beszámolót olvashatunk a pécs-jakab-hegyi földvár kutatásáról, barangolhatunk a szepes- ségi Marcell-vár maradványai között, valamint Hölgykő rejtőzködő vára tövében a Bakonyban. Nemcsak a még álló várainkról, hanem a már-már csak népballadákból ismert romokról is olvashatunk, ezek is fontos történeti emlékhelyeink. A Galériában képeket és egy rekonstrukciós rajzot láthatunk az erzsébetvárosi reneszánsz Apafi-várkastélyról, amely eléggé kikopott a történelmi tudatunkból. PT
