Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-11 / 159. szám

2017. JÚLIUS 11., KEDD ^2 1956 TÖBB MINT HATVAN év távlatából Czaga István 1956-os egri forradalmár visszaemlékezése (2/2.) A tanú 13 évet kapott A forradalom napjaiban, 1956-ban Eger utcáin. Rengetegen reméltek változást Fotó: MW Sortűz, véráldozat, személyes ambíció MAGYARORSZÁG A sortűz fo­galmának értelmezése 1956 eseményei szempontjából az általános és a katonai termi­nológiától is eltér - szögezi le a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontjának elemzé­se. Ez esetben sortűzön nem a tömeggel szemben kivezé­nyelt fegyveres alakulat pa­rancsra megkezdett tüzelését értik, ennél sokkal tágabb ér­telemben használatos. Sortűz az, amikor egy fegy­veres egység (vagy annak egy része) nem egyértelműen har­ci körülmények között (fegy­veres támadás elhárításá­nak céljával), parancsra tüzet nyit egy tüntető, de fegyver­rel nem rendelkező, nem nyil­vánvaló támadási céllal fellé­pő csoportra. Az 56-os sortü- zeknél a honvédség többször úgy érte el csak figyelmeztető lövésekkel a célját, hogy nem voltak áldozatok (Ráckeve, október 26., Dunavecse, októ­ber 28., Mezőtúr, október 28.). Persze, bőven voltak véráldo­zattal járók is, például Eger­ben. Gyurkó Lajos ma­gasrangú tisztként Egerben maga is lőtte a tüntetőket. A véres események több mint fele Budapesten, a kör­nyékén, illetve a Gyurkó Lajos vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló III. hadtest területén történt. Utóbbit - az egri sor­tűz is e körbe sorolandó - több tényező magyarázza: az volt a Budapestre (Romániából) kül­dött szovjet csapatok utánpót­lási vonala, ott fontosabb volt bármilyen támadás elhárítá­sa, mint az ország más, a bu­dapesti fegyveres harc szem­pontjából kevésbé fontos te­rületeken. Magyarázza Gyur­kó erőszakos személyisége, ő volt az egyetlen magas rangú tiszt, aki december 11-én Eger­ben maga is lőtte a tüntetőket. Nem volt titok előtte, hogy a szovjet katonai vezetés őt sze­melte ki az általuk lázadásnak tekintett megmozdulást letör­ni hivatott katonai közigazga­tás parancsnokának, és igye­kezett az alkalmasságát előre bizonyítani. Sz. Z. HIRDETÉS KISÚJSZÁLLÁS, EGER Már csak ő él Jobb László és 13 tár­sa perének szereplői közül. A Czaga Istvánnal készült interjú második része olvas­ható az alábbiakban. Sziki Károly heol@heol.hu- Az érsek kérésére emlékszel?- Seregély István érsek kért meg, hogy az egyházi könyv­tár hatalmas értékű könyve­it védelmezzem. Megvédtük. Azóta sem kaptam a papság­tól egyetlen köszönőszót sem. Egy szóval sem nyilatkoztak mellettem. Pedig... Egyik éj­jel riasztottak, hogy egy főis­kolaellenes csoport fel akar­ja gyújtani a könyvtárat, a pa­pokról írt jegyzőkönyvet meg akarják kaparintani. A hátsó ajtónál nyakon csíptünk egy fegyveres csoportot.- Jött 1956. november 4.- A hírforrásokból sejtet­tem, mekkora szovjet egység érkezik Egerbe, s átláttam, az ellenállásnak nincs értelme. Kézifegyvereink a tankok el­len nullát értek volna. Sem­mi értelme öngyilkosnak len­ni! - gondoltam. Egy dolgot te­hetünk, ami a becsületes el­lenállásnak még része: zavar­ni a bevonulásukat. Ehhez leg­alkalmasabb bázisnak tartot­tam a Bükköt. Önkéntes ala­pon hirdettem meg, hogy aki akar, jöjjön a hegyekbe. Még lányok is jelentkeztek. A főis­kola tanári kara munkába állt, hogy lebeszélje őket. Belátom, helyesen tették! A végső dön­tés a Tűzoltó téren érett meg az egységben: nem megyünk sehová! lói döntöttünk, jött a hideg, egy ingben, ismeretlen terepen meddig bírtuk volna?- Berendezkedtetek a Líceum védelmére is!- A főiskola mellett volt egy töltőállomás. Azt a parancsot adtam, töltsék meg az üvegeket benzinnel, tegyenek bele ka­nócot, és helyezzék készenlét­be. így vártuk a szovjeteket, de egy Molotov-koktélt sem hasz­náltunk, mert mire észbe kap­tunk, már megszálltak minket.- Az oroszok bejövetele meny­nyire rázott meg?- Lelkileg az első nap teljes összeomlás volt. Csak feküd­tem és hallgattam, mi törté­nik. Mire kiépült volna a ma­gyar ellenállás, minden fon­tos harcászati pontot elfoglal­tak. Sokkal tájékozottabbak voltak a ruszkik idegen tere­pen, mint mi a sajátunkén...- Lehajtott fejjel hagytad el Egert.- November 4-én éjjel lép­tem ki a városból. Karcagig vitt a vonat, onnan gyalog tettem meg a 17 kilométeres utat Kisújszállásig, meg on­nan még három kilométert a szülői házig, hogy lássam, él- nek-e még. Két nap után Pest­nek vettem az utamat. Jelent­keztem a volt parancsnokom­nál, Radimeczki ezredesnél. Azzal kezdte, olvassam el a káderlapomat és írjam alá a Tiszti Nyilatkozatot.- Vagyis hűségesküt Kádárra! Nem írtad alá, gondolom.- így igaz. A nyilatkozat utolsó sorában ez állt: nem vettem részt az ellenforrada­lomban! Hát, abban nem is, de a forradalomban igen! Meg­döbbenve nézett rám, ami­re én kértem a tartalékállo­mányba való helyezésemet. Hazamentem a nagybátyám- ékhoz Budafokra. Épp falatoz­ni kezdtem a paprikás krump­lit, amikor megjelent egy hat­tagú, állig felfegyverzett bu­daörsi repülőtiszti banda, hogy menjek velük, tanúval­lomást kell tennem. Megvár­ták, míg megeszem a papri­kás krumplit, közben gondol­tam, hogy ellenállok, de ezek képzett fegyveresek voltak, teljes szerelésben.- Hova vittek?- A budafoki pincébe. En­gem, mint tanút, bevágtak oda. Vacsorát nem kaptam, sem fekhelyet. Másnap kiver­tem a balhét, hogyan bánnak egy tanúval, erre kaptam egy kis kenyeret, s vittek a Fő ut­cára, onnan a Gyorskocsi ut­cába, majd a Gyűjtőbe. Senki nem tudatta velem, miért. Vi­gyáztam, mit mondjak és mit ne! Ennek köszönhetem, hogy csak másodrendű vádlott let­tem és nem elsőrendű.- A vádiratban mi állt?- Nem tudom, se akkor, se később nem kaptam vádiratot. Czaga István forradalmár- Mit tudtál a társaidról?- Semmit. Jobb Lászlót egy­szer behozták a meghallga­tásra, és abba a zárkába tet­ték, ahol én voltam. így tud­tam meg, hogy ő is tanú. Azt mondta, nem kell félni, mert neki Dobi István jó barátja és ki fog vinni minket... Ő lett az elsőrendű vádlott, 15 év bör­tönt kapott. Jobb még a zárká­ban is hitte, hogy mi csak ta­núk vagyunk.- A bíróidra emlékszel?- Csak a Jacsó hadbíró ne­vére. Tizenhárom év börtönre ítélt, teljes lefokozásra és totá­lis vagyonelkobzásra. Még a nyakkendőmet és a tűmet is elvitték. A bíró semmire nem volt kíváncsi, neki előre meg volt írva minden. Az ügyvé­dem nulla, senki ember. Csak akkor találkoztam vele, mikor a tárgyalóterembe vittek.- Hol őriztek a terrorlegények?- Pesten és Vácott. Pesten a Kozma utca 13-ban, a Fő utcán.- Nagy Imre perére hogyan em­lékszel?- Ott voltam a Gyűjtőben a per alatt is. Június 15-én elítél­ték és 16-án felakasztották. Tucsek, Vida vérbírók neve mellett megőriztem Lakatos Péterné, Suján György, Fehér Kálmán és Lipták Mihály né­pi ülnökök nevét, akik kezén Nagy Imre, Maiéter és társai­nak vére szárad.- Leültél a büntetésedből 6 év 56 napot. Hogyan fogadtak a börtönévek után?- Piszkos ellenforradalmár lettem!- Egyetemi diplomáddal hol tudtál elhelyezkedni?- Sehol. Mondták, mutas­sam a papírjaimat, a diplo­mámat! Tudták, hogy azt ko­rábban elégették. Előttem tép­ték szét és dobták a kályhába. Az elemi iskolai értesítőm is így járt volna, ha nem varrom be a köpenyembe.- Hogy sikerült talpra állnod?- Drága jó édesapám próbált munkát szerezni Kisújszállá­son. A börtönben kitanulhat­tam az asztalos szakmát, gon­dolta naivan, hogy egy szövet­kezet felvesz. Demeter Imre elnöknél próbálkozott, de őt az elvtársi hűség kötelezte, és visszautasított.- Feleséged itt van melletted.- Balogh Rózsa volt osztály­idegen a nejem, 34 évesen vettem el, ő 12 évvel fiatalabb tőlem. Élünk halálig hűség­ben, immár 51 éve. Lángolás nekem, hogy annyi megaláz­tatás után 85 évesen erköl­csileg rehabilitáltak. Egyen­ruhámat, rendfokozatomat visszaadták, de anyagilag nem rehabilitáltak. Olyan pa­pírt kaptam, hogy tekintsem semmisnek a büntetésemet. Tekintsem semmisnek, hogy ellopták az ifjúságomat? A 6 év 56 napot tekintsem sem­misnek? A 2246 napot, ami alatt a Kádár-huszárok meg­hurcoltak?- Vannak, akik viszik tovább a te tört zászlódat...- A lányom a harciasabb. A fiam is büszke rám, és ez sokat jelent nekem. Két uno­kámban reménykedem, hogy jó magyarok lesznek.- Miből tudtad megtartani ezt a végtelen derűt?- Hittem abban, hogy amit csináltam, csináltunk, jó volt. Nem akartunk mást, csak a helyzetünkön javítani! Utó­lagos elégtétel, ami a hazám­mal történt, hogy megszaba­dultunk a szovjet hatalomtól. Azt nem tartom jónak, hogy másokhoz dörgölőzünk. Ma­gyarország mindig meg tudta védeni magát, sőt Európát is. Legyünk jóban a szomszédok­kal, de ne kötelezzük el ma­gunkat senkinek! Soha többé! Heti rejtvény magazin Heti retró sportmagazin Színes műsormagazin Családi receptmagazin Keresse a Heves Megyei Hírlapot már heti 4 ingyenes melléklettel, változatlan mü* S ___ HE VESSHIRIAP WWW. HEOL.i szerda csütörtök péntek MÉG TÖBBET ADUNK! * % y i 4 «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents