Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-07 / 130. szám
2017. JUNIUS 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g Akár több millió forintba is kerülhet egy diploma Előre kalkulálhatók a várható költségek A szorgalom nem feltétlenül elég az oklevél megszerzéséhez Képünk illusztráció Fotó: Berán Dániel Nehéz és felelősségteljes időszak ez a mostani az idén érettségiző diákok és szüleik számára. Ha továbbtanul a fiatal, súlyos kiadásokkal kell számolni az elkövetkező években. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Azok a fiatalok, akik úgy döntöttek, hogy az érettségi után, sikeres felvételi esetén, felsőfokú oktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, nincsenek könnyű helyzetben. Nemcsak azért izgulhatnak, hogy sike- rül-e bejutni az áhított felsőfokú intézménybe, de azt is végig kell gondolniuk szüleikkel együtt, képesek lesznek-e a költségeket előteremteni. Merthogy egy diploma manapság nem olcsó mulatság. Olyannyira nem, hogy egy biztosítótársaság legfrissebb felmérése szerint a 2016-os adatok alapján 38 százalékkal többet kell költenie egy hallgatónak tandíjra, szállásra, élelmiszerre, egyéb kiadásokra, mint öt évvel ezelőtt. Tény, hogy hazánkban az elmúlt öt évben folyamatosan növekedtek a tandíjköltségek. Míg 2011-ben átlagosan 200 ezer forintot kért egy felsőoktatási intézmény egy-egy félévért, addig ez a szám 2016- ra 300-400 ezer forint közé emelkedett. Aki vidékiként a fővárosban tanul majd, annak számolnia kell azzal is, hogy a fővárosi albérletárak az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnövekedtek. Jelenleg átlagosan 2800 forint a négyzetméterára az albérleteknek, ez két és félszerese a 2011-es számoknak. Ha például egy egri diák egy 35 négyzetméteres albérletet bérel, átlagosan napi 2500 forintot szán élelmiszerre, heti 12 ezer forintot kultúrára (bulik, színház, mozi), havi 11 ezer forintot ruhaneműre, akkor kiadásai a 2011-es adatokhoz képest 8,4 százalékkal magasabbra rúgnak. Egerben az Eszterházy Károly Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar nemzetközi tanulmányok szaka jelenleg az egyik legnépszerűbb. Ezért hat fél éven át 200 ezer forintot kell fizetni a hallgatóknak. Ugyanitt a legdrágább képzések közé tartozik nappali tagozaton a mozgóképművész szak, amelyért 400 ezer forintot kell fizetni félévenként. Természetesen idén is sokan célozzák meg a slágerképzéseket, amelyek esetében Mindebből látható: a számok azt mutatják, hogy a felsőoktatás egyre nagyobb terhet ró azokra, akik a diplomájukat „saját zsebből” tervezik finanszírozni az egyre szűkülő állami finanszírozású felsőoktatás miatt. Egyes, korábban igen népszerű szakokra a megemelt ponthatárok miatt szinte lehetetlen bekerülni államilag támogatott képzésre, így egy önköltséges kommunikációs vagy közgazdász alapdiplomáalaposan ki kell nyitni a pénztárcát. Ilyen például az általános orvosi képzés. A három vidéki tudományegyetemen és a fővárosi Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 350 000 forintot kell fizetni egy szemeszterért, ha önköltséges formában kezdi el tanulmányait a hallgató. Mivel az általános orvosi képzés 12 féléves, összesen több mint 16 millió forintos kiadással kell számolnia annak, aki ezt választja. A fogorvosi képzést önköltséges formában végzők szintén mélyen a zsebükbe nyúlhatnak - egy félév 1 350 000 forint a debreceni, a ért akár két-három millió forintot, egy egyetemi műszaki képzésért csaknem három-öt millió forintot, míg a költségtérítéses orvosi képzésért akár 16 millió forintot is fizethetünk a 2017-es felsőoktatási felvételi eljárásra vonatkozó tájékoztatás szerint. A költségkalkulálást egyébként bárki elvégezheti, aki főiskolára vagy egyetemre szeretne jelentkezni. Ebben segít a Diákhitel Központ pénzügyi tájolója. szegedi, a pécsi egyetemen és a Semmelweis Egyetemen is. Igaz, ez a képzés csak 10 féléves, így a teljes kiadás is kisebb, mint az általános orvosi szakon: „csak” 13 millió 500 ezer forint. A leendő gyógyszerészek - ha önköltséges formában tanulnak - valamivel kevesebbet fizetnek. Ezen a szakon egy szemeszter 800 ezer forint a debreceni, a pécsi, a szegedi egyetemen és a Semmelweisen is. A képzés 10 féléves, vagyis a teljes költség kereken nyolcmillió forintra rúg. Változatlanul népszerűek a művészeti képzések, amelyekért szintén borsos árat kell fizetni. A képzőművészeti - például a restaurátor, a grafikus- művész vagy a látványtervezés - képzéseket önköltséges formában például szemeszterenként 700 ezer forintért lehet elvégezni, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képzésein félévenként 350-800 ezer, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 500-800 ezer, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 350-950 ezer forintért tanulhatnak a szerencsésebbek. Érdemes időben takarékoskodni Aranyat ér Barta Katalin katalin.barta@mediaworKs.hu A ranyárban mérik a diplomát ma hazánkban. A legnépszerűbb egyetemekre az emelkedő ponthatárok és követelmények miatt egyre nehezebb bejutni, ha mégis sikerül, újabb akadályok tornyosulnak a családok előtt. Mivel kevés a hely az államilag támogatott szakokon, a legtöbb szülő kénytelen alaposan a pénztárcájába nyúlni, hogy a gyermek megkezdhesse és sikeresen befejezhesse tanulmányait. A költségtérítéses helyeken szemeszterenként minimum 200 ezer forintos tandíjjal számolhatunk, aki viszont az orvosi, fogorvosi hivatást választja, annak több mint tízmillió forintjába fájhat az áhított diploma megszerzése. Mit tehet az a tehetséges fiatal, aki otthonról nem kapja meg a szükséges ellátmányt, mert nem telik rá? Vehet fel diákhitelt, vállalhat a tanulmányok mellett munkát. Lehetetlen nincs, csak tehetetlen - tartja a mondás. Ami talán igaz is, mégis elnézem azokat az ismerőseimet, akik diákhitel segítségével szerezték meg az oklevelet. Nem irigylem őket, mivel pokoli nehéz a pályakezdet. Kezdő fizetések mellett albérletet fizetni, hitelt törleszteni nagy művészmutatvány. Nem véletlen, hogy bár a koruk indokolná, családalapításra egyelőre gondolni se mernek. Marad tehát a szülői előrelátás. Aki támogatni szeretné okos gyermekét a boldoguláshoz vezető úton, nem árt idejében félretenni a húzós egyetemi évekre. Bár nagy áldozat, de megéri, mivel manapság egy jó diploma igenis aranyat ér, bárki, bármit mondjon. Lehetetlen nincs, csak tehetetlen - tartja a mondás. A város bora dukál a palócleves mellé GYÖNGYÖS Birkahúsból készült palóclevessel és a Városborral mutatkozik be Gyöngyös, a június 10-e és 11-e között második alkalommal megrendezésre kerülő Nemzeti Regatta vitorlásversenyen, Siófokon. A fesztiválon ötven település saját gasztronómiai és turisztikai értékeit, hagyományait és nevezetességeit népszerűsíti a sátorstandokon. A helyi TDM nemcsak a várost, hanem a térséget és a Mátrát is reprezentálja a rendezvényen - közölte keddi sajtótájékoztatóján Hiesz György polgármester. Megtudtuk: a rendezvény célja elsősorban a városmarketing, a helyi ízek, borok bemutatására pedig a Települési ízek Versenye ad lehetőséget. Megtudtuk: Gyöngyös hét fős egységét az egykori vitorlásoktató, Fülöp Erik hajóskapitányként vezeti, a csapat tagjai, Bujdosó Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának főigazgatója, Dunai György Sándor- né, a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Egyesület alelnöke, Ben- kő Béla TDM-menedzser, Rostás Ákos, Gyöngyösi TV ügyvezető igazgatója, Juhász Péter, Gyöngyösi Sportfólió Kft. A mátrai konyhát Nagy Zoltán királyi főszakács népszerűsíti. ügyvezető igazgatója, Juhász Katalin, városüzemeltetési igazgatóhelyettes. Szombaton, az első versenynapon délután egy órakor rajtolnak a Medina nevű hajóval. A futamban Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonmáriafürdő, Szigliget és Budapest csapataival szállnak versenybe. A rendezvényre több ezer vendéget várnak, akik egy hétvége alatt az ország legszebb helyeit is megismerhetik a standokon. H. É. Az összetartozásra emlékeztettek a kis faluban „Mi egy vérből valók vagyunk” Elismeréseket adott * át a tankerület KISFÜZES A trianoni békediktátum aláírására emlékeztek a településen az elmúlt hét végén, s avatták fel az Összetartozás emlékművét. Az eseményen Menyhárt Balázs, polgármester idézte fel a veszteséget, miszerint a 325 411 négyzetkilométer összterületű Magyar Királyság széthullott, hazánk területének valamivel több mint a kétharmadát elvesztette. Elhangzott: az 1910-ben még 18 264 533 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza. Erre emlékezve avatták fel Kiss István egri fafaragó művét a településen. A hármas-halomra állított apostoli kettős keresztre tulipános életfa kúszik fel. A keresztre a történelmi, Nagy-Magyarország domborzati térképe került, a megcsonkított Magyarország sík, mélyebb rajzolatával, mely ki- raboltságát jelzi. A kereszt tetején a Márai-idézet olvasható: „Népek Krisztusa, Magyarország”, mely nem csak népünk mártír sorsát jelzi, hanem a feltámadás reményét is hordozza. Az Összetartozás napján felszentelt kettős kereszt mostantól a kis faluban is hirdeti, hogy „...mi egy vérből valók vagyunk!...” B. K. A nemzet legnagyobb veszteségére emlékeztek Fotó: Gál Gábor EGER Díszoklevelet kapott az a nyolc pedagógus, akik diplomájuk megszerzésének legalább fél évszázados évfordulóját ünnepük. Négyen arany, egy hölgy gyémánt, hárman pedig vasdiplomát vehettek át. Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott az a 25 pedagógus, akik több évtizedes áldozatos munka után most fejezik be aktív pályafutásukat, és nyugdíjba vonulnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere három szakembernek Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott. Az Egri Tankerületi Központ ebben az esztendőben saját kitüntetéseket alapított. A Kiváló Pedagógus elismerést - amely elismerő oklevél adományozásával, és egyszeri bruttó 100 ezer forintos pénzjutalommal jár - tíz szakember vehette át. Az egyéb munkakörben fogalkoztatottak közül hárman érdemelték ki a ETK Kiváló Dolgozója kitüntetést. A továbbiakban 24 Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, három Miniszteri Elismerő Oklevelet, és további díszoklevelek adtak át a nyugalmazott tanárok részére. B. K.
