Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-03 / 128. szám
1004 EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu VIII. évfolyam, 6. szám 2017. június JÚNIUS ÜZENETE „A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gál 5,22). Pünkösdhétfői Szent Erzsébet zarándoklat Pünkösdhétfőn, június 5-én a hagyományos sárospataki Szent Erzsébet zarándoklat ünnepi szentmiséjének főcelebránsa Dominik Jaroszlav Duka prágai bíboros érsek lesz. Az idei zarándoklat újdonsága, hogy Temyák Csaba érsek meghívta erre az alkalomra az egyházmegye katolikus intézményeinek pedagógusait és diákjait is. A nap programjában közös rózsafüzér imádságot, kate- kézist, szentségimádást, koncertet terveznek, az ünnepi szentmise 11 órakor kezdődik, amelyre szeretettel várják az egyházmegye zarándokait. Bereczkei Miklós sárospataki plébános elmondta, hogy ebben az évben Szent Erzsébet és a gyermekek kapcsolatát szeretnék bemutatni. Egy közösen eltöltött újabb pünkösdhétfő jó alkalmat kínál az egyházmegye tanuló ifjúsága, szüleik és tanáraik számára, hogy közelebb kerüljenek Szent Erzsébet személyes életpéldáján keresztül Istenhez. Mindezek mellett a főpásztorokkal való találkozás, valamint annak megtapasztalása, hogy sokan vagyunk, nagy | erőt adhat a jelenlévőknek. A gyermekek számára külö- j nős jelentősége van annak, hogy most ünnepeljük a fatimai jele- | nések 100. évfordulóját. A Szűzanya is gyermekeket választott üzenetének továbbadására. Őket kérte, hogy imádkozzanak a bűnösök megtéréséért és a békéért. Ezek az élmények - hazatérve - forrásai lehetnek a helyi közösség építésének. H. J. Népi vallásosság és hitélet konferencia A népi vallásosság az evangelizáció fontos tényezője Fotó: Ba logh Ferenc A népi vallásosság és hitélet egyházmegyei vonatkozásairól tartottak tudományos konferenciát az Egri Érseki Palotában. A szakmai értekezésen a zarándoklatokról, a kegyhelyekről, a vallási élet sajátosságairól tartottak előadásokat. A vallásosság és a hit kérdését gyakran külön kezelik tudományos munkákban - mondta el köszöntőjében Dr. Ternyák Csaba érsek. A főpásztor hozzátette: ez arra vezethető vissza, hogy sokan tartják magukat hívőnek, míg vallásukat nem gyakorolják, s létezik olyan, babonába hajló vallásosság, ami nélkülözi az Istenbe vetett hitet. A népi vallásosság az evangelizáció fontos tényezője, a népi archaikus imádságok például olyan értéket képviselnek, mely a nemzeti önazonosságnak is fontos eleme. A konferencián Dr. Csizmadia István a zarándoklatok liturgikus hátterét ismertette. A máriapócsi kegyhely szerepe különleges a magyarság és a Kárpát-medence hitéletében - ! derült ki a Dr. Janka György tanszékvezető előadásából. Dr. Tengely Adrienn a XIX. század vallási életének problémáit elemezte. A konferencián előadások j hangzottak el a vallásos társu- latok-tevékenységéről, a bűnperek vallási sajátosságairól, a vallásosság és a népviselet kapcsolatáról, a Boldogasszony-évről és a Szent Orbán-kultusz tokaji kialakulásáról. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó júliusban Idén július 12-16. között ke- előadások, zenei programok, rül sor a 34. Egerszalóki Ifjúsá- koncertek, kiscsoportos be- gi Találkozóra és Lelkigyakor- szélgetések várják a résztvevő- | latra, melynek mottója: „Kap- két. További információ: www. j tunk jelet”. Az ötnapos prog- szalokitalalkozok.hu honlapon j ramban a szentmisék mellett található. A rózsafüzér társulatok tagjai találkoztak Mária nem hallgathat A főpásztor a székesegyház Szent Mihály-mellékoltáránál található fatimai Mária-szobor előtt ajánlotta fel az Egri Főegyházmegyét Mária oltalmába Az Egri Főegyházmegye történetének egyik legnagyobb rendezvénye volt az a találkozó, melyet május 13-án tartottak az egri bazilikában, a főegyházmegye papsága és a rózsafüzér társulatok tagjainak részvételével. Ternyák Csaba érsek újévi körlevelében hirdette meg a zarándoklatot, melyre csaknem 3500 fő érkezett. A megjelentek nagy számára való tekintettel az egri bazilika előtti téren, - valamint a Dobó téri minorita templomban, a ciszterci Szent Bernát templomban és a ferences templomban - kivetítőn is követni lehetett a programot. A meghívottakat Csizmadia István plébános köszöntötte, majd bemutatta a 180 éve felszentelt bazilikát. Buda Péter szemináriumi rektor az éppen 100 éves fatimai jelenések történetéről, üzenetéről szólt. Ezt követően a főpásztor köszöntötte a jelenlévőket, majd tanúságtételek következtek. Kovács Kázmér főorvos a 15 éve működő és a Szent István Rádióban rendszeresen szereplő fertálymesteri imacsoportról beszélt. Simon Dávid papnövendék megrendítő őszinteséggel tárta fel útkeresését, a Szűzanya és a rózsafüzér szerepét a megtérésében, papi hivatásának kialakulásában. Dienes Zoltán tizenkét éves tanuló arra kérte a diákokat, hogy minél többen és több helyen imádkozzék a rózsafüzért. Árvái Erika hitoktató, három- gyermekes édesanya a tiszafüredi diákokból álló rózsafüzér társulatról beszélt, Katona István nyugalmazott egri segédpüspök a rózsafüzérhez kötődő emlékeit tárta fel. Maksó Péter diakónus pedig Fatima üzenetét fogalmazta meg. Ternyák Csaba egri érsek ünnepi szentmisét mutatott be. Szentbeszédében hangsúlyozta: mint ahogy János apostol a házába fogadta Máriát, Jézus akarata szerint úgy kell nekünk is az életünkbe fogadni az Istenanyát. Megosztva Vele mindenünket, örömünket, gondjainkat, hiszen az Ő lelki anyasága ránk is kiterjed. A fatimai jelenésről szólva rámutatott: ezek az üzenetek teljes egységben vannak a kinyilatkoztatással. Majd így folytatta: Isten kitörlésének gonosz programja az ember gondolatvilágából és életéből a hivatalos ateizmus után ma a közömbösség és a földi élvezetek túlhajszolásában ismét jelentkezik. Ma megjelenik az a veszély, hogy olyan negatív hatások érik a hívő embert is, amelyek életében háttérbe szorítják Isten jelenlétét. Mária nem hallgathat, ezért olyan erős, ezért olyan határozott a fatimai üzenet. Olyan szigorú, mintha Keresztelő lános beszélne a Jordán partján, aki bűnbánatra és megtérésre hív. Mária megtérésre szólít, imádságra hív, a rózsafüzért ajánlja. És az üzenet minden embernek szól. Az Üdvözítő édesanyjának szeretete az üdvösség művét érinti. Gondoskodása minden emberre kiterjed. A főpásztor a szentmise végén a székesegyház Szent Mihály-mellékoltáránál található fatimai Mária-szobor előtt ajánlotta fel az Egri Főegyházmegyét Mária oltalmába. Ebéd után megáldották a zarándokok rózsafüzéreit, majd közösen imádkozták el a rózsafüzért. Egy tizedet portugálul mondtak, ezzel is emlékezve a fatimai jelenésekre. A loretói litánia zárta a rózsafüzér társulatok találkozóját. Homa János JEGYZET magyar keresztények örülnek annak, hogy Pünkösd 1993-ban ismét kétnapos ünnep lett. Ez a régi-új gyakorlat önmagában is a Szentlélek személyének és működésének jelentőségére emlékeztet bennünket. Sajnálatos módon ezt az alkalmat leszámítva ritkán gondolunk a Szentiélekre, pedig vallásos életünk, lelki életünk minősége elsősorban attól függ, hogy mennyire akarunk és tudunk együttműködni a pünkösdi Lélekkel. Tanulságos, hogy a Szentírás nem elméleti tanítást ad a Szentiélekről, hanem az Ő jelenlétének és működésének módozatait mutatja be számunkra. Nemcsak az apostolok és az első keresztények, hanem mi is megtapasztalhatjuk, hogy gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, hogy a megváltó Jézus hűséges tanítványai tudjunk lenni. Az Újszövetségben úgy áll előttünk a Szentlélek, mint az „ígéret Lelke”, „Krisztus Lelke”, a „fogadott fiúság Lelke”, és a „dicsőség Lelke”. A sokféle jelző közül számunkra talán azok a legfontosabbak, amit az Úr Jézus búcsúbeszédében használt, amikor megígérte a Szentlélek elküldését: „Jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, de amikor eljön Ő, az igazság Lelke, majd elvezet titeket a teljes igazságra” (Jn ló, 13). Jézus ígérete szerint a Szentlélek a „vigasztalás Lelke”, aki nemcsak az első pünkösdkor, hanem napjainkban is eljön és kiárad a világra. Legalább Pünkösd közelségében lássuk be, hogy mindnyájunknak szükségünk van erre a Vigasztalóra. Kell nekünk az Ő vigasztalása, mert hétköznapi gondjaink miatt gyakran szomorúak, rosszkedvűek és letörtek vagyunk. Megszámlálhatatlan ebben a világban a vigasztalásra szorulók száma. A reformátusok hitvallási iratának, a Hei- delbergi Káténak az első pontja szerint az emberegyik lényeges tulajdonsága, hogy „vigasztalásra szoruló lény”. Akár bevallottan, akár nem, de mindegyikünk rászorul a vigasztalásra. Erre várnak a megbántottak, ezt sóvárogják a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők, és különösen azok a gyászolók, akik elveszítették szeretteiket. Ha elhunyt családtagjaink koporsója mellett állunk, nem nyugtat meg bennünket a szokásos emberi vigasztalás, ilyenkor kevesek a közhelyek: „ez az emberi élet rendje, előbb-utóbb mindnyájan sorra kerülünk.” Több és hathatósabb vigasztalásra vágyunk. A Káté szerint a legelső vigasz számunkra az, hogy életünkben és halálunkban ahhoz a Jézus Krisztushoz tartozunk, aki megváltott bennünket és általa Isten, a mi mennyei Atyánk meghívott bennünket az örök életre. A legnagyobb Vigasztaló pedig a Szentlélek, akit segítőként mellénk állít a megváltó Jézus. Amikor szembesülünk nyomorúságunkkal, bűneinkkel, sok-sok problémánkkal, mellyel önmagunkban nem tudunk mit kezdeni, könnyen elkeseredünk, és reményt vesztetté válunk. Ezért van szükségünk a Szentlélekre, mint Vigasztalónkra, aki a nehézségek között is bátorít minket, és a remény üzenetét közvetíti az embert teremtő és üdvözíteni akaró Istentől, liberalizmustól áthatott, pluralista világunkban nagyon fontos számunkra az is, hogy a Szentlélek az „igazságLelke”, aki elvezet bennünket a teljes igazságra. Mostanában, talán még jobban szükségünk van erre a Lélekre, hiszen hitünket észrevétlenül is gyöngíti az a szellemi zűrzavar, ami körülvesz bennünket, amelyben - úgy tűnik - nincs különbség igaz és hamis, jó és rossz között, Egyesek szerint minden relatív, és nincs olyan abszolút igazság, amely mindnyájunk számára kötelező érvényű lenne. A Szentlélek tanít m.eg bennünket az igazságra, ami számunkra nem valami, nem egy elvont fogalom, amiről lehet vitatkozni, hanem valaki, egy személy, az élő Jézus Krisztus, aki azt mondotta önmagáról: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (In 14,6). Dolhai Lajos A Vigasztaló
