Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-29 / 149. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK A hiányszakmákban is nőtt az elhelyezkedők száma Segített a béremelés Az egy évvel ezelőtt munka­erőhiányban szenvedő fel­dolgozószektor magához tért, és több tízezer embert sikerült felvennie. Az emel­kedő fizetéseknek köszön­hetően minden szakmun­káságazat felszívó erővel bír. A jövő évi költségvetés­ből már 142 milliárd forintot különítettek el béremelésre. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A feldolgo­zóiparban a tavaly január és május közötti időszakhoz ké­pest az idei évben mintegy 60 ezerrel nőtt a munkavállalók száma - áll a KSH legújabb felméréseiben. Köszönhető mindez annak, hogy ebben a szektorban jelentősen, mint­egy 30 ezer forinttal emelked­tek a bruttó fizetések. Az előző évek átlagos 5-10 ezer forintos bruttó növekedéséhez képest mindez kiemelkedőnek te­kinthető. Az ipari szektorban 1,3 millióan, a szolgáltatásban pedig 2,8 millióan dolgoznak. Bizonyos ágazatokban, az épí­tőiparban vagy a kereskede­lemben, ahol nem volt jelen­A feldolgozóiparban 60 ezerrel több embert alkalmaznak, mint egy éve Fotó: MW tős béremelés, a munkaválla­lók száma a tavalyival meg­egyezik. A kormány azt szeretné el­érni, hogy egyre bátrabban tervezhessenek azok a csalá­dok, amelyek mindenekelőtt munkával szeretnének előre­jutni az életben - jelentette ki Budapesten alig van közmunkás Az áprilisi adatok szerint az év eleji 200 ezer főhöz képest je­lentősen, 174 ezer főre csök­kent a közfoglalkoztatottak száma - áll a Belügyminiszté­rium legújabb jelentésében. Az álláskeresők közül a közfoglal­koztatottak száma Békés me­gyében volt a legmagasabb, csaknem 50 százalék. A leg­alacsonyabb értéket Budapes­ten mérték, 8,4 százalékot. A kormány további célja, hogy a közfoglalkoztatottak számát az átlagos 200 ezer főről 50 ezer főre csökkentse. kedden a Miniszterelnöki Ka­binetiroda államtitkára. Dö­mötör Csaba elmondta: az Or­szággyűlés többsége megerő­sítette ezt a szándékot, ezért a jövő évben folytatódhatnak a béremelési programok, bő­vülhetnek a családi adóked­vezmények, és tovább erő­södhet Magyarország bizton­sága, amihez az erősödő gaz­daság jelenti a stabil hátteret. Kiemelte: 2010 óta a közszfé­rában foglalkoztatott mintegy 700 ezer munkavállalóból 556 ezer embernél valósul vagy valósult meg jelentős, érdemi béremelés. Összességében a jövő évi költségvetésben 142 milliárd forint többletbérkia- dással számolnak. Dávid Ferenc, a VOSZ fő­titkára a Magyar Időknek el­mondta, hogy egyre több he­lyen nő meg a munkaerő irán­ti igény, a jövőben is szükség lenne jól képzett szakembe­rekre is. Ugyanakkor felidéz­te: évi 40-50 ezer fővel csök­ken a potenciális munkavál­lalók száma. Szerinte ahhoz, hogy ez a szám csökkenni tud­jon, a vállalkozói oldalnak a termelésben magasabb szint­re kell lépnie. Fejleszteniük kellene a gépparkjukat, hogy többet tudjanak gyártani, ami kevesebb munkaerőt igényel. Ehhez európai uniós pénzek állnak rendelkezésre, ame­lyekből 2022-ig tudják meg­valósítani a fejlesztéseiket. Egyre több huszonöt éven aluli fiatal tud elhelyezkedni Csökkenő munkanélküliség HÍREK Egészségügy: újabb egyeztetések BUDAPEST A héten folytatód­tak a sztrájktárgyalások az egészségügyi reprezentatív szakszervezetek, stratégiai partnereik és az államtitkár­ság között. A felek megálla­podtak abban, hogy az ága­zati kollektív szerződés ko­rábban meghatározott pont­jai közül a bérmegállapodás­ra és a béren kívüli juttatá­sokra vonatkozó elemekről júliusban folytatják az egyez­tetéseket. A védőnők, a men­tősök, a gazdasági-műsza­ki szolgáltatást nyújtó dolgo­zók helyzetéről, egészséges és biztonságos munkavégzé­sének feltételeiről is tovább egyeztetnek. MW Csődöt jelentett az ORÖ BUDAPEST Közel egymilliárd forintos adóssága miatt azonnali csődöt jelent az Or­szágos Roma Önkormányzat - tájékoztatta több képviselő is a RomNetet. A portál sze­rint egy független könyvvizs­gáló cég 2011-ig visszame­nőleg átfogó pénzügyi ellen­őrzést végzett a roma szer­vezetnél, és a 2016-os évre vonatkozóan olyan mérté­kű szabálytalanságokat és adósságokat tárt fel, ame­lyek miatt az ORÖ műkö­désképtelenné vált. A Híd a munka világába nevű prog­ram 1,6 milliárdos adósságá­ból a kormány 1,3 milliárd fo­rintot decemberben elenge­dett, a maradék 300 millióra egy havi 7 milliós törlesztő­részlettel részletfizetési meg­állapodást kötöttek. MW Tilos az ámen egy svéd óvodában UMEA Svédországban egy keresztény óvodában meg­tiltották a gyerekeknek, hogy étkezés előtt imát vagy „áment” mondjanak, vagy a Bibliáról beszéljenek, miu­tán Umea város önkormány­zata ilyen határozatot hozott. A körzeti tanfelügyelőség szerint az ilyen tevékenysé­gek ellentmondanak az okta­tási törvénynek, amely meg­tiltja, hogy az oktatási anyag­ban vallási elemek legyenek és hogy a gyerekeknek min­dig meg kell adni a lehetősé­get, hogy válasszanak: vagy részt vesznek az imákon, vagy nem. MW MAGYARORSZÁG Csaknem 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatot­tak száma 2010 óta - mondta tegnap Cseresnyés Péter mun­kaerőpiacért és képzésért fele­lős államtitkár a KSH adatai­ra reagálva. A legfrissebb fel­mérés szerint a foglalkoztatot­tak átlagos létszáma 4,39 mil­lió volt március-májusban, 79 ezerrel több, mint egy év­vel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 67,6 szá­zalékra emelkedett. A munka- nélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, 4,4 száza­lékra csökkent március-má­jusban az egy évvel korábbi­hoz képest. Cseresnyés szerint a fiata­lok foglalkoztatásában a kor­mány jelentős eredményeket ért el, ugyanis 2010-ben a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatá­sa nem érte el a 20 százalékot, a munkanélküliségi mutató­juk pedig megközelítette a 30 százalékot. Napjainkra a fiata­lok foglalkoztatottsága csak­nem 30 százalékon, a mun­kanélküliségi rátájuk pedig 10,2 százalékon áll. A munka­nélküliségi ráta további csök­kenése az elmúlt években a megszokottnál lassabb üte­mű lehet, a foglalkoztatás bő­vülésének kisebb lassulása is azt jelzi az MTI-nek nyilatko­zó elemzők szerint, hogy egy­re kevesebb az aktívan bevon­ható potenciális munkaválla­ló, a magyar munkaerőpiacon szerkezeti változásokra lenne szükség. MW Vadásznak a cégek a felkészült szakemberre MAGYARORSZÁG A megválto­zott munkaképességűek fog­lalkoztatási rátája a tavalyi 31 százalék után becslések sze­rint idén már elérte a 34 száza­lékot - közölte tegnap a Trenk- walder személyzeti szolgálta­tó. Mindez többek mellett a re­habilitációs kártya kiterjeszté­sének köszönhető, amivel ja­nuártól jelentősen (180 ezer­ről több mint 350 ezerre) nőtt a jogosultak köre. Ugyanak­kor nagyon fontos lépés volt, hogy a rehabilitációs hozzá­járulás 19 százalékra emelke­dett, ami azt jelenti, hogy a ko­rábbi évekhez képest 964 500 forint volt, most 1 147 500 fo­rint. Ráadásul a 25 főt foglal­koztató vállalkozásoknak, ha a munkaerő-állományuk 5 százalékát megváltozott mun­kaképességű munkatársakkal tölti fel, akkor nem kell befi­zetniük az éves rehabilitációs hozzájárulást. Nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája „Több szakterületen is egy­re nagyobb a kereslet a fogya­tékos emberek munkája iránt, akik minőségi szolgáltatások­kal, termékekkel mutatják meg képességeiket” - hangoz­tatta tegnap a szociális ügye­kért és társadalmi felzárkó­zásért felelős államtitkár. Czi- bere Károly azt mondta, hogy már a fogyatékos embereket foglalkoztató akkreditált cé­gek is azt jelzik, hogy mostan­ra a piac átalakult, és a mun­kaadók szinte már „vadász­nak” a felkészült szakembe­rekre. Az elképzelések szerint a jövőben fokozatosan átala­kítják a bértámogatásai rend­szert, eszerint nagyobb hang­súlyt kaphatnak majd a védett munkahelyek. A foglalkoztatási rehabilitá­ció rendszerére 39 milliárd fo­rintot fordítanak idén és jövő­re is, fejlesztő foglalkoztatás­ra további 5-6 milliárd forin­tot. A kormányzat felkarolja, támogatja és ösztönzi azokat a programokat és kezdemé­nyezéseket, amelyek a fogya­tékossággal élő emberek tár­sadalmi integrációját szolgál­ják - mondta Czibere. MW Kritikus szintet ért el a folyam hajózhatósága, nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak Évi 300 milliárdos kárt okoz a sekély Duna MAGYARORSZÁG Kritikus szin­tet ért el a Duna hajózhatósá­ga, ezért az állam uniós pénz­ből újra tervet készíttet a bel­vízi út fejlesztésére - közöl­te a Világgazdaság. A nem­rég megjelent közbeszerzé­si pályázat felhívásában elis­merik, hogy a Dunán évtize­dek óta nem végeztek fenntar­tási-karbantartási munkákat, így a hajózható napok száma 250 alá csökkent, a Duna ha­józhatósági szempontból nem felel meg a nemzetközi elvárá­soknak. Az elmaradt beruhá­zások miatt a Magyarországot ért veszteség évi legalább 300 milliárd forint - becsülte meg Szalma Botond, a Mahart egy­kori vezérigazgatója, a Plim- soll Zrt. elnök-vezérigazgató­ja. A pályázóknak a Duna Szob és a déli országhatár közöt­ti szakaszára kell tenderter­veket készíteniük. 31 helyszí­nen összesen mintegy 52 kilo­méteren kell a hajózhatóság ja­vítása érdekében beavatkozni a vízgazdálkodás, a környezet­és természetvédelem követel­ményeit is kielégítő módon. A folyó hajózhatóságának fontosságát 1994 óta minden kormány elismerte, de pénz­ügyi, szakmai, politikai okok miatt semmi sem történt. A holland kormány által fel- Karban kellene tartani a Dunát, hogy hajózhatóbb legyen Fotó: MW ajánlott műszaki segítséggel 1996-ra tanulmány is készült a Duna környezetéről és ha­józási lehetőségeiről. Ebben megállapították, hogy a me­dermélyülés és annak vala­mennyi káros következménye hatékonyan és környezetkímé­lő módon a magyar fél által ki­zárt duzzasztómű(vek) építé­sével kerülhető el. Később az EU felszólította Magyarorszá­got, hogy valósítsa meg a „Du­na hajózhatóságának javítá­sa” projektet, amelyhez támo­gatást nyújtottak volna. Az ér­demi munkálatokat 2010-ben meg kellett volna kezdeni, de ezek elmaradtak. Az elúszott uniós támogatás 22 milliárd forint volt, a beruházás költ­ségét 50 milliárdra becsülték. Szalma Botond szerint a Du­nát nem kotorni kell, hanem karban kell tartani, és be kell tartani a nemzetközi egyez­ményeket, valamint a magyar rendeleteket. Úgy vélte, a Duna magyar szakaszán három víz­lépcsőre lenne szükség: Nagy­marosnál, Adonynál, Fajsznál. A magyar-szlovák viszonyt fe­szítő Bős-Nagymaros-kérdést szakmailag, politikailag kell megoldani, a Budapest alatti szakasz vízépítési problémáit és lehetőségeit pedig záros ha­táridővel fel kell mérni. MW

Next

/
Thumbnails
Contents