Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-29 / 149. szám
2017. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK Négy helyen is feltárták az egri vár területét Nincs még egy ilyen lelet hazánkban Hamarosan megindulnak a rekonstrukciós munkálatok az egri várban a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram és a Modern Városok Program által nyújtott több mint hat- milliárd forintos támogatásból. Az idei próbafeltárások is megkezdődtek már. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER Tavaly négy próbafeltárás is volt az egri vár területén. Az idén március végén kezdődött ásatás ezek folytatása a székesegyház mellett és az északi kapunál.- Már feltártuk a káptalani kerengőt, most ennek a másik fejét kutatjuk - mondta el lapunknak dr. Búzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, régésze, az ásatás vezetője.- Előkerült ez a hosszú fal, és kiderült, hogy a XII. században, a székesegyházzal együtt felépített káptalanépület része. Később, e két épület közé építették be a kerengőt - ami nagyobb, mint ahogy tavaly sejtettem -, és annak a közepén állt a Szent István-templom, aminek már szintén megvannak a falai. A gótikus püspöki palotánál nincs sok újdonság, mivel azt 1981-ben feltárták, most „csak” újra kiástuk. Ott egy teljes épségében megmaradt hipokausztumot, egy padlófűtő kemencét találtunk, de ami meglepetés, az az, hogy vélhetően fehér mészégetésre is használhatták, mert az ajtajában egy nagy halom fehér márványfaragványt halmoztak fel, amik a XII. századi, román kori szentélyrekesztőből származtak - összegezte. A kváderkövekből épült fal a káptalanépületé, mellette több temetkezést is feltártak. Az egyik sírföldből előkerült egy II. Béla korabeli pénzérme és egy S végű hajkarika is.- Ez azt jelenti, hogy a sír 1130 körül már megvolt, a közelében egy törött Könyves Kálmán-érmét is találtunk. A vékonyabb kváderköves fal a kerengőé. A XV. századi forrásokból tudjuk, hogy itt lehetett a káptalani jegyzőség, a szabolcsi főesperes háza és a Krisztus Teste oltár épülete is. Ezek késői története is érdekes: a főesperes házát lemélyítették a XIV. században, majd az 1552-es ostromban leégett, s az épület lényegében beszakadt a pincébe. Ugyanezen a helyen később egy katonai istálló épült - tudatta, majd átsé-. táltunk a püspöki palota és az északi kapu közötti területhez.- A most látott falak nagyrészt 1552 után épültek, azután készült a hipokausztum. A válaszfal mögött állt egy nagyterem - vélhetően ebédlő -, azt fűtötte e 3 méter hosz- szú, másfél méter széles és 80 centiméter magas kemence, amelynek szellőzőkürtőin áradt felfelé a meleg levegő. E jellegzetes középkori padlófűtő rendszer egyetlen hátránya a füst volt, ezért a XV. században már nem nagyon használták. Viszont, ez az egri vár területén talált kemence az egyetlen tökéletesen megmaradt hipokausztum a középkori Magyarországról - emelte ki a szakember, aki egy aznap talált faragványt is mutatott, ami a XII. század végéről, a szentélyrekesztőből származik: szőlőindát és egy madár szárnyát ábrázolja. Hozzátette: sok kincset rejt még itt a föld. A harmadik helyszín, ahol feltárást végeztek, a provizo- ri palota, ismertebb nevén a Dobó-palota. Búzás Gergely elmondta: van olyan része az ásatásnak, ahol korábban Kozák Károly már kutatott, de amit májusban tártak fel, még nem volt ismert. Megtalálták a középkori palota végfalát, illetve egy XII. századból származó falat is, ami a székesegyház előtti lekövezett teret határolhatta. E szerint már a tatárjárás előtt állt egy várfal, amiről ez idáig még nem volt tudomásuk. Ezen túl a palota területén találtak egy reneszánsz, címeres kandallópárkányt, ami budai már- gából készült. A negyedik helyszín: Zárkándy-bástya- A késő középkorban készítettek egy külső várfalat a vár északi oldalában és a bástya erre épült rá. Később, 1553-ban ez megsérülhetett, és Zárkándy Pál, Bornemisz- sza Gergely alvárnagya az ostrom után épített ide egy újabb bástyát, ami a későbbiekben fontos védőművévé vált a várnak. A második török ostromkor, 1596-ban a Zárkándy-bás- tyát a törökök aláaknázták és felrobbantották. Aztán, mikor a védők feladták a várat, a törökök újraépítették a bástyát, és amit most láthatunk a vasúti sínek mellett, az egy török építmény. Ezt jelzi az is, hogy a bástya járószintje alatti betöltésben a közelmúltban egy török sírkövet találtak, ami egy turbántekercset mintáz - világított rá az ásatás vezetője, aki elmondta: most arra próbálnak bizonyítékot találni, hogy alatta megtalálható a XVI. századi bástya is. MEGYEI KÖRKÉP 3 Kívánságom Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu N em számítok régi motorosnak a szakmában, de azt talán már hatéves munkatapasztalatom alapján kijelenthetem: tudom, hogyan érdemes megszólítani az embereket ahhoz, hogy szívesen elmondják véleményüket. Engedjék meg nekem, hogy most elmondjam azt, amiről mi, újságírók csak egymás közt szoktunk beszélni: milyen interjúalanyokat szeretünk. Ha régi olvasói lapunknak, akkor láthatják, szerepelnek visszatérő nevek a cikkeinkben. Ez nem véletlen, hiszen szívesen szólítjuk meg egyes témáknál azokat, akik korrekt és minden igényt kielégítő választ tudnak adni kérdéseinkre. Bevallom, vannak, akikkel elfogult is vagyok. Most azért nevezem nevén dr. Búzás Gergelyt, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatóját, az egri várban zajló ásatások vezetőjét, mert azt gondolom, még véletlenül sem sértődik meg azon, ha jó példaként hozom fel. Tavaly legalább ötször, idén egyszer találkozunk a várban, vele beszélgetni mindig öröm. Egy pillanatnyi megingás nélkül képes egyik témáról a másikra váltani, miközben pontos adatokkal lát el az ásatásról, mondandóját történelmileg hiteles történetekkel színesíti. Szakember a szó szoros értelmében, aki biztos magában és nem fél attól, hogy bármiért, amit nyilatkozik, „leveszik a fejét”, mert vállalja a felelősséget azért, amit mond. A felmagasztalást be is fejezem, de ha kívánhatnék egyet a kollégáimnak, akkor csakis ilyen interjúalanyokat, amilyen ő. Megingás nélkül képes egyik témáról a másikra váltani. Sosem tanítottak a vitatott kötetből EGER, GYÖNGYÖS Az országos sajtóban röppent fel a hír, hogy az Eszterházy Károly Egyetem egyik képzéséhez készült Gyógynövény- és drogismeret című tankönyv hibákat, félreértelmezéseket tartalmaz. A témában jártas szakemberek megítélése szerint a kiadványban több helyen is tudománytalan megállapítások találhatóak, például, hogy - az egyébként bizonyítottan mérgező - fekete nadálytő fogyasztásakor a rák kockázata nem nagyobb, mint ha egy pohár bort innánk. Megkeresésünkre dr. Pajtókné dr. Tari Ilona oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes elmondta: OKJ-s képzéshez készült a jegyzet.- Mire megjelent volna a könyv, a törvényi változások miatt megszűnt a felsőoktatási szakképzési szak, így tesztelni sem tudták a tananyagot. Tudomásunk szerint az említett tankönyvet sem azon a szakon, sem más szakokon nem használták az intézményben - közölte. Az egyetem hivatalos közleménye szerint az elektronikus tankönyv 2012-ben a Gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és -feldolgozó felsőfokú Mire megjelent volna a könyv, már megszűnt az adott szak. szakképzéshez (OKJ) kapcsolódóan készült el pályázati forrásból. Mint írják: a könyv nem részesült közvetlen támogatásban, szerzője - aki az említett időszakban óraadóként tanított az egyetemen, de ma már nem az intézmény oktatója - a többi szerzővel megegyező mértékű, a pályázatban, szerzői ívben meghatározott egységes díjazásban részesült. Tudomásuk szerint a tankönyv lektoráltatásáról a Műszaki Tankönyvkiadó gondoskodott. H. É. Több mint száz csokrot rejtettek el a Mátraalján Virágvadászatra csábítottak Berlinbe vitték a lányokat prostinak GYÖNGYÖS Virágot egy mosolyért címmel indítottak országos kezdeményezést a hazai virágkötők. A közterekre, parkokba kihelyezett virágokon egy kísérőtábla jelezte, hogy melyik üzlet munkatársai készítették a meglepetést. A rendhagyó akcióval a virágkötők célja, hogy tudassák: a virág és a mosoly mindenkinek jár. Szerdán két virágüzlet is csatlakozott, ők közösen több mint száz csokrot rejtettek el városszerte, Nagyrédén és Gyöngyöstarjánban is.- Tavaly csatlakoztunk - akkor még csak nagyrédei boltként - a kampányhoz, de már Gyöngyösön is több csokrot helyeztünk el. Idén immár helyi üzletként is, a városban ötven csokrot tettünk ki, Nagyrédén pedig húszat. A Fő tér, a Barátok tere, a Posta tér környékén, de a nyolcvanasi városrészben, a Kálvária part környékén és az északi városrészben is találhattak virágcsokrot a járókelők - mesélte Orsós Róbert, az egyik üzlet tulajdonosa. Azt is elmondta, hogy ennek ára mindössze egy mosolygós fotó, amit a virágbolt, vagy egy „Virágot egy mosolyért” közösségi oldalára küldhetnek be a szerencsés megtalálók. H. É. Egész nap szorgalmasan kötötték a csokrokat Fotó: Cz. T. HEVES MEGYE Az eljárás során több millió forintot, nagy értékű gépjárműveket, festményeket, porcelánokat, antik bútorokat és kábítószergyanús anyagot foglaltak le a nyomozók. A gyanúsítottakat kihallgatták, őrizetbe vették, s kezdeményezték a Hevesi Járási Ügyészségnél az előzetes letartóztatásuk indítványozását. A vádhatósági dokumentum szerint a férfiak tavaly tavasztól - miután hosszabb fegyházbüntetésükből szabadultak - folyamatosan vittek hazánkból Berlinbe fiatal nőket, hogy ők a felügyeletük alatt a testüket bocsássák áruba. A lányok nekik számoltak el a bevételeikkel. A hölgy gyanúsított a né- metnyelv-tudását felhasználva segítette társait a szervezett bűntény elkövetésében. Az ügyészség két férfi és a nő esetében indítványozta az előzetes letartóztatásukat, amit az Egri Járásbíróság nyomozási bírája - ennek helyt adva - szerdán elrendelt. Azzal indokolta, hogy a terheltek elrejtőzésétől, illetve szökésétől kell tartani, s attól, hogy megnehezítenék az eljárás folytatását. Az is feltehető, hogy újabb bűncselekményeket követnének el. A végzés a két férfi esetében jogerős. Sz. Z.
