Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-28 / 148. szám
12 OLVASÓINK ÍRJÁK 2017. JÚNIUS 28., SZERDA Ki az, aki kötelezhető a szülője tartására? HEVES MEGYE A napokban olvastam a szülőtartással kapcsolatos cikküket. A szülőtartást erkölcsileg elfogadhatónak tartom, hisz normál esetben, egy rendes családban tisztességesen felneveltek néhány gyermeket. De van számos eset, például az enyém is, hogy négyéves koromban elváltak a szüleim, „édesanyám” a szomszéd településre költözött az új kapcsolatával. Engem a szó szoros értelmében elfelejtett. Gyerektartást vagy bármilyen támogatást eszébe sem volt fizetni. Mivel hivatalos munkaviszonya nem volt, be sem lehetett rajta hajtani. Soha nem látogatott meg, nem érdekelte, mi van velem. Amikor 14 éves koromban édesapám, aki addig nevelt, áttétes tüdőrákban meghalt, a gyámhatósági tárgyaláson anyám meg sem jelent, csak egy kockás papíron any- nyit üzent, hogy adjanak állami gondoskodásba, mert nem hajlandó gyerektartást fizetni és rólam gondoskodni. Nos, végigdolgoztam a középiskolát, a főiskolát, a gyedet, a gyest, és akkor, fél éve anyám megjelent, hogy láthassa az unokáját és adjak neki 20 ezer forintot lakbérre, mert ő engem megszült és az állam kötelez erre. Az a bökkenő, hogy csak felnevelni felejtett el... Ilyen múlt után, 29 évesen, egy három és fél éves gyermekkel kérdezem a magam és hasonló helyzetben lévő, szülőtartásra kötelezett gyermekek nevében: erkölcsileg és törvényileg etikus-e, hogy ezeket a szülőket tartsuk? Tisztelettel: Forgó Zsuzsanna ★ Kedves Zsuzsanna! A cikkben az is szerepel, hogy ilyen esetekben a bíróság dönt. „Ha arról nem tudnak a felek megegyezni, a bíróság három tényezőt vizsgál meg: a szülő vagyoni helyzetét, a gyermek tartási képességét és a szülő érdemtelenségét, azaz, hogy ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte gyermekét.” Mérlegelve az Ön körülményeit, egészen bizonyosanfelmentenék a tartás kötelezettsége alól. (A szerk.) Az elmúlt időszakban meglehetősen sok észrevétel érkezett szerkesztőségünkbe az egri közterületek nem túl biztató állapotáról. Az alábbi levélváltás is erről a kérdéskörről szól. EGER Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Munkavállalókért Mozgalom elnökeként mély felháborodással értesültem róla és értetlenül állok azelőtt, ami szerint a száz százalékban önkormányzati tulajdonban álló Városgondozás Eger Kft. az elmúlt időszakban a megnövekedett feladatok ellátásáról - így például a megyeszékhely közterületeinek fűkaszálásáról - külsős vállalkozások bevonásával gondoskodik. Minderről személyesen is meggyőződtem s ezt követően ez a felháborodásom nemhogy csillapodott volna, még inkább intenzívebbé vált. Kiderült ugyanis, hogy még csak nem is helyi vállalkozásokkal kötöttek szerződést. Ha már muszáj volt ilyen megoldáshoz folyamodni, akár mint érdekvédelmi vezetőben, akár mint egri adófizető polgárban számos kérdést vetnek fel a történtek. Érdekelne: ezek szerint Egerben nincs elegendő olyan munka- nélküli személy, akinek, ha csak határozott időre is, de ezáltal munkát és megélhetést tudnának így biztosítani? Vajon hány olyan tartós munkanélküli személy él a városban, akinek az önkormányzat valamilyen mértékű szociális támogatást nyújt? Természetesen az is felmerül bennem, hogy most akkor jól működik, vagy sem Egerben a közmunkaprogram? Továbbá érdekelne még az is, hogy ezek a szolgáltatási megállapodások vajon mennyibe kerülnek nekünk, egri polgároknak, illetve, hogy mi alapján választotA Városgondozás Eger Kft. jelenleg 30 közmunkást foglalkoztat. ták ki a megbízott vállalkozásokat a feladat elvégzésére? Fenti kérdéseimet egyébként írásban eljuttattam az illetékeseknek is. Kíváncsian várom a magyarázatukat a felmerült kérdésekre. Vámos Csaba, Eger * A szerkesztőségünkbe az ebben a témakörben érkezett kérdéseket mi is továbbítottuk a megszólított illetékeseknek. Forgó János, a Városgondozás Eger Nonprofit Kft. ügyvezetője válaszában a következőről tájékoztatta lapunkat: „A közmunkaprogram keretében a Városgondozás Eger Kft. harminc közmunkást foglalkoztat. Az alvállalkozók versenyeztetés útján, vagy a legjobb árajánlat alapján, vagy pedig az összességében adott legjobb ajánlatot tevők közül kerültek-kerülnek kiválasztásra. Jelenleg helyi vállalkozóval történt meg a szerződéskötés e munkára. A közterületek fűkaszálásához a munkavédelmi előírásoknak megfelelő gépkezelői engedély, szakképesítés, munka- védelmi felszerelés, valamint megfelelő géppark szükséges. Jelenleg gazdasági szempontból kedvezőbb alvállalkozót bevonni idényszerű munkálatokra, mint új gépekre beruházni. Ezúton jelezném, hogy alvállalkozó bevonása a későbbiek folyamán is szükséges lesz a gyors és hatékony munkavégzés elérése érdekében. Természetesen a jövőbeni cél az, hogy minél kisebb százalékban vonjunk be alvállalkozókat.” A zaj már csak olyan, hogy zavarja az embereket EGER Negyvenhárom éve járok Egerből Sírokba autóbusszal. Mivel közelebb van, a laktanyához szoktam felgyalogolni. Ott a COOP áruház előtt van az a bizonyos megálló. A minap reggel közölte a sofőr, hogy másnaptól a Barta- kovits utcánál fog megállni a busz. S ez végleg így is marad. A miértre azt a választ kaptam, hogy az ott lakók kérték, mert zavarja őket a zaj. Ezzel tökéletesen egyet is értek. A zaj már csak olyan, hogy zavarja az embert. No, de ahol a jövőben meg fog állni, ott nem élnek emberek? Őket nem fogja zavarni? De! Nekik azonban tűrniük kell, mert főútvonalon laknak. Elfogadom ezt is. Jómagam is főútvonal mellett élek (Rákóczi út), tűröm is évek óta vitézül. Buszokat, őrült motorosokat, pótkocsis teherautókat... Tudomásul veszem, mert tudtam, amikor a lakást megvásároltam a forgalmas útszakasz mellett, hogy ezzel számolnom kell. És pontosan itt a bökkenő! Mint azt korábban írtam, 43 éve szállók fel a laktanyánál. Szóval minimum 43 éve létezik itt egy buszmegálló. (Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy tavaly újították fel. Néhány hete pedig az utat is, tehát jó magyar logika szerint épp ideje megszüntetni...) Aki itt lakik, pontosan tudta, mit vállalt az ide költözéssel: itt bizony van egy buszmegálló. Persze, lehet mondani, hogy az évtizedek alatt jelentősen megnőtt a zajszennyezés, de kérdem én, hol nem? Higgyék el, felénk is, mint mindenütt! Érdekelne tehát, hogy jó döntést hoztak-e az illetékesek, illetve a zajártalom mellett mi indokolta a lépést, hogy egy szépen felújított megállót kiiktatnak a forgalomból? Megköszönném, ha reagálnának, mert nem kizárólag az én problémám. Rajnavölgyi Vilmos, Eger * Olvasónk felvetését továbbítottuk több mint egy hete az illetékes társaságnak. Amint választ kapunk, közzétesszük. (A szerk.) Még egyszer a mozgássérülteket megillető parkolási igazolványokról Kapacitás lenne, ám szándék kevésbé HEVES MEGYE „Sok a visszaélés, ám nehéz mindet bizonyítani” című cikkükre (2017.02.22.) reagálva - ami, helyesen, a mozgássérült-parkolási igazolványokkal kapcsolatos témát járta körbe - két mondatra kaptam fel a fejem. Ezek a következők voltak: „Az eljárás idő- és energiaigényes. Erre nincs kapacitás.” Nos, éppen ez az, amit én a mai technika mellett nehezen tudok elhinni. Amikor a közúti ellenőrzést végző rendőr a helyszínről másodpercek alatt meg tud győződni az okmányok valódiságáról, ez megmosolyogtató. A mozgássérült-parkolókártyának is van tulajdonosa, van rajta fénykép, van rajta sorszám. Persze, ez még nem minden. Kérdés ugyanis, hogy hol állították ki, minek alapján, valóban mozgás- sérült-e a tulajdonos. Elismerem, ez már tényleg „mace- rás”, de ezt csak néhányszor kellene igazából „végigzongorázni”. Elképzelésem szerint a következő a valóság: a mozgássérült-parkolókártyákkal való visszaélés, illetve azok hamisítása ma Magyarországon valóságos iparággá nőtte ki magát. Ez köztudott, de a probléA kártyák jogosságát pillanatok alatt lehetne ellenőrizni Fotó: MW ma az, hogy ebben nagyon sok magas rangú személy is közvetlenül érintett. Ezért van az, hogy sokan elmondhatják: van is törvény, meg nincs is, van is szigor, meg nincs is, küzdünk ellene, meg nem is. Hogy pontosan azoknak nem jut parkolóhely, akikért ez az egész ki lett találva? Ugyan már, kit érdekel? Egy pozitív hozadéka azért ennek a dolognak is van: a mozgássérült emberek igencsak felértékelődtek, igaz, csak az igazolványnak köszönhetően. Fekete István, Nagytálya, Méhész köz 4. Csak névvel írt leveleket közlünk HEVES MEGYE Örömmel tapasztaljuk, mind többen ragadnak tollat, hogy hangot adjanak véleményüknek írásaink kapcsán, megosszák olvasóinkkal örömeiket. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy a közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak teljes névvel, címmel ellátott írásokat teszünk közzé, amiket szükség esetén rövidítve, szerkesztve jelentetünk meg. Várjuk írásaikat címünkre (3300 Eger, Trinitárius utca 1.), illetve a szerkesztoseg@heves- megyeihirlap.hu e-mail-címre.
