Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-23 / 144. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2017. JÚNIUS 23., PÉNTEK LEGYEN SZÓ RÓLA! Néha valahogy fejre áll a logika- Testnevelő tanárok figyel­meztetnek tornaórákon megle­hetősen gyakran: a kézenállás, fejenállás! Valójában kézállás­ról és fejállásról van szó, hiszen mégsem vágjuk le a fejünket, a kezünket, hogy ráálljunk... Bár igeként eléggé furán hangzik, hogy „fejállok”, „kézálltunk”. Akkor ez most hogy is van? - fordultunk az újabb nyelvésze­ti kérdésünkkel állandó szakér­tőnkhöz.- Ez afféle laikus okosko­dás - mondta H. Varga Gyula nyelvész. - A klasszikus példa: az autóbuszról nem le- szállunk, hiszen nincs szár­nyunk, hanem lelépünk, le­megyünk. A nyelv persze lo­gikus, de nem kell minden­ben ilyenfajta logikát keresni. Meg kell nézni a szótárakat: „kézenállás - ’Két kézen való állás magasba nyújtott törzs- zsel és lábbal’; kézállás - lásd: kézenállás”. Ezt nem a szótár­írók találták ki. Talán változ­tassuk meg ezeket is: fejben tart, fejtörő; kézenfekvő, kéz­hezvétel, megkéri a kezét; ka­matláb, lábbeli, lábjegyzet? A gázszerelő nem a gázt sze­reli, a tűzvédelem sem a tűz védelmét jelenti.- Olykor a szakemberek is át­mennek nyelvészbe. Ha például azt mondanánk, hogy poroltó, talán még a tűzoltó is a fejünk­re koppintana: porral oltó az...- Két szó természetes írás­módja a különírás. De egybe­írjuk őket akkor, ha a közöt­tük lévő nyelvtani kapcsolat nincs jelölve: hírt adó, de, ha elmarad a tárgy ragja, akkor egybeírjuk: híradó. (Ezek a je­löletlen tárgyas összetételek: hőtárolás, kártevő, kárvallott, környezetvédő, mindenevő, pálinkafőzés, víztisztító). Sok a határozós összetétel is: ha a H. Varga Gyula nyelvész Fotó: Huszár Márk vitaminban dús kifejezésben elmarad a -ban, akkor egybe­írjuk: vitamindús; ugyanígy: porral oltó- poroltó, háton úszás' hátúszás, félig kész' félkész és így tovább.- Ez igaz, de például egy né­met juhászkutya nem fajtiszta, mivel a faj a kutya... Ha a fajta tisztaságára gondolunk, az faj­tatiszta, nemde, tanár úr?- A közbeszéd a tapasztala­taim szerint olykor nem vesz tudomást a szaknyelvi értel­mezésekről, árnyalatokról, fi­nomságokról. Hányszor hal­lottam már, hogy valaki nem jól ejti az r betűt, holott a betűt leírjuk, kiejteni a hangot tud­juk. Ezeket a szakembereknek és a nyelvművelőknek kell ap­rólékos felvilágosító munká­val tudatosítani. Ha nem okoz­nak értelmi nehézséget, félre­értést, én ezeket nemigen ja­vítgatom. v. M. HIRDETÉS Segítünk Önnek: kérje testreszabott ajánlatunkat, kedvezményes lehetőségekkel állunk rendelkezésre: hmhgyartas@medlaworks.hu, vagy +36-36/513-633 HEVfSlHÍRIAP HEQL.hu Ön pályázik, a nyilvánosság a mi dolgunk! /Pályázati sajtóközleményekhez árajánlatok készítése, megjelentetése.' /Szórólap, egyéb nyomdai kiadványok terjesztése. /Intemetbanner megjelentetése. /Cikkek, interjúk nyomtatott sajtóban történő elhelyezése. HIRDETÉS Országos lesz a hőség Gyöngyös« Hatvan o Bélapátfalva W' Eger 28 °C «Füzesabony Heves o szombat 27/14“C vasárnap 30/17 °C Ma erősen megnövekszik á gomolyfelhőzet, és ÉK-en többfelé, máshol elszórtan lesz zápor, zivatar. Főleg ÉK-en felhőszakadás és jégeső is lehet. 30 és 37 fok között ala­kul a csúcsérték. A legvalószínűbb folytatás: Szombaton ragyogóan napos időre van kilátás, kicsi az esély csapadékra. Az ÉNy-i szél megerősödhet. 30-31 fok körüli igazi strandidő valószínű. Forrás: időkép Tavaink vízhőmérséklete Balaton: 24 °C Velencei-tó: 21 °C Tisza-tó: 21 °C Nagyszerű kaland volt számára lakótelepen felnőni Babaházat készített, sokat utazgathatott Ágnes nagyon szereti a munkáját, hiszen szívesen segít a betegséggel küzdő embereken. Különösen szeret az idősekkel foglalkozni Fotó: Márkus Attila Dr. Szemenyei Ágnes reuma- tológus szakorvos meséli el ezúttal a Hírlap olvasói­nak, hogy milyen volt az élet gyermekkorában. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER A Szent József-forrásnál, a reumakórház közelében tár- salgunk. Kedvesen fogad, s szívesen avat be gyermekkorá­nak részleteibe.- Miskolcon születtem, de Kazincbarcikán töltöttem a kisgyerekkorom, 1973 óta Egerben élek. Mára már telje­sen egrivé, sőt, lokálpatriótá­vá váltam - mondja dr. Szeme­nyei Ágnes, a Markhot Ferenc kórház reumatológiai osztá­lyának szakorvosa. - A hivatá­som választásában anyukám, dr. Kiss Katalin is nagy hatás­sal volt rám, hiszen Eger is­mert, kedvelt gyermekorvosa volt. Gyermekként sokszor jártam a rendelőjében, szeret­tem ott lenni, a húgommal és a barátaimmal gyakran játszot­tunk orvososat. Eredetileg gyermekorvos szeretett volna lenni ő is, de rá­jött, nem bírja elviselni a be­teg gyerekek látványát. Ágnes egyik nagynénje is orvos volt, patológus. Kérdésemre elárul­ja: gimnazista korában járt is nála, boncoláson is részt vett, de a látottak nem riasztották el.- Apukám villamosmér­nökként a Vilatiban dolgozott. A cégnek voltak üdülői Bala- tonfüreden és Kemence mel­lett is. A szüleimmel és a ba­rátaikkal, s azok gyermekei­vel sokat jártunk ezekre a he­lyekre üdülni. Ágnes a Csebokszáriban nőtt fel, és nagyon jó szívvel emlékszik vissza arra az idő­szakra. Ma már kertes ház­ban él családjával, de második gyermeke születéséig ugyan­abban a kilencemeletes ház­ban lakott, ahol régen a szü­leivel. Nagyon élvezte a lakó­telepi életet, a rengeteg gyerek társaságát.- Sokat játszottam a baráta­immal, barátnőimmel, sötéte­désig lent lógtunk a házunk mögötti udvaron - idézi fel. - Sosem voltam rosszcsont gye­rek, nem emlékszem különö­sebb csínytevékre. Szerettek a barátaim. Sok kedvenc utcai játékunk volt, például az ugró­iskola, a bújócska, a kidobós, a tollaslabda és az ugrálógumi. Gyermekkoromban még nem volt olyan kiépített a lakótelep, mint manapság, a növényzet még hiányzott, viszont a foly­tonos építkezések miatt sok domb és gödör tette izgalmas­sá a terepet. Ezeket a helye­Ágnest szerették a barátai két is ideálisnak tartottuk ar­ra, hogy játsszunk. Télen sokat szánkóztunk, nyáron pedig a szüleimmel jártunk kempin- gezni. Belföldön és külföldön is sokat megfordultunk. Két- három baráti családdal indul­tunk útnak, bejártuk Jugoszlá­viát, Közép-Európát, a skandi­náv országokba is eljutottunk. Ezek az élmények mélyen be­lém ivódtak, ma is szívesen utazok.- Jó tanuló gyermek voltam - meséli. - Szerettem olvasni, babázni és babaházakat készí­teni is. Papírra rajzolva tervez­tem ezeket, és papírból kivite­Gyerekkorában a kor divatja szerint sokakkal levelezett Ágnes: szívesen váltott szót pa píron finnekkel, amerikaiak­kal, olaszokkal. Itáliai barát­nőjével, Lucianával - akinek hatására olaszul is elkezdett tanulni - például még ma is tartja a kapcsolatot, olykor meg is látogatják egymást. Ágnes emellett mindig szere­tett táncolni, gimnazistaként leztem őket. Nagymamámtól varrni is megtanultam, így a babáimnak magam készítet­tem a ruhákat. Később pedig magamnak is sokat varrtam. Mutat fiatalkori képet, ame­lyen tetszetős, általa készített ruhában van. Ez ma is megáll­ná a helyét a divat világában.- A nagyszüleim nagyon-na- gyon közel álltak hozzám. Szó szerint is, mivel utánunk köl­töztek, sokat találkoztunk. Ma­mám istenien főzött, a nagy­papámról az jut eszembe el­sőként, hogy fess, intelligens öregúr volt, aki mindig elegán­san, nyakkendőben Járt. egy ideig néptáncolt is. Ez a szenvedély felnőttkorában is megmaradt, szabadidejében már sok-sok éve társastánc­klubba jár a barátaival. A tán­cot egyébként reumatológus doktorként is mindenkinek ajánlaná, de nemcsak annak mozgásjavító hatása miatt tart­ja értékesnek, hanem azért is, mert közösséget épít és a szel­lemet is frissen tartja. Levelezőtársaktól a társastáncig ÉPÍTETT EMLÉKEINK Francz kőművesmester háza EGER Az Almagyar út 9. szám alatt található az egri püspök­ség XVIII. századbeli építé­szének, Francz József kőmű­vesmesternek a háza. A mai Almagyar utca 9. számú háza mellett megvásárolta az Al­magyar utca 7. alattit és a pin­cét, amely Hibl Tamásé volt. A két házat 1780-tól átépítet­te, létrehozva egy szép, zártso­ros, emeletes késő barokk pol­gári lakóházat - tájékoztatott dr. Nemes Lajos történész. Az épület egy része - pél­dául a homlokzata - 1944-ben elpusztult. A kapualj darabja, a kettős alakú rajzolószoba, a vele szemben lévő törtkarú lépcsőház és az északi telek­határon épült udvari szárny maradt fenn. Fényképekről is­mert homlokzata oldal- és kö- zéppilaszterpárokkal tagolt, háromtengelyes kialakítású volt, franciás fejezetekkel az ablakok fölött. Földszinti és emeleti ablakai között a falme­zőben a kőműves- és ácsmes­terség faragott jelvényei látha­tóak. A jelenlegi homlokzatba a régi homlokzat egyik nyí­láskeretét beépítették. A föld­szinti szobák csehsüveg bolto- zatúak, a függőfolyosón ková­csoltvas folyosórács, az emele­ten síkfödémek találhatóak. Az épület egy része 1944-ben elpusztult Fotó: Berán Dániel V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents