Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-23 / 144. szám

2017. JÚNIUS 23., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 A területen az azbesztmentesítést már elvégezték, de a betegség több évtizedes lappangási idejével nincs mit kezdeni Fotó: Tari Ottó Megszületett az elsőfokú ítélet az azbesztperben A bíróság kimondta: az allam n felelős A felperesek ügyvédje sze­rint érthetetlen, hogy az utolsó napjaikra magukra hagyják a megbetegedett embereket. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu SELYP A Fővárosi Törvényszé­ken csütörtökön délután meg­tartott ítélethirdetésében a bíróság kimondta: az állam nem felelős az azbeszt követ­keztében kialakult betegsége­kért - foglalta össze a verdik­tet dr. Igyártó Gyöngyi, a fel­peresek ügyvédje. Hozzátette: fellebbeznek az elsőfokú dön­tés ellen. A jogásznő tájékoztatása szerint a felpereseknek azt si­került bizonyítaniuk, hogy a többnyire végzetes mesothe­lioma - amelyben az elmúlt időszakban számosán haltak meg Lőrinciben, Zagyvaszán­tón és más környékbeli tele­püléseken - kiváltó oka az az­beszt, amelyet a térségben a selypi eternitüzemben alkal­maztak a gyártási technoló­gia során. Mindezért azonban - az elsőfokú ítélet szerint - nem az állam viseli a felelős­séget, hanem egyedül az Eter- cem Kft. Dr. Igyártó Gyöngyi szerint ezzel a döntéssel (ha a fellebbviteli eljárás is hasonló ítélettel végződne) a betegeket teljesen magukra hagynák, ugyanis egy tizenhét éve fel­számolás alatt álló vállalattal szemben aligha lehetne kárté­rítési igénnyel fellépni. Amint lapunkban többször megírtuk, korábban soká­ig az is kérdéses volt, hogy a bíróság elfogadja-e a halálos megbetegedések kiváltó oka­ként az azbesztet. A felpere­sek több orvos- és környezet- védelmi szakértői véleményt, valamint hatástanulmányt be­nyújtottak ennek alátámasz­tására, s ezek egybehangzóan igazolták, amit nem hivatalo­san mindenki sejtett. Ezt mos­tani ítélethirdetése során a bí­róság is elismerte. Újabb betegek jelentkeznek Kártérítési alapra volna szükség Sajnálatosan a nyolc felperes halálával - akik közül az utol­só kettő áprilisban, illetve má­jus végén távozott az élők sorá­ból - sem ért véget a megbe­tegedések sora. A környéken élők rendszeresen felhívják la­punk munkatársainak a figyel­mét az újabb esetekre, s ezek nagy részét most dr. Igyártó Gyöngyi is alátámasztotta. Kö­zölte: szinte minden hónap­ban jelentkeznek nála olyanok, akiknél mesotheliomát (azaz igen ritka, többnyire azbeszt következtében kialakuló mell- hártyarákot) diagnosztizáltak, az elmúlt héten pedig két ilyen betegséggel küzdő környékbeli ember is felkereste. Félő azon­ban, hogy a hosszú lappangá­si idő miatt még koránt sincs vége a szomorú történetnek - tette hozzá. Egyetlen közösség sem hagy­hatja magukra a károsultakat, az utolsó stádiumban lévő be­tegeket - jelentette ki dr. Igyár- tó Gyöngyi. Az ügyvéd szerint az állam bevonásával olyan kártérítési alap létrehozására volna szükség, amellyel segít­hetnék a munkavégzésre már képtelen, viszont számos jelen­tős anyagi kiadással - kezelé­sekkel, a gyógyszerek megvá­sárlásával, az utazási költsé­gekkel - szembesülő embere­ket. Valamiképpen megoldást jelenthetne a bajok enyhítésé­re az is, ha az érintettek alapít­ványt hoznának létre. Mindkét esetben járadékkal támogat­nák a gyógyíthatatlan dagana­tosokat és családjukat, néme­lyest megkönnyítve számukra az utolsó időszak mérhetetlen testi és lelki szenvedéseit. Voltak Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu I tt nincs helye az árnyalt megfogalmazásnak. A rögvaló­ságot hívom tetemre, ami már annyiszor hívta tetemre a Selypi-medence balsorssal vert népét, olyanokat, akik jó ismerőseim, barátaim, vagy - ami még szomorúbb - valame- lyikőjük gyermekei voltak. Voltak. Nincs jogom kétségbe vonni a bíróság ítéletét, ami szerint az állam nem felelős az azbesztszálak immár tömeggyilkos­ságnak minősíthető szállingózásáért, de véleményem igenis van róla. S eszem ágában sincs visszafogni magam. Eláru­lom, miért: mert a rosszemlékű gyár közelében nőttem fel, ma is ötven méterre élek tőle, és - Isten irgalmazz! - a gyere­keim is itt cseperedtek hitem Egy nem létező kft. lenne a felelős mindezért? szerint gyönyörű felnőtté. Ismerem a történetet az elejétől a végéig. Adott egy üzem, ahol 1972-től azbesz­tet használnak - eleinte óv­intézkedés nélkül, később szocialista „védőberendezések” mellett - az eternitidomok előállításához, amiket jó pénzért Nyugatra exportálnak. (Az azbesztből bőven jutott a kalákában épült házak szigetelésé­hez is.) Ennyi. Magyarországon a rendszerváltozásig szocializmus volt, minden gyár állami tulajdonként működött. Akik most meg­haltak, 20, de akár 40 éve is belélegezhették önmaguk végze­tét. Hát ki a felelős mindezért? Egy akkoriban még nem, most meg már nem létező kft.? Vajon ki szolgáltat igazságot azok­nak, akik már csak voltak? Akárhogy dönt is a bíróság, azt mondom: Isten ne bocsásson meg a gyilkosoknak! Hosszabb ideig tart nyitva az egri strand HEVES MEGYE Sokan várták már a hosszú, fagyos tél után az igazi nyári meleget, ami ideért: napközben 30-35 fok közötti a hőmérséklet. A hőség ellenére persze a munka nem áll meg, megyénk utcáin, tűző napon is szorgosan dolgoznak a fizikai munkások, akiknek hűsölési időt, frissítő italt biz­tosítanak a munkahelyeken. A strandok ilyenkor látoga- tottabbak. Megkérdeztük az Eger Termál Kft.-t, hogy mire számítanak.- Hőségriadó idején meg­növekedett vendégforgalomra készülünk. Vendégeink igé­nyeit szem előtt tartva, pén­teken, szombaton és vasár­nap hosszított nyitvatartással várjuk a fürdőzni, hűsölni vá­gyókat, így a termálfürdő 20 helyett 21 óráig tart nyitva - mondta el a Hírlapnak Lugo­si Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. - Tapasztalataink szerint egy forró nyári hét­végén a vendégszám elérheti akár a napi négyezret, a most következő hétvégén is hasonló forgalommal számolunk - tet­te hozzá. Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a rekkenő hőségben fogyasszunk több folyadékot, ne várjuk meg a szomjúságérzetet, továbbá ne tartózkodjunk a napon 11 és 15 óra között. Ezenfelül fontos a bőrvédelem is. Javasolják a Forró nyári hét­végén a vendég­szám elérheti akár a négyezret is. megfelelő napvédő készítmé­nyek alkalmazását, valamint a leégés ellen védő ruházat vi­selését is. Ha tehetjük, a leg­melegebb órákban tartózkod­junk árnyékban, légkondici­onált szobákban, és kerüljük a megterhelő fizikai munkát. A légkondicionált helyiségek listája a katasztrófavédelem honlapján elolvasható. V. M. Tovább faragják a helyi emlékparkot Melinda visszaengedte a vízbe a kétszáz centis harcsát Óriási halszörny akadt horogra ALDEBRŐ A Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara, Aldebrő önkormányzata és a Heves Megyei Népművésze­ti Egyesület együttműködésé­ben szombaton kezdődik a II. Aldebrői Fafaragó Tábor, hogy július 2-án, vasárnap átadhas­sák a történelmi emlékpark 17 állomásból álló körűt ré­szét. Ez faragott képeken mu­tatja be Aldebrő történelmét, emléket állít a szőlő- és do­hányművelésnek, s megemlé­kezik Rácz Pálról, a hársleve­lű megmentőjéről is. A terveket Kiss István fafa­ragó, népi iparművész készí­tette. A faragásban a Heves Megyei Népművészeti Egye­sület alkotói vesznek részt: Balatoni Tibor, Barta Zsolt, Czipó Tamás, Erdélyi László, Farkas József, Molnár János, Szabó József, Trajmár Gyula, Varga Csaba és Kiss István. Az együttműködés a me­gyében egyedülálló, és orszá­gosan is igen ritka faragott történelmi emlékparkot ered­ményez, amely a kézműves­ség alkotó erejét és azt hir­deti, hogy összefogásuk nem­csak a múltnak állít emléket, hanem követendő példa lehet az alkotni vágyó, még szebb, élhetőbb környezetre vágya- kozóknak. V. M. TISZA-TÓ Kétszáz centis óriás­harcsát fogott ki a minap a Ti- sza-tónál, az élő Tiszában a Borsodban élő, egri kötődésű Mravik Melinda, aki élete ha­lát emelte ki a vízből. A lány lapunknak elmond­ta: akkor is a számára leg­kedvesebb hobbival töltötte az időt, horgászott. Ezt a sportot öt éve kezdte, s három eszten­deje „abnormális mániákus­nak” mondja magát.- Állíthatom, minden hor­gásznak a vágya, hogy egy­szer egy termetes hallal akad­jon össze, amit élete halának hívhat - magyarázta Melin­da. - Nekem sikerült. Egy órá­imé, a termetes harcsa. Melinda élete hala Fotó: beküldött ja voltunk vízen, amikor a ka­pás jelentkezett az úszós kész­ségre. A fárasztási egy szóval tudom leírni: „Wow”. Ez magá­ba foglalja a meglepettséget, az ijedtséget, a nyomdafesté­ket nem igazán tűrő szavakat. Minden erőm felhasználásá­val, közel tízperces fárasztás után sikerült a bajszost a csó­nakba húzni. A horgászlány hozzátette:- A mérőszalag 200 cen­timétert, az örömöm pedig 10-es skálán végtelent muta­tott! Valóra vált az álmom! Melinda a hatalmas pél­dányt visszaengedte, mert so­sem viszi haza a halat. HEOL

Next

/
Thumbnails
Contents