Heves Megyei Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-21 / 142. szám

2017. JÚNIUS 21., SZERDA A múltjuk utolsó szeletét féltik a helybeliek A Zsófia Malomban se dübörögnekagépek Zárva van a malomba vezető kapu, nem tudni, mikor dolgozhatnak újra benne Fotó: Tari Ottó Sanyarú idők járnak mos­tanában Selyp utolsó tradi­cionális üzemére, a Zsófia Malomra. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu SELYP A Zsófia Malom valaha - nem is túl rég, alig pár évtized­del ezelőtt - a Selypi-medence iparának egyik zászlóshajója volt. Bár soha nem dolgoztak itt annyian, mint a cukor- vagy a cementgyárban, de fénykorá­ban az alkalmazottak száma a százat is meghaladta. Jellegze­tes látványa - a malomépület mellett a régi siló - a XX. szá­zad elejének műemlékjelleget öltött ipartörténeti kultúráját idézi, az 1960-as évek végéről származó, betonból épült táro­lómonstrum pedig a szocializ­mus építészetének a védjegye lehetne. Jó ideig biztatóak voltak a kilátások A malom néhány esztende­je, miután a faszerkezetes bel­sőt modernebbre és strapabí- róbbra cserélték, akár napi 250 tonna gabona feldolgozá­sára is alkalmas volt. A priva­tizációt követően még egy ide­ig biztatónak tűntek a kilátá­sok, ám az idő múlásával a tu­lajdonviszonyok - pontosab­ban a szinte átláthatatlan bér­beadások, alvállalkozói szer­ződések nyomán kialakult helyzet - olyannyira kuszá­vá váltak, hogy ezekben talán csak a cégvezető ismerné ki magát. Utóbbit viszont hiába kerestük többször is nyíregy­házi telephelyén, a múlt héten és most kedden is azt a választ kaptuk, hogy házon kívül tar­tózkodik. így a selypi telephe­lyen dolgozók elbeszéléseire kell hagyatkoznunk. Előfordult, hogy rolniban fizettek A csakis névtelenül vállalt nyilatkozatok alapján nem túl rózsás a kép. Ma már mind­össze nyolc embert alkalmaz­nak a Zsófia Malomban, ám fo­lyamatos munkát ők is január­ban végeztek legutóbb - állít­ják. Azóta csak alkalomszerű­en hívják be őket, s a fizeté­süket is hektikusan kapják. Ha nem lenne hitelünk a kö­zeli kisboltban, már éhen hal­tunk volna - mondta egyikük. A felesége pedig gyorsan hoz­zátette: az is előfordult, hogy aprópénzben, rolnizva kapták meg a bérüket, úgy, ahogy az őrlemény felvásárlója fizetett a cégnek. Pedig mostanában ismét van áram A dolgozók jelenleg otthon vannak, és várnak, remény­kednek, hátha rövidesen újra behívják őket. Erre most meg­vannak a technikai feltételek, a gépek járhatnának, hiszen nemrég visszakapcsolták az áramot - a szolgáltatás ugyan­is egy ideig szünetelt, csak ta­lálgatni lehet, miért. Persze, a berendezéseknek nem hasz­nál a tétlenség, a kényszerű leállás. A napi 250 tonna búza már vágyálomnak is elérhe­tetlen, de a közelgő aratásban talán még lehet bizakodni. És abban is, hogy ha ritkán is, olykor azért előfordulhatnak csodák. A szakmaiság lenne a legfontosabb Beszélgettem régi dolgozók­kal, akik elmondták: vélhe­tően az vezetett idáig, hogy speciális területről van szó, amely esetében elengedhetet­len volna, hogy a vertikum is­merői is részt vegyenek a dön­téshozatalban. Ezzel szemben megtörtént, hogy objektumőr­zéssel foglalkozó cég volt az alvállalkozó, amely nem ren­delkezett azokkal az ismere­tekkel - de talán kellő kapcso­latrendszerrel sem -, amelyek feltétlenül szükségesek egy agráralapon működő vállalko­zás sikeréhez. Ha ez mégsem így lenne, akkor tudatosságot kellene feltételezniük a hát­térben, ám erre a környékbeli üzemeknél tapasztaltak elle­nére sem hajlandók - mond­ták, igaz, inkább érzelgősen, semmint meggyőződéssel. Több évszázados malomtörténet Lőrinciben régi hagyománya van a malomiparnak. Már 1310-ben feljegyezték, hogy a Zagyván vízimalom működik, 1770-ben pedig Grassalkovich Antal sápi vízimalmát említik. 1797-ben a Zagyván „három­kerekű malom” őrölt. Az 1881- ben épült Resch-féle gőzma­lom épülete ma is látható a Bem utcában. Selypen 1881- ben épült gőzmalom, amely Schossberger Rezső tulajdo­na volt. Ugyanitt a gőzmalom épülete 1921-re készült el. A Zsófia Malom Rt. 1924-ben alakult meg. Schossberger Re­zső 1936-os halálát követően a cég egyesült a Selypi Cukor­gyár Rt.-vel, majd beolvadt a Magyar Cukoripar Rt.-be. A cu­korgyártási profilt kiegészítet­ték erőtakarmány- és konzerv- gyártással, gabona és hüvelye­sek őrlésével. A háború után államosították. A malom telje­sítménye az 1950-es években 146 tonna volt naponta. MEGYEI KÖRKÉP 3 Oda az idill Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu E gy kellemes júniusi hétfő délután alkalmas lehet a kis­gyerek sétáItatásához. Főként, ha a baba az átlagosnál nyűgösebb is. A friss levő mindig jót tesz, a séta segít abban is, hogy mihamarabb álomba ringassa a babakocsi mo­noton mozgása a gyermeket. így gondolta a gyöngyösi nagy­mama is, aki hétfőn szokás szerint betette a babakocsiba unokáját és elvitte sétálni. A Béke tér felé kanyarodtak, ahol fák hűs árnyai, a csendes környék, a kisebb forgalom tökéle­tes hely a sétára. Eddig az idilli helyzet. Ugyanis ami ezután történt, az egy film jelenetébe is beleillene. Magas, fekete hajú férfi lépett hozzá és útbaigazítást kért. Nem gondolt ő még akkor sem rosszra, hiszen gyak­ran előfordul, hogy ismeret­lenek megnézik a picit, mon­danak pár kedves szót, majd továbbállnak. Ilyen általá­ban egy nyugodt kisvárosi interaktív babakocsis séta. A fér­fi a vasútállomás felől érdeklődött, de a segítő szóra már alig­ha volt kíváncsi, mert hirtelen mozdulattal kitépte a nyak­láncot a gyanútlan hölgy nyakából és elfutott. Ő meg ott állt kiszolgáltatva. A kedvessége miatt kerül bajba. Mozdulni értelmetlen lett volna, utol nem érhette, a gyermeket nem hagyhatta magára. Amúgy is földbe gyökerezett a lába. Ösztönből kiáltotta: Tol­vaj, fogják meg! De tudta, a nyaklánc már odalett. A családi ékszer generációk hagyatéka. De odalett a séta, oda az idill is a kedvességről, a nyugodt kisvárosi sétáról. Nappal tépte ki a nagymama nyaká­ból az aranyláncot. Késsel sebezte meg a családtagját EGER Elrendelte harminc napra az Egri Járásbíróság nyomozási bírája annak a fér­finak az előzetes letartózta­tását, aki vasárnap hajnal­ban a gyanú szerint késsel tá­madt rá a családtagjaira - tá­jékoztatta kedden a Hírlapot Hoszné dr. Nagy Tímea, az Egri Törvényszék sajtószóvi­vője. A kényszerintézkedést a Heves Megyei Főügyészség in­dítványozta. A sajtószóvivő közölte: életveszélyt okozó testi sér­tés bűntett miatt nyomoz a Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság az 55 éves M. A. egri lakos ellen. A gyanú ér­telmében a terhelt június 18-án a hajnali órákban szó­váltás után kést rántott, a fa­míliájára rontott, s informá­cióink szerint a fiát azzal a testén több helyen megsebesí­tette. A sértett nyolc napon túl gyógyuló, életveszélyes sérü­léseket szenvedett. A bíróság határozatában úgy indokolt, hogy a gyanú­sított esetében az előzetes le­tartóztatás három különös fel­tétele is fennáll. Megalapo­zottan feltehető, hogy a bün­tetőeljárási cselekményeknél a gyanúsított jelenléte csak a fogva tartás elrendelésével biztosítható. A bíróság megál­lapítása szerint a férfi szabad­lábon hagyása esetén valószí­nűleg a tanúk befolyásolásá­Szabadlábon feltehetően újabb bűncselekményt követne el. val, a tárgyi bizonyítási esz­köz megsemmisítésével meg­hiúsítaná vagy veszélyeztet­né a bizonyítást. Feltételezhe­tő az is, hogy ha szabadlábon maradhatna, akkor újabb bűn­tényt valósítana meg. Az ügyész és a gyanúsított a döntést tudomásul vette, a vé­dő még nem nyilatkozott, így a végzés nem jogerős. Sz. Z. Négyen váltak magyar állampolgárrá Eldönthetik, melyik a legszebb honi egyetem A nyelv, ami összeköt EGER Négy ember tett ünne­pélyesen állampolgári esküt a megyeszékhelyen kedden a városháza dísztermében. Az eseményen Habis László, Eger polgármestere úgy fogal­mazott, a legfontosabb, hogy az állampolgár szívében-lelké- ben magyarul gondolkodjék, a szülőhely csak ezután követ­kezik, elsősorban a nyelv és a kultúra köt össze minket. A négy egri lakos közül ket­tő egyszerűsített, egy visz- szahonosítási eljárásban vett részt, a negyedik pedig nor­mál honosítási eljárás kereté­ben válhatott magyar állam­polgárrá. Süli K. Kalányos Csaba Elemér veszi át a honosítási okiratot Habis László polgármestertől Fotó: Huszár Márk Voksolhatnak a Líceumra EGER Szavazást indított az edu- line.hu. Arra kíváncsiak, hogy az oldal olvasói szerint melyik a legszebb magyar egyetem. A verseny első fordulóját, amely még vasárnap este zá­rult, a Szegedi Tudományegye­tem nyerte. A második kör­ben, ennek a szavazása hétfőn indult, az Eszterházy Károly Egyetem is szerepel, s kedd délutánig a szavazatok 47 szá­zalékát uralta olyan intézmé­nyekkel szemben, mint a Mis­kolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Semmelweis Egyetem. Szavazni június 23-án éjfélig lehet az eduline.hu-n. J. H. A Líceum épületével is harcba szálltak a címért Fótó: Berán Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents