Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-31 / 125. szám
12 LÉLEKBÚVÁR 2017. MÁJUS 31., SZERDA A motiváció nem egységes, egyesek segíteni szeretnének, s akad, aki így szeretné meghálálni, hogy korábban vért kapott Fotó: Berán Dániel A félelem idővel csökken, és eufóriaérzettel társul az életet mentő véradás A véradás olyan segítség- nyújtási forma, mely viszonylag rövid időt vesz igénybe, ugyanakkor a társadalom számára igen fontos hozzájárulás. Magyarországon évente 430 ezer egység vérre van szükség a biztonságos vérellátáshoz. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu HEVES MEGYE A véradás lélektani összefüggéseivel kapcsolatban Dorner László, az Esz- terházy Károly Egyetem Pszichológia Intézetének munkatársa volt segítségünkre. Megtudhattuk tőle, hogy jelenleg túlnyomórészt a mai 40-es, 50-es korosztály véradási aktivitásának, illetve a nagy számú, újonnan bevont felsőoktatási hallgatónak köszönhetjük a stabil ellátottság jelentős részét.- A véradás sajátos önkéntes magatartásforma, mivel ebben az esetben a hagyományos önkéntességgel ellentétben leggyakrabban nem kerülünk kapcsolatba a vérkészítményt kapó személlyel, s ez külön is értékessé teszi ezt a cselekvést - fogalmazott a kérdésünkre a pszichológus. Vart, aki erkölcsi kötelességének érzi, hogy segítsen. Hozzátette emellett azt is, hogy a véradóknak egyebek között új társas kapcsolatokat, a társadalom, illetve a szőkébb környezet általi elismertséget, egészségi állapotról történő folyamatos visszajelzést, valamint természetesen a segítségnyújtás örömét is jelenti ez a nemes a cselekedet.- A hazánkban végzett motivációs vizsgálatok is azt mutatják, hogy a donorok leggyakrabban azért adnak vért, mert szeretnének segíteni beteg embertársaikon, vagy mert családjukban van transzfúzióban érintett személy, illetve indokként szerepel, hogy erkölcsi kötelességüknek érzik. Nem utolsósorban szeretnék, ha később ők is kapnának másoktól, ha szükség lesz rá, vagy esetleg szeretnék meghálálni, hogy korábban már kaptak másoktól. Néhányan pedig inkább úgynevezett énorientált motivációról számolnak be - tudhattuk meg a szakembertől. A véradástól távol maradók leggyakrabban a tűtől vagy rosszulléttől, megfertőződés- től vagy valamely betegség ki- derülésétől való félelemmel indokolják, miért nem szeretnének vért adni.- Néhány friss kutatás is alátámasztja, hogy a véradók kezdeti szorongása csökken a többszöri véradás hatására, és bizony a kezdeti félelmeket gyakran követi eufóriaérzés. Komplikációk A donáció után - néhány esetben - fiziológiai panaszok léphetnek fel, ekkor nem kell megijedni, mivel egy részük magától elmúlik, ám ha tovább fennmarad egy panasz, érdemes orvoshoz fordulni. Előfordulhat, hogy valaki korábbi betegség vagy testi tényező miatt nem adhat vért. Ilyenkor fontos a tájékoztatás a kizárás okairól. A véradás közbeni, utáni komplikációk esélyét megnöveli, ha nem pihenjük ki magunkat a Véradás előtti este, vagy ha a testsúlyunk alacsony. Megfigyelhetjük továbbá azt is, hogy ha a véradás helyszíne nem könnyen elérhető, akkor nagyobb eséllyel maradnak távol a donorok- tette hozzá Dorner László. Empátia kell- Még ha szerencsére nem is fordul elő gyakran, de a személyzet részéről érkező nem megfelelő kommunikáció rossz érzelmi emlékekkel társul a donorok többségénél. Fontos, hogy ha véletlenül rosz- szul szúrják meg a személyt, vagy egyéb komplikáció lépne fel, barátságosan, részletesen tájékoztassák a probléma okáról, és a későbbi hasonló esetek elkerülése érdekében teendő lépésekről. Az ember hajlamos kevés rossz tapasztalatból is általánosítani - mondta a pszichológus. Hajthatatlan a célja eléréséért a maximalista HEVES MEGYE - Hétköznapi kifejezéssel azt nevezzük maximalistának, aki mindig a lehető legmagasabb szinten akar teljesíteni, egyre többre törekszik, vagy szinte soha sem elégszik meg „felszínes” megoldással - ezeket a gondolatokat a témában Balatonfüredi Ágnes pszichológus osztotta meg velünk. Hozzátette: a ma- ximalizmus jelentheti azt is, hogy valaki hajlamos a részletekbe elmerülve dolgozni, így azonban kevésbé lesz gyors, hatékony.- Mindkét esetben az a közös, hogy az egyén hajthatatlan egy kitűzött cél érdekében, ami egy ideig kellemes érzéssel töltheti, lendületet ad, de nagymértékben frusztráltságot is okoz sikertelenség esetén - hangsúlyozta.- Ebből is látszik, mennyire fontos számukra, hogy hogyan ítélik meg őket. Egy-egy feladatban sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a saját képességeik, ami hosszú távon rendkívül kifárasztja őket - tette hozzá Balatonfüredi Ágnes. Az is fontos számukra, hogyan ^ítélik meg őket.- Ha a képességeink jóval meghaladják az előttünk álló kihívásokat, unalmat érezhetünk, ezzel szemben, amikor az élőttünk álló kihívások képességeink felett állnak, szorongást élünk át. Maximaliz- mus akkor jelenik meg, ha valaki a saját képességeit és a vele szemben állított kihívásokat is szinte mindig kevésnek fogja ítélni. Valódi örömet egy adott tevékenységben pedig csak akkor élhetünk át, ha egy tá- gabb célt tudunk körülhatárolni, amiért dolgozunk, emellett egy olyan közeghez tartozunk, ahol a többiektől nem támadásra, hanem támogatásra számítunk - jegyezte meg Balatonfüredi Ágnes. Gondolatait azzal egészítette ki, hogy valójában minden közegnek szüksége van maximalistákra, a legjobb viszont az lenne, ha ez nem állandó személyiségjellemzőként jelenne meg, hanem szabadon választható, helyzet- függő viselkedésként. J. H. A közösségi média is nagyon sokat tehet azért, hogy a negatív jelenség ne terjedjen tovább EQBt - Nagy nyilvánosságot kapott országunkban is egy olyan jelenség, ami a fiatalok körében az öngyilkosságot népszerűsíti és ez a közösségi média hálózatának „köszönhetően” nagyon gyorsan, sok emberhez eljutott. Ennek mi egy kicsit szeretnénk megvilágítani az objektív részét, például azt, hogy mennyire torzult már ez a hír - mondta el Becsei Lilla internetes tanácsadó, aki a témában tartott nemrégiben előadást az Esz- terházy Károly Egyetemen. A tanácsadó hangsúlyozta: a világhálón mindig is voltak olyan csoportok, melyek vaKortárs hatás: egymást segítik a fiatalok lamilyen szélsőséges orientáció mentén szerveződtek, tehát a jelenség, a probléma - sajnos - már korántsem új keletű. Előadásában arra is kitért, adott esetben mit tehet egy szülő, vagy épp egy tanár.- Nehéz feladat egy ilyen hír igazságtartalmát visszafejteni. Van néhány olyan bulvárcikk, amely arra hivatkozik, hogy a kék bálnához köthető- en már történtek hazánkban is öngyilkossági kísérletek, ez azonban szerencsére nem igaz. Ezt a rendőrség cáfolta, s arról tájékoztatták az olvasókat oldalaikon, hogy országunkban nincs erre vonatkozólag Becsei Lilla a kék bálnáról tartott előadást Fotó: Berán Dániel nyomozás. Tehetünk viszont azért, hogy a téma ne kapjon még nagyobb nyilvánosságot, s inkább a biztonságos internetezésre, adataink védelmére helyezzük a hangsúlyt - tanácsolta Becsei Lilla. Előadásában is az online hírek útjára, azok terjedésének önszabályozó módjára mutatott rá.- Nagyon érdekes, hogy a fiatalok között sokan összefogásra buzdítják a kortársaikat azért, hogy segítsék egymást akár abban, hogy hogyan lehet az ilyen negatív csoportokból kiszállni - tette hozzá, kiemelve ezzel, milyen fontos lehet a „kortárs-hatás”. A zöld elefántról elárulta: szerinte nem feltétlenül ugyanazt a korosztályt célozza meg, mint a kék bálna, de alapvetően jó kezdeményezés, s szerencsére van még jó néhány ilyen pozitív csoport is.- A Hősök Tere, vagy a Száz nap mosoly mozgalom mind pozitív értékszemléletet közvetítő csoportok, amelyek nem arra törekszenek, hogy félelmet keltsenek a fiatalokban. Épp ezért lassabban is terjed a hírük, de létezésük egyébként jó hatással lehet az internet előtt órák hosszat töltő ifjúság életére - nyilatkozta Becsei Lilla. J. H. * < f
