Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-31 / 125. szám

12 LÉLEKBÚVÁR 2017. MÁJUS 31., SZERDA A motiváció nem egységes, egyesek segíteni szeretnének, s akad, aki így szeretné meghálálni, hogy korábban vért kapott Fotó: Berán Dániel A félelem idővel csökken, és eufóriaérzettel társul az életet mentő véradás A véradás olyan segítség- nyújtási forma, mely vi­szonylag rövid időt vesz igénybe, ugyanakkor a tár­sadalom számára igen fon­tos hozzájárulás. Magyaror­szágon évente 430 ezer egy­ség vérre van szükség a biz­tonságos vérellátáshoz. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu HEVES MEGYE A véradás lélek­tani összefüggéseivel kapcso­latban Dorner László, az Esz- terházy Károly Egyetem Pszi­chológia Intézetének mun­katársa volt segítségünkre. Megtudhattuk tőle, hogy je­lenleg túlnyomórészt a mai 40-es, 50-es korosztály vér­adási aktivitásának, illetve a nagy számú, újonnan bevont felsőoktatási hallgatónak kö­szönhetjük a stabil ellátott­ság jelentős részét.- A véradás sajátos önkén­tes magatartásforma, mivel ebben az esetben a hagyomá­nyos önkéntességgel ellentét­ben leggyakrabban nem ke­rülünk kapcsolatba a vérké­szítményt kapó személlyel, s ez külön is értékessé teszi ezt a cselekvést - fogalmazott a kérdésünkre a pszichológus. Vart, aki erkölcsi kötelességének érzi, hogy segítsen. Hozzátette emellett azt is, hogy a véradóknak egyebek között új társas kapcsolato­kat, a társadalom, illetve a szőkébb környezet általi el­ismertséget, egészségi ál­lapotról történő folyamatos visszajelzést, valamint ter­mészetesen a segítségnyúj­tás örömét is jelenti ez a ne­mes a cselekedet.- A hazánkban végzett mo­tivációs vizsgálatok is azt mu­tatják, hogy a donorok leg­gyakrabban azért adnak vért, mert szeretnének segí­teni beteg embertársaikon, vagy mert családjukban van transzfúzióban érintett sze­mély, illetve indokként szere­pel, hogy erkölcsi kötelessé­güknek érzik. Nem utolsósor­ban szeretnék, ha később ők is kapnának másoktól, ha szük­ség lesz rá, vagy esetleg sze­retnék meghálálni, hogy ko­rábban már kaptak másoktól. Néhányan pedig inkább úgy­nevezett énorientált motiváci­óról számolnak be - tudhat­tuk meg a szakembertől. A véradástól távol maradók leggyakrabban a tűtől vagy rosszulléttől, megfertőződés- től vagy valamely betegség ki- derülésétől való félelemmel indokolják, miért nem szeret­nének vért adni.- Néhány friss kutatás is alátámasztja, hogy a véradók kezdeti szorongása csökken a többszöri véradás hatására, és bizony a kezdeti félelmeket gyakran követi eufóriaérzés. Komplikációk A donáció után - néhány eset­ben - fiziológiai panaszok lép­hetnek fel, ekkor nem kell megijedni, mivel egy részük magától elmúlik, ám ha to­vább fennmarad egy panasz, érdemes orvoshoz fordulni. Előfordulhat, hogy valaki ko­rábbi betegség vagy testi té­nyező miatt nem adhat vért. Ilyenkor fontos a tájékozta­tás a kizárás okairól. A vér­adás közbeni, utáni kompli­kációk esélyét megnöveli, ha nem pihenjük ki magunkat a Véradás előtti este, vagy ha a testsúlyunk alacsony. Megfigyelhetjük továbbá azt is, hogy ha a véradás helyszí­ne nem könnyen elérhető, ak­kor nagyobb eséllyel marad­nak távol a donorok- tette hoz­zá Dorner László. Empátia kell- Még ha szerencsére nem is fordul elő gyakran, de a sze­mélyzet részéről érkező nem megfelelő kommunikáció rossz érzelmi emlékekkel tár­sul a donorok többségénél. Fontos, hogy ha véletlenül rosz- szul szúrják meg a személyt, vagy egyéb komplikáció lép­ne fel, barátságosan, részlete­sen tájékoztassák a probléma okáról, és a későbbi hason­ló esetek elkerülése érdeké­ben teendő lépésekről. Az em­ber hajlamos kevés rossz ta­pasztalatból is általánosítani - mondta a pszichológus. Hajthatatlan a célja eléréséért a maximalista HEVES MEGYE - Hétköznapi ki­fejezéssel azt nevezzük maxi­malistának, aki mindig a lehe­tő legmagasabb szinten akar teljesíteni, egyre többre tö­rekszik, vagy szinte soha sem elégszik meg „felszínes” meg­oldással - ezeket a gondolato­kat a témában Balatonfüredi Ágnes pszichológus osztotta meg velünk. Hozzátette: a ma- ximalizmus jelentheti azt is, hogy valaki hajlamos a részle­tekbe elmerülve dolgozni, így azonban kevésbé lesz gyors, hatékony.- Mindkét esetben az a kö­zös, hogy az egyén hajthatat­lan egy kitűzött cél érdeké­ben, ami egy ideig kellemes érzéssel töltheti, lendületet ad, de nagymértékben fruszt­ráltságot is okoz sikertelenség esetén - hangsúlyozta.- Ebből is látszik, mennyire fontos számukra, hogy hogyan ítélik meg őket. Egy-egy fel­adatban sokkal nagyobb hang­súlyt kapnak a saját képessé­geik, ami hosszú távon rendkí­vül kifárasztja őket - tette hoz­zá Balatonfüredi Ágnes. Az is fontos számukra, hogyan ^ítélik meg őket.- Ha a képességeink jóval meghaladják az előttünk álló kihívásokat, unalmat érezhe­tünk, ezzel szemben, amikor az élőttünk álló kihívások ké­pességeink felett állnak, szo­rongást élünk át. Maximaliz- mus akkor jelenik meg, ha va­laki a saját képességeit és a ve­le szemben állított kihívásokat is szinte mindig kevésnek fogja ítélni. Valódi örömet egy adott tevékenységben pedig csak akkor élhetünk át, ha egy tá- gabb célt tudunk körülhatárol­ni, amiért dolgozunk, emellett egy olyan közeghez tartozunk, ahol a többiektől nem támadás­ra, hanem támogatásra számí­tunk - jegyezte meg Balaton­füredi Ágnes. Gondolatait az­zal egészítette ki, hogy valójá­ban minden közegnek szüksé­ge van maximalistákra, a leg­jobb viszont az lenne, ha ez nem állandó személyiségjel­lemzőként jelenne meg, hanem szabadon választható, helyzet- függő viselkedésként. J. H. A közösségi média is nagyon sokat tehet azért, hogy a negatív jelenség ne terjedjen tovább EQBt - Nagy nyilvánosságot kapott országunkban is egy olyan jelenség, ami a fiata­lok körében az öngyilkossá­got népszerűsíti és ez a közös­ségi média hálózatának „kö­szönhetően” nagyon gyorsan, sok emberhez eljutott. Ennek mi egy kicsit szeretnénk meg­világítani az objektív részét, például azt, hogy mennyire torzult már ez a hír - mond­ta el Becsei Lilla internetes ta­nácsadó, aki a témában tartott nemrégiben előadást az Esz- terházy Károly Egyetemen. A tanácsadó hangsúlyozta: a világhálón mindig is voltak olyan csoportok, melyek va­Kortárs hatás: egymást segítik a fiatalok lamilyen szélsőséges orientá­ció mentén szerveződtek, te­hát a jelenség, a probléma - sajnos - már korántsem új ke­letű. Előadásában arra is ki­tért, adott esetben mit tehet egy szülő, vagy épp egy tanár.- Nehéz feladat egy ilyen hír igazságtartalmát visszafejte­ni. Van néhány olyan bulvár­cikk, amely arra hivatkozik, hogy a kék bálnához köthető- en már történtek hazánkban is öngyilkossági kísérletek, ez azonban szerencsére nem igaz. Ezt a rendőrség cáfolta, s ar­ról tájékoztatták az olvasókat oldalaikon, hogy országunk­ban nincs erre vonatkozólag Becsei Lilla a kék bálnáról tartott előadást Fotó: Berán Dániel nyomozás. Tehetünk viszont azért, hogy a téma ne kapjon még nagyobb nyilvánosságot, s inkább a biztonságos inter­netezésre, adataink védelmé­re helyezzük a hangsúlyt - ta­nácsolta Becsei Lilla. Előadásá­ban is az online hírek útjára, azok terjedésének önszabályo­zó módjára mutatott rá.- Nagyon érdekes, hogy a fiatalok között sokan összefo­gásra buzdítják a kortársaikat azért, hogy segítsék egymást akár abban, hogy hogyan le­het az ilyen negatív csoportok­ból kiszállni - tette hozzá, ki­emelve ezzel, milyen fontos le­het a „kortárs-hatás”. A zöld elefántról elárulta: szerin­te nem feltétlenül ugyanazt a korosztályt célozza meg, mint a kék bálna, de alapvetően jó kezdeményezés, s szerencsére van még jó néhány ilyen pozi­tív csoport is.- A Hősök Tere, vagy a Száz nap mosoly mozgalom mind pozitív értékszemléletet köz­vetítő csoportok, amelyek nem arra törekszenek, hogy félel­met keltsenek a fiatalokban. Épp ezért lassabban is terjed a hírük, de létezésük egyéb­ként jó hatással lehet az inter­net előtt órák hosszat töltő if­júság életére - nyilatkozta Be­csei Lilla. J. H. * < f

Next

/
Thumbnails
Contents