Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-23 / 118. szám

0 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 23., KEDD Péntekig jelezhet, aki visszatérne TARNABOD Harmadik alka­lommal kezdtek bele a tele­pülésről elszármazottak ta­lálkozójának szervezésébe a dél-hevesi faluban. A Ne fe­lejtsd el, honnan jöttél! elne­vezésű programot ezen a hé­ten szombaton rendezik meg. Pusoma László Milán főszer­vezőtől megtudtuk, már eb­ben az esztendőben is érkezett szép számmal visszajelzés ar­ról, hogy többen is részt ven­nének a találkozón, de aki ed­dig még nem értesült volna ró­la, az péntekig még jelentkez­het a csapathoz.- Személyesen a polgármes­teri hivatalban vagy akár te­lefonon is lehet még jelez­ni a csatlakozási szándékot - mondta a főszervező, aki a telefonszámát is megadta: 30/703-4331. Mint megtud­tuk, a szombati nap program­ja nagyban hasonlít az előző évekéhez. Délelőtt megláto­gatják az általános iskolát, a gyermekházat, majd a temp­lomban is részt vesznek egy szentmisén. Ezek után közös ebéd lesz a volt népház épüle­tében, a menü töltött káposzta. A legelső alkalomra hetven- hárman érkeztek az ország minden részéről, tavaly majd’ százan látogattak el újra szü­lőfalujukba. SZ. E. Égi szánokat kapott fel a szél MAKLÁR Idén negyedik alka­lommal szervezték meg a re­pülőtéren a Sárkányfeszti­vált. Szabó Gábor, a rendez­vény egyik szervezője elárul­ta: a céljuk a fesztivál elindí­tásával az volt, hogy minél több embert vonjanak be a sárkányépítés, -reptetés vilá­gába - ezzel is népszerűsítve annak szépségeit.- Nem utolsó szempont volt az sem, hogy szervezzünk egy ingyenes programot a kis­gyermekes családok számára. Már sokadik éve népszerű ez - mesélte a Hírlapnak az ese­ményről Szabó Gábor. A leggyakoribb repülőalkal­matosság a múlt hétvégi ren­dezvényen az úgynevezett égi szán volt, ami egy egyszerűbb papírsárkány. A résztvevők akár a helyszínen is, segítség mellett készíthették el ezeket, vagy valósíthatták meg saját elképzeléseiket. Extrém sárkányaival részt vett a programon a Sárkány, info csapata is, ők már na­gyobb, extrémebb vontató- és paplansárkányokkal érkeztek a sárkányfesztiválra. Megtud­hattuk, hogy az ország szin­te minden területéről jöttek résztvevők, köztük 11 olyan vendég, akik az építéssel ko­molyabban is foglalkoznak. A makiári Sípos család a ta­valyi év után idén ismét kilá­togatott a programra, ezúttal már hároméves kisfiúk, Ba­lázs eregette a közösen készí­tett papírsárkányt. J. H. ., 1 jr /9 Nagyszerű program kisgyermekes családoknak Fotó: Berán Dániel A Líceum a magyar Athén szimbóluma A két Gárdonyi Géza sajátos egri esete Kiss Péter évtizedek óta kutatja, s új ismeretekkel gyarapítja a Líceum történetét Fotó: Szilvás István A „Líceum nagyszerű” - je­gyezte meg az 1845 szep­temberében tett látogatása­kor Széchenyi István, a legna­gyobb magyar hazafi, akinek egyik levelét az Egri Főegy­házmegyei Könyvtár őrzi. Szilvás István ausi30@gmail.com EGER „A lyceumban különö­sen a könyvtár ragadá meg fi­gyelmét. Soha nem hittem - úgymond, hogy hazám egyik provincziális városában ily szépen rendezett kincset ta­láljak” - idézte Széchenyi Ist­ván véleményét Tárkányi Béla kanonok. A legnagyobb magyar ha­zafi látogatásának históriája - számos más érdekességen túl - ama kötetben olvasható, amelyet nemrég mutattak be a Bródy Sándor Megyei és Váro­si Könyvtárban. A bibliotéka munkatársa, Kiss Péter gaz­dag kutatási anyagot tett köz­zé Az egri érseki Líceum törté­netéből című legújabb könyvé­ben. Ezek olyan, kifejezetten a Líceum történetére vonatkozó levéltári forrásokból marad­tak fenn, amelyeket korábban senki sem kutatott.- Eddig egyetlen olyan kö­tet sem jelent meg a Líceum­ról, amelyik számba venné az eleve oktatási célra emelt épü­letben működött összes ilyen jellegű intézményt. Ilyen volt például a felnőttek szőlészeti és kertészeti oktatása, az al­sófokú kereskedelmi iskola vagy a jegyzők képzését szol­gáló Egri Községi Közigazga­tási Tanfolyam. De eddig az épületben rendezett borásza­ti kiállításokkal sem foglalko­zott senki - mondta a szerző arra, hogy mi motiválta a kö­tet elkészítésekor. A témában való búvárkodás a szerző felsőfokú tanulmánya^ it lezáró szakdolgozattal kez­dődött, amiben az Érseki Líce­um Múzeumának a történetét írta meg. Az azt követő évtize­dekben újabb tanulmányok ké­szültek, amelyek a Főegyház­megyei Könyvtárral, az építész Ybl Miklós líceumi munkássá­gával, illetve magával az épület történetével foglalkoztak. A mostani kötet újdonságai közé tartoznak azok az infor­mációk is, amelyek például az épületben működő egykori csillagvizsgálóra, nyomdára vonatkoznak. Számos hang­verseny és kiállítás is helyet kapott benne: 1812-től öt éven át itt volt látható az első telje­sen nyilvános honi festmény­tárlat. De az is említésre mél­tó, hogy ebben az épületben volt a bazilika szobrászmű­vésze, Marco Casagrande, il­letve az orgonakészítő Lud­vig Mooser műhelye. Egy idő­ben pedig a vármegye fegy­vertára, de jó néhány egyesü­let is otthonra talált a falai kö­zött. Közismert, hogy itt indult az első magyar nyelvű tanító- képzés, működött benne rajz­iskola, jogakadémiai és fiú fel­sőkereskedelmi iskola is. Az oktatási sokszínűség, a település iskolaváros jellege ihlette 1926-ban az Egri Nép­újság cikkét, melyben megfo­galmazták, „mi egriek a Lyce­um előtt joggal mondhatjuk: mi vagyunk a magyar Athén.” A szerző számos érdekes tör­ténettel is szolgál. Ilyen az a szomorú eset, amikor 1889-ben „Boróczky János egri kémény­seprőlegény ... úgy beleszorult egy kéménysípba, hogy nem tudott kiszabadulni és ott ful­ladt.” Vagy, hogy Csupka bácsi mindennap fölszaladt a csillag­dába delet harangozni. De a haj­dani diákéletről is szól a fáma, a duhaj ifjak „fel Czifrázva Gör­csös Botokkal” cirkálnak és ga­rázdálkodnak. Ballagáskor az intézeti fegyelmet képviselő di­áksapka lekerül a fiúk fejéről, ám az alma mater mindenkor kitárt karokkal várja őket. Ott van az a történet, amiről 1916- ban számolt be a helyi sajtó: egy sólyom fészkelte be magát a Lí­ceum tornyába, ahonnan kire­pülve vadászta le az galambok legszebb példányait. A tenyész­tők végül a kitűnő vadászt, Ba­konyi Kálmánt bízták meg a ra­gadozó lelövésével... E kötetben sikerült tisztázni egy koráb­bi saját adatot, hogy az 1910-es években miként is tanult a Líce­umban egy másik Gárdonyi Gé­za nevű diák is.- A kötet messze nem teljes, s talán nem is hibátlan. A kö­zölt adatok viszont egy lépés­sel közelebb visznek a Líceum eddigieknél teljesebb és hite­lesebb megismeréséhez - je­gyezte meg Kiss Péter. Vörösmarty Mihály tintatartója és az Eger című hósköltemény Néhány hete annak, hogy az egri könyvtárakkal kapcsolatos kutatásai során Kiss Péter egy újabb érdekességre bukkant. Az eddig is ismert volt, hogy Vö­rösmarty Mihály egyik tintatar­tója korábban az Egri Érseki Lí­ceum Múzeumában volt. Az vi­szont most derült ki, hogy az Zádor György jogtudós révén ke­rült ide. Az ajándékozás oka az volt, hogy a költő ezt használta abban az időben, amikor megír­ta az Eger című hőskölteményt. A szóban forgó tintatartót az 1860-as években a főegyház­megyei könyvtárban őrizték, s innen kerülhetett át azután az 1873-ban megnyílt líceumi mú­zeumba. • • MEG TÖBBET ADUNK! Keresse a Heves Megyei Hírlapot már heti 4 ingyenes melléklettel, változatlan áron! péntek szerda csütörtök Családi receptmagazin Heti retro sportmagazin Heti rejtvény­magazin Színes műsormagazin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents