Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-18 / 114. szám

2017. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP g A Mátrában már korábban is tervezték a védekezést, de már megvárják az orszá­gos rendszer kiépítését. * Tóth Balázs heol@heol.hu HEVES MEGYE A hétvégi jégeső óriási károkat okozott a Mát­ra környéki szőlőkben, gyü­mölcsösökben, kertekben. Is­mét előtérbe került a jégkár­mérséklő rendszer, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara tervez kiépíteni az egész országban.- A Mátrában is tervben volt már korábban egy ilyen rend­szer kiépítése több hegyköz­ség és szőlészet részéről. Vi- sontán és Abasáron műkö­dik is néhány generátor, igaz, azok most, talán a nagy vihar miatt, nem segítettek. Szó volt róla a legutóbbi igazgatósági választmányi gyűlésen is, de megtudtuk, hogy az agrárka­mara országos rendszert sze­retne kiépíteni, amelynek ki­alakítása ősszel kezdődhet meg és jövő májusra készülhet el - mondta dr. Nyilas János, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Mint elárulta, a fellőtt ezüst-jodid miatt a jég kisebb darabokban hullik alá, akár el is olvad, mielőtt földet ér. A rendszer nem csak a gazdál­kodóknak, a lakosságnak is jó lenne, védené a kiskerteket, az épületeket, autókat. A be­rendezések fenntartását és üzemeltetését a kárenyhítési alapból finanszíroznák. Dr. Nyilas János elmondta, kevés gazda engedheti meg magának a biztosítás költsé­gét, pedig a kártérítés nyolc­van százalékos lenne. így ma­rad a kárenyhítési rendszer, amelynek tagdíját a földalapú támogatás alapján kell fizet­ni. Ha valaki agrárbiztosítás­ra szeretne pénzt nyerni, an­nak külön kell erre pályáznia. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) megtudtuk, az elmúlt 35 év alapján az ösz­szes biztosított mezőgazdasá­gi kárnemen belül 20 százalék volt a jégkár aránya. Tavaly az agrárkárenyhítési rendszer­ben mintegy 3 ezer jégkárbeje­lentést tettek a termelők, meg­közelítőleg 50 ezer hektárra. A NAK országos hatókörű, minden szempontból (techno­lógia, logisztika, üzemeltetés, riasztás, finanszírozás) egy­séges rendszert épít ki. Az 1,8 milliárdos beruházás pályá­zatát április 13-án adták be a Vidékfejlesztési Program­ban. A talajgenerátoros mód­szer mellett döntöttek, mert ennek a legalacsonyabb a faj­lagos beruházási és üzemelte­tési költsége. A Dél-Dunántú- lon a Dél-magyarországi Jég­esőelhárítási Egyesülés (NE- FELA) által az 1990-es évek elejétől működő talajgeneráto­ros rendszer eddigi működési tapasztalatai kedvezőek, min­den, a rendszer használatára fordított forint 33 forint ter­melési értéket ment meg csak az agráriumban. Sikeres pályázat esetén or­szágosan összesen 984 darab talajgenerátor lesz, ebből 141 már működik a NEFELA je­lenlegi területén. A 843 új ta­lajgenerátorból kétszáz auto­matikus működésű (nehezen megközelíthető helyekre), a maradék pedig kézi működ­tetésű lesz. A talajgeneráto­rokat egy tízszer 10 kilométe­res háló rácspontjaihoz a lehe­tő legjobban illesztve helyezik el. A manuális generátorok te­lepítési helyszínéhez önkén­tes jelentkezőkre számítanak, olyan területre helyezik majd el ezeket, amelynek tulajdono­sa (díjazásért cserébe) vállalja a generátor kezelését is. A rendszernek négy régió­ja lesz, háromban egy közös, 100 százalékban NAK-tulajdo- nú szervezet, a dél-dunántúli régióban pedig a NEFELA lesz az üzemeltető. A teljesen ered­ményes működéshez a határo­kon túl is kellene védekezni, hiszen az időjárási viszonyok miatt az egészségre, környe­zetre nem káros ezüst-jodid nem feltétlenül ott hat, ahol felbocsátják. Bakancslista Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu EGER Soron kívüli ülést tartott szerdán a megyei közgyűlés. Szabó Róbert elnök előterjesz­tésében a Terület- és Telepü­lésfejlesztési Operatív Prog­ram (TOP) keretében benyúj­tott pályázatok ügyében kel­lett a testületnek határoznia. Az elnök napirendhez fűzött megjegyzése szerint az irá­nyító hatóság javaslatával - változtatás nélkül - egyetér­tését fejezheti ki a közgyűlés, vagy ha ezt nem teszi, a ható­ság egy alkalommal átértékel­heti a korábbi határozatát. Az ügyrendi kérdésben szót kérő Dudás Róbert (Jobbik) kö­szönetét mondott azért, hogy felvetésüknek eleget tettek, s időben megkapták az előze­tes tájékoztatást a támogatott projektekről. Kérte ugyanak­kor, hogy a hét programcso­magról külön-kölön szavazza­nak. A többség a képviselői in­dítványt méltányolta. A napirend kapcsán Szűcs- né Major Ildikó (Jobbik) azt nehezményezte, hogy bár kap­T:; -' ’ tak tájékoztatást a támogatás­ra javasolt projektekről, de nem rendelkeznek informáci­óval azokról a pályázatokról, amelyeket az irányító hatóság nem támogatott, vagy még nem bírált el, s szavai szerint így nehéz állást foglalni. Ér­sek Zsolt (MSZP) azt kérdezte, hogy nem nyitnak-e rést a zárt Az irányító hatóság egy alkalommal átértékelheti a ko­rábbi határozatát. rendszeren akkor, ha mint az előterjesztő javasolja, az egyik település barna mezős beru­házási pályázatának elutasítá­sa miatt kifogással él a megye. Szabó Róbert mindkét hozzá­szólót megnyugtatta: a döntés nem hozza hátrányba a még elbírálásra váró pályázatokat. A képviselők valamennyi pontjában egyhangúlag támo­gatták az előterjesztést. S. S. Hektáronként ötezret fizetnek Az Egri borvidéken immáron négy esztendeje működik jég­kárelhárító rendszer. Az, hogy nem volt komoly jégkár a tér­ségben, ennek köszönhető. Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegy­községi Tanácsának elnöke el­árulta, a hétvégén is üzemelt a rendszer, ez mentette meg a környékbeli termést. Egy-egy eszköz öt kilométeres sugarú körben véd, a térségben 23 da­rab van belőle, egy a nyáron áll üzembe.- A kiépítés és az üzemeltetés költségét is a hegyközségi ta­gok állják, hektáronként ötezer forintot fizetnek évente. Ez nem nagy tétel ahhoz képest, hogy hektáronként akár egymillió fo­rintnyi termést védenek - ma­gyarázta Pál Sándor. Elmond­ta, ha esély van jégeső kialaku­lására, a meteorológiai szolgál­tató SMS-t küld a kezelőknek, ahogyan a veszély elmúltával is. A gépek tavaly 51 napon majdnem 300 órát üzemeltek. Jövő májustól ezer talajgenerátor védheti a termést Szükséges a jégkárt megelőző rendszer Egerben öt talajgenerátor működik, ebből egy az Egri Csillagok Zrt. telephelyén Fotó: Berán Dániel V annak szavak, amelyek olvasva a retinába égnek, s azon át az agyba, ha pedig a tartalmuk megérint, akkor a szív­be. ízlelgessünk csak néhányat: édesanya, barátság, sze­relem. Pozitív töltésük akkor se vész el, ha ezerszer elmondjuk a nap minden órájában. A lényeget nem írhatják felül a szabályok. Nem-e? Ezt teszik reggeltől estig, a közbeszédtől a celebvetél- kedőkön át az affektáló szomszédasszony replikájáig. Amikor újabban egy pár mondatos értekezésben negyedszer hallom, hogy „bakancslista”, „igazándiból”, meg hogy „komfortzóna” - az esetek 102 százalékában helytelenül alkalmazott „úgymond” -ról nem is beszélve -, erős késztetést érzek, hogy tövestől ki­tépjem a fülem. A verbálisán A verbálisán ható fájdalom ellen nincs orvosság. ható fájdalom ellen ugyanis nincs orvosság. A nyelvtan elleni merényle­teket ne is említsük. Vagy ta­lán mégis. Szégyen, amikor az anyanyelvűnket professzioná­lisan használó - értsd: ebből élő - „médiaszemélyiség” milliók szemébe köpi, hogy a világbajnok úszó jól ossza be az erejét, s hogy az embereknek arra van pénze, amire akarják. De még en­nél is bosszantóbb, ha mindezeket szóvá téve, megkapod a jel­zőt: nyelvtannáci vagy. A francokat vagyok az, mi több, ez a kifejezés sem szerepel a bakancslistámon. Viszont a mi időnkben az általános iskolában annyi is elég volt, hogy a tanárunk, ha vétettünk, megjegyezze: mondhassuk úgy is, csak háncsa a fülemet. Előbb-utóbb meg­tanultuk, mi a helyes, és azóta herótom van a hibáktól. Ja, igen, gyűlölöm a „herót” kifejezést is. TOP-os projektek a közgyűlés előtt Arany és kiemelt arany díjat is nyertek a koreográfiákért Remeklő egri mazsorettek EGER, KISKUNFÉLEGYHÁZA Az Egri Majorette Egyesület az elmúlt hétvégén négy cso­porttal, 60 gyermekkel képvi­selte Egert a Kiskunfélegyhá­zán megrendezett Országos Mazsorett Fesztiválon. A lát­ványos belvárosi felvonulást követően a lányok a szigorú szabályok alapján elkészített koreográfiákat mutattak be a szakmai zsűri előtt. Az egri csoportok az idei esztendőben is remekeltek: a 6-8 éves kislányokból ájló Holdfény csoportnak ez volt az első megmérettetése, me­lyen országos „arany” okleve­let érdemeltek ki. A szintén I. korcsoportban indult Hajnalcsillag csoport 8-9 éves lányai országos „ki­emelt arany” oklevélnek örül­hettek. A kiváló eredmények mellett az egyesület művésze­ti vezetője, Kovácsné Bretus Éva elnyerte a fesztivál leg­jobb pomponos koreográfiájá­ért járó különdíjat is. A lányok a verseny után sem pihennek sokat, hiszen minden csoportjuk gőzerővel készül a június végén megren­dezendő 25 éves jubileumi ün­nepségükre, amelyen a jelen­legi kis- és nagylányok mellett a régi tagok is újra színpadra állnak majd. J. H. A Holdfény csoport arany oklevelet kapott Fotó: Beküldött A biztonság miatt vágták ki a fenyőket KÁPOLNA Egy a szerkesztősé­günkhöz érkezett olvasói levél nyomán arról kérdeztük a te­lepülés polgármesterét, dr. Be- recz Kálmánt, hogy miért vág­tak ki közel 100 fenyőfát a köz­ségben. A faluvezető elmond­ta: egy év eleji vihar mTatt vizs­gálták meg a katasztrófavéde­lemmel együttműködve a fá­kat, melyeket még a 1960-70- es években telepítettek. Az el­lenőrzés nyomán végül kide­rült, hogy ezek a növények ve­szélyt jelentettek a környékü­kön található lakóházakra, il­letve vezetékekre. A fák kivá­gásáról az önkormányzat ér­tesítette az érintett ingatlan­tulajdonosokat, s előzetesen minden lakos dönthetett arról, maga vágatja-e ki saját hasz­nálatra a fenyőket, vagy az önkormányzatra bízza a mun­kát. Megtudtuk: végül egy ember kivételével mindenki az utóbbi mellett döntött, így a kivitelezővel egyeztetve ki­vágták a fákat, amelyeknek gallyait rászorulók között osz­tották szét, míg egy részük a focipálya mellé került, a tör­zseket pedig a kivitelező szál­lította el. Dr. Berecz Kálmán közölte: az érintett utcák lako­sainál felmérik majd, milyen fákat ültessenek a fenyők he­lyére. J. H.

Next

/
Thumbnails
Contents