Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-17 / 113. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP, VILÁGJÁRÁS 2017. MÁJUS 17., SZERDA Oláh Róbert és Miklovicz Gábor kerékpárújáról május végén tér haza „Messze a Fekete-tenger” Konstancában, a Fekete-tenger partján. Elérte célját Oláh Róbert és Miklovicz Gábor (jobbra) Fotó: Ingervadász Karbantartás híján máskor is ölhet a szén-monoxid HEVES MEGYE Csak az idei négy és fél hónapban 16 alka­lommal vonultak helyszínre a tűzoltók szűkebb hazánkban szén-monoxid-mérgezés gya­núja miatt - közölte a Hírlap­pal kedden Tankóné Antal Eri­ka megyei katasztrófavédel­mi szóvivő. Annak apropóján adott tájékoztatást, hogy az el­múlt napokban több bejelen­tés is befutott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság műveletirányítási ügyele­tére, mert szén-monoxid-visz- szaáramlást feltételeztek. A legtöbb esetben a tűzoltók szerencsére nem, vagy csupán kismértékben tudták kimutat­ni az életre is veszélyes gáz je­lenlétét. Ám voltak helyek, ahol egészségre ártalmas kon­centrációt jelzett az egységek mérőműszere. A hideg tavaszi idő­járás miatt kitolódott a fűtési szezon. A szóvivő arra is kitért, hogy idén a riasztások zöme a téli fűtési idényben érkezett, de a tavaszi hónapokban is szük­ség volt beavatkozásra. Márci­us 19-én például Egerben há­rom embert vittek kórházba szén-monoxid-mérgezés gya­núja miatt. Május 1-jén egy gyöngyösi család házában jel­zett az érzékelő, de az ott tar­tózkodó két felnőttnek és két gyermeknek nem esett baja. Az igazgatóság felhívja a fi­gyelmet, hogy a fűtés befe­jezése után sem szűnik meg teljesen a szén-monoxid-mér­gezés kialakulásának veszé­lye. Az egész évben használt gázüzemű átfolyós vízmele­gítők, bojlerek és a fatüzelé­sű kályhák, kandallók kar­bantartásának elmulasztása esetén bármikor fennállhat a szén-monoxid-mérgezés koc­kázata. Annál is inkább, mi­vel a korábbi évekhez képest szokatlanul hideg tavaszi idő­járás miatt kitolódott a fűté­si szezon, s a szokottnál foko­zottabb igénybevételnek vol­tak kitéve a tüzelő-fűtő beren­dezések. Ezért nagyon fontos ezen eszközök terv szerinti karbantartása a nyáron. Sz. Z. Úgy tűnik, egyre többen gondolják úgy, hogy jfétke- réken fedezik fel a világot. A világkerülő útra vállalkozó Szabó Ádám „Szalag” után két másik egri fiatal is bicik­lis túrára vállalkozott. Egye­lőre csak Európában... Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER, FEKETE-TENGER Ápri­lis végén pattant kerékpár­nyeregbe két egri fiatalem­ber: Oláh Róbert és Miklo­vicz Gábor azzal a céllal, hogy csobbanjanak egyet a Fekete­tengerben. A napokban el is érték Konstancát, a kikötővá­rost, ám az időjárás nem fo­gadta kegyeibe a két egri fia­talt, így a csobbanás elmaradt a viharos szél miatt. Az útról, amit elmondásuk szerint nem terveztek túl sokáig, Oláh Ró­bert mesélt a Hírlapnak. A kaland a lényeg- Április 24-én indultunk volna reggel hétkor - amiből fél kilenc lett - a Dobó térről - idézte fel kérésünkre a kez­deteket az újságíróként dolgo­zó férfi, aki a pár napja mon­dott fel munkahelyén, így nem kell aggódnia, mit szól a főnö­ke, hogy ekkora vállalkozásba kezdett. Társa, Gábor egy ven­dégházat működtet, így neki sem okoz gondot a nagyjából egyhónapos távoliét.- Mivel én a saját biogomat és vlogomat is építem, így min­denképpen folyamatos tartal­mat szerettem volna szolgál­tatni az útról. Jött velem a lap­top, a kamera, az akciókame­Az őseink emlékművénél ra, a mikrofon és az állvány is, Gábor meg hozta a sátrat és az ételeket - mondta Róbert. Tő­le megtudtuk: élményeikről a legnagyobb közösségi oldalon Ingervadász címszó alatt szá­molnak be, ahol meg lehet te­kinteni a felvételeiket és írá­sukat az utazásról. Róbert a célról úgy fogalmazott: a ka­land megélése a lényeg. Konstanca nincs is közel- Egyrészt mindketten ko­molyan vesszük a sportot, és kíváncsiak voltunk arra, ho­gyan bírunk egy ilyen kihí­vást. Másrészt utazók is va­gyunk, így érdeklődve szem­léljük a világot. Tavaly Eger­ből teljesítettük például a Ba- laton-kört. Az ezer kilométe­resre sikeredett és nagyon él­veztük, így arra jutottunk, hogy idén nagyobb fába vág­juk a fejszénket. Először né­hány barátunkat akartuk meglátogatni a Gibraltári-szo- rosnál, de elsőre az túl nagy falatnak tűnt, így inkább a Fekete-tenger mellett döntöt­tünk. Azt hittük, az lényege­sen közelebb van. Nos, köze­lebb van, de nem lényegesen - tette hozzá nevetve. - És ezt pontosan tizenkét kőkemény, esőben és szélben áttekert nap után fogtuk csak fel. Szó­val, a Fekete-tenger nincs kö­zel Egerhez. Pihenő után indulás haza A két fiatal beszélgetésünk­kor épp’ Konstancában pihent pár napot, tehát elérték az áhí­tott tengert, de hamarosan el is indultak haza, hogy a Kár­pátokon keresztül Dobó kapi­tány színe elé járulhassunk megint. (Érdekes adalék, hogy Oláh Róbert édesapja Oláh Ti­bor „Füré”, akit az egri várka­pitányként ismerhettek meg a turisták a várban - a szerk.)- Ahogy telnek a száz meg száz kilométerek, úgy válto­zik körülöttünk minden. A tá­jak, az emberek, a hangulat, a színek - és ezt nagyon érde­kes átélni. Magyarország rep­ceföldjei, Belgrád vadroman­tikája, a Vaskapu elképesz­tő méretei és méltósága, a Ha­vasalföld mélyszegénység­ben tartott népe, amely mégis mosolyog, integet, örül a nap­nak, örül az esőnek. A körü­löttünk mászkáló állatok, és a délután kötelező jelleggel ér­kező eső. Mind-mind csodá­latos pillanat. De nagyon fon­tosnak tartom megemlíteni az úton megismert embereket, ilyen volt például a tandem­mel világot járó angol páros, vagy egy gazda, akitől rakiát vásároltunk, majd órákig be­szélgettünk - sorolta az élmé­nyeit Róbert, kiemelve, hogy a spontaneitás nagyon fontos eleme a túrának. Remélik, meglesz a keretes szerkezet Szálláskeresésük hasonlít Sza­lagék módszeréhez: ott alsza­nak, ahol az este éri őket.- Ez eddig kiválóan működött, bár aludtunk kóbor kutyák ál­tal őrzött, valószínűleg drogke­reskedelemre, vagy leszámo­lásokra használt külvárosi mo­telben is, de pihentünk nyolc euróért olyan szálláson is, ahol egy életet le lehetne nevetve élni, annyira felszerelt volt - mondta. Az érkezésüket nagy­jából május 22. és 25. közé saccolják, de ez nagyban függ a választott úttól és az időjá­rástól. Bár ez utóbbi eddig sem túlzottan kímélte őket, mégis 130 kilométer/nap fölötti átla­got mentek.- Mivel még mi sem tudjuk a következő lépést, ezért nagyon érdekes mind a blogot írni, mind pedig a videókat készíte­ni, mert így nyer formát az uta­zás. A keretes szerkezet pedig, reméljük, tényleg meglesz a Dobó téren, legfeljebb hét órát ígérünk, de fél kilencre érünk oda - viccelődött Róbert. Teljes menetfelszerelésben Róbert Fotó: Ingervadász Vásznon a kisközösségek krónikásának sikert aratott negyedórás kisfilmje Telt házas premier a helybeli moziban GYÖNGYÖS Megtelt a városbe­li Cinema Bridge moziterme múlt szombaton a Credo Mé­dia és a Virtus Kamara Tánc- együttes közös produkciójá­ban készült dokumentum- kisfilm premiervetítésén. Berzsényi Gergely, a fiatal gyöngyösi operatőr, Kankara - Történetek a ládafiából cí­mű alkotása az egykor híres nagyrédei zenészek életét mu­tatja be. Kankara, azaz Balázs Miklós, a Nagyrédei Magyar Banda utolsó élő zenésze ma­ga mesél a kisfilmben.- A dokumentumfilm forga­tásának valahol itt van a gyö­kere: történetmesélés a kis­közösségek krónikásaként hús-vér emberekről, érző-gon­dolkodó embereknek. Realiz­mus? Mítoszteremtő varázs­lat? Mindegy is ezen a szin­ten, hiszen a lényeg a vég­eredmény láttán érzett öröm, a büszkeség, az emlékezés és végső soron az emberi érté­kek megőrzése - véli Berzsé­nyi Gergely. - A filmben a Vir­tus Kamara Táncegyüttes tag­jai szerepelnek és a szervezést nagy részét is ők látták el, élü­kön Albunovics Milánnal, aki egyben a film ötletgazdája is volt - teszi hozzá, majd elárul­ja azt is: mivel korábban nem forgatott dokumentumfilmet, első filmesként akadtak ne­hézségei.- A lelkesedés és az odaadás vitte sikerre a kisfilmet. A sze­replőké, a szervezőké és a mi­énk. Gyakorlatilag egyszemé­lyes stáb voltam - meséli Ger­gely. - Rendeztem, forgattam, instruáltam, vágtam, de a se­gítőim és a párom, Lónyai Lin­da is mindenben támogatott. A hang miatt ütköztünk a leg­több nehézségbe, mert külön hangtechnikusra bizony nem volt pénzünk. A doku-kisfilm, az ígéret szerint, az interneten hama­rosan elérhető lesz a nagykö- Albunovics Milán és Busa István produkciója vetítés előtt Fotó: H. É. zönség számára is. H. É. Mutassa, hogyan látja a kő kultúrát! BÜKK A Kaptárkő Természet- védelmi és Kulturális Egyesü­let és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága közös fotópá­lyázatot hirdet Bükkaljai Kő­kultúra címmel. Olyan fotó­kat várnak, amelyek megmu­tatják a táj egyediségét, a kő­kultúra meghatározó eleme­it, megjelenési formáinak sok­színűségét. Egy pályázó maxi­mum 5 képpel nevezhet, de egy helyszínről csak 3 fotót küldhet el. A beküldési határidő május 31. A díjkiosztót a vándorki­állítás megnyitójakor tartják Cserépfaluban június 24-én, a IV. Bükkaljai'Mustrán. SZ. E. 4 4 €

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents