Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-16 / 112. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 16., KEDD A KDNP helyi tagjai Hatvant nem „engedik el” HATVAN A Kereszténydemok­rata Néppárt (KDNP) szeret­né betölteni a városban kelet­kezett politikai űrt - jelentet­te ki a Hírlapnak Szinyei And­rás alpolgármester, a párt or­szágos elnökségének a tagja. Elmondta: tapasztalatai sze­rint a településen jelentős az igény arra, hogy a lakosság el­ső kézből tájékozódjon az idő­szerű politikai kérdésekről. A kereszténydemokraták ké­szek arra, hogy országosan is­mert, népszerű politikusaik közreműködésével beszélges­senek az emberekkel. Nagy az igény arra, hogy a lakosság első kézből tájékozódjon.- Amikor május 1-jén ki­települtünk a városi ünne­pi rendezvényre, nagyon so­kan odajöttek hozzánk, biz­tattak, bátorítottak bennün­ket - tájékoztatott Szinyei András. - A hatvaniak szerint nagy szükség van arra, hogy a kampányidőszakon kívül is legyen olyan politikai szerve­zet, amely meghallgatja a vé­leményüket, válaszokat ad a kérdéseikre. Sajnos, a nagy pártok „elengedték” Hatvant, így a városban a KDNP-n kí­vül nincs jelentős politikai tö­mörülés egyik oldalon sem. Korábban sokan felrótták ne­künk, hogy „elszürkültünk” a Fidesz mellett, ám ezt mi sze­retnénk most megcáfolni. Szinyei András a további­akban közölte: mindezek fi­gyelembevételével a közeljö­vőben olyan rendezvényeket szerveznek, amelyekre orszá­gosan ismert személyiségek - Rétvári Bence, Simicskó Ist­ván, Soltész Miklós, Latorcai János és mások - is eljönnek.- Rövid időn belül Sem­jén Zsolt miniszterelnök-he­lyettes is újra Hatvanba láto­gat majd, mégpedig egy nyil­vános eseményre. Ennek kö­szönhetően a településen élők is szóba elegyedhetnek ve­le. Természetesen a párt he­lyi aktivistái is az érdeklődők rendelkezésére állnak - tette hozzá az elmondottakhoz az alpolgármester. T. 0. Balátlövő volt hajdan a sportmecénás Szombati Lajos szerint vállalkozóként igenis ki kell vennie a részét a társadalmi szerepvállalásból Fotó: Albert Péter Kézilabdát, s más sportot is t Közösséget formáló erővel bírnak a diáknapok GYÖNGYÖS Megyénkben is szá­mos gimnáziumban van nagy hagyománya a diáknapok­nak. Nem volt ez másképpen a gyöngyösi Berze Nagy Já­nos Gimnázium, Szakiskola és Kollégium közösségeiben. A tanintézetben a minap ren­dezték meg a tanulókat meg­mozgató eseménysorozatot. Ennek apropóján a középis­kola 11/C osztályának két di­ákját, Nagy Gergőt és Tátrai Danát kérdezte a Hírlap nem­régiben átélt élményeikről.- Azért igazán jók a diák­nappal összekötött kampány­napok az iskolákban, mert ezen alkalmakkor minden­ki próbálja a legtöbbet kihoz­ni magából és az osztályából. A sok-sok együtt töltött idő és a közös munka az osztályra mindenképpen közösségfor­máló hatással van. Szerintem mindenki számára egy egész életre szóló élmény marad - jegyezte meg kérdésünkre adott válaszában Gergő. Hoz­zátette: a forgatás, a táncpró­bák, a plakátkészítés, az isko­ladíszítés - ezek mind a diák­napi kampány fontos részei, amelyeknek a legtöbb diák szívesen válik a részesévé. Nagy reményeket fűz a sportcsarnok felépüléséhez, ez évtizedes álma. Szomba­ti Lajos vérbeli vállalkozó, aki örömmel segít a város sportszervezeteinek. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu HATVAN Szombati Lajos vál­lalkozói tapasztalata évtize­dekben mérhető. Sportmene­dzseri munkájának első szá­mú terepe a kézilabda, s azon belül is a férficsapat. Már a 2007/2008-as bajnokságban megkeresték, és el is vállal­ta az elnöki tisztséget, 2010 után azonban az egyesület ér­dekében lemondott. Antaló- czy Péter sportköri elnök hí­vására 2016-ban újra tagja lett a vezetőségnek. Vállalta a névadó szponzori szereppel együtt járó pénzbeli kiadá­sokat, mi több, a munkájával is az egyesület brand- vagy­is márkaépítéséhez látott. Fi­atal kollégáit maga mellé állí­totta, hogy cége Facebook-ol- dalán friss hírekkel szolgál­ják ki sportbarátaikat. Mécs­eseikről felvételt készítenek, a nyersanyagot pedig a városi média munkatársai megszer­kesztik, s csatornáikon köz­kinccsé teszik. Szombati Lajos jól tud­ja, hogy az NB Il-es férficsa­pat eredményei minősítik az egyesületet, ezért büszke a Salgótarján, a PLER és a kül­földön is megmérettetett NB I-es Tatabánya fiataljai elleni győzelemre. Sportmenedzseri filozófiája azonban az eredmé­nyességhez a sportszerűség nemes eszméjét is hozzátársít­Szombati Lajost szinte min­denki ismeri a Zagyva-parti te­lepülésen - a sportéletben egészen biztos -, de azt talán kevesebben tudják róla, hogy középiskolás korában balát­lövő volt három kézilabdacsa­patban: a Bajza gimnázium­ban, a katonai főiskolában és a hatvani Vörös Meteorban. Igazából innen eredeztethető ja - nem csak a pályán. Szur­kolói mezeket szeretne a néző­téren ülőknek juttatni, és re­méli, egyre több család akarja majd látni a meccseiket. Úgy összegez, hogy az egye­sület az elmúlt két évben töb­bet fejlődött, mint más, akár első osztályú egyesület tíz év alatt. S még nem is hoztuk szóba a helyi futball támoga­tását. Szombati Lajos ugyan- hasonlóan a kézilabdához- 2010-ben lemondott a veze­tőségi tagságáról, ám éven­te kétszer így is kiszolgálja a meccseket egy-egy játékos a sportág iránti olthatatlan ra­jongása is. De más sportágak is profitálnak abból, hogy II. Já­nos Pál pápa mondását ma­gáénak vallja: „A munka szol­gálatában áll a tulajdon.” Úgy gondolja, neki is ki kell ven­nie a részét a társadalmi fele­lősségvállalásból, s a profitjá­ból vissza kell adnia a közös­ségnek. Korábban maga is sportoló volt és néző megajándékozásával. Egy játékost pedig a vállalko­zása foglalkoztat, oly módon, hogy az edzéseken való rész­vételét is biztosítja. És még valami: 2015-ben hárommil­lió forintos TAO-pénzzel tá­mogatta az FC Hatvant. A küzdősportok sem marad­nak mostohák: támogatja Hat­vani Ferenc Harcosok éjszaká- ja-rendezvényeit és más egye­sületeket, a grapplingeseket, azaz földharcosokat is. Szombati Lajos és a kézilab­da-egyesülete brandépítésé- nek vitathatatlanul legjelké­pesebb eleme az épülő sport- csarnok. Jómaga nagy remé­nyeket fűz az évtizedes álom megvalósításához. Már alig várja a 2018-ra tervezett át­adást, amikor bár az önkor­mányzat tulajdonába kerül a csarnok, ám húsz évig az egyesület működteti. Mi sem természetesebb, mint hogy a város érdekeit messzemenő­en figyelembe véve: vagyis ne csak a sport-, de a társadalmi események is helyet kaphas­sanak a falai között. A diáknap életre szóló élmény mindenkinek. Dana úgy fogalmazott: a di­áknapi programokban az a legcsodálatosabb, hogy az a néhány izgalmas nap mennyi­re össze tudja hozni az osz­tályközösségeket.- Csakis egy cél lebeg ilyen­kor mindenki szeme előtt, mégpedig az, hogy meg kell nyerni a kampányt. A ren­dezvénysorozat idején egyfaj­ta versenyszellem alakul ki a diákokban, hiszen mindenki szeretne természetesen a do­bogó felső fokán állni. A for­gatások alatt is összecsiszoló­dunk, a táncpróbákról pedig már nem is beszélve. Kétség­telen, hogy a végül elért he­lyezéstől függetlenül minden­kinek egy örök élmény marad ez a bizonyos, fantasztikus két nap - árulta el véleményét a gyöngyösi diáklány. J. H. A Thyssenkrupp 11 milliárdos autóalkatrész-üzemet épít Csavarrugó, stabilizátor készül Idén végzett az első vájárosztály DEBRECEN Az első jelképes ka­pavágással kezdődött a minap a Thyssenkrupp közel 11 mil­liárd forint értékű zöldmezős beruházása a városban. A né­met vállalat új, több mint 18 ezer négyzetméter alapterüle­tű üzemében alapvetően csa­varrugókat és stabilizátorokat gyártanak majd. Az építés megkezdését Ma­gyar Levente gazdaságdiplo­máciáért felelős államtitkár, dr. Karsten Kroos, a Thys- senkrupp alkatrész-technoló­giai üzleti területének vezér- igazgatója, Matthias Koll, a Thyssenkrupp rugó és stabi­lizátor üzletágának vezérigaz­gatója, dr. Papp László, Debre­cen polgármestere és Marc de Bastos Eckstein, a Thyssenk- rupp Hungary ügyvezetője je­lentette be. A gyár jövőre készül el, ben­ne 2018-tól évi hatmillió ma­gas minőségű csavarrugót és stabilizátort állítanak elő au­tóipari összeszerelő üzemek­nek. A csúcstechnológiát al­kalmazó, világszerte elismert cég 2020-ig 250 új munkahe­lyet teremt Debrecenben egye­bek között az ország északi ré­szén lakó munkavállalók szá­mára is, akik itthon és Német­országban komoly képzések­ben részesülnek. Sz. Z. Az első kapavágók: Marc de Bastos Eckstein, Matthias Koll, dr. Karsten Kroos, Magyar Levente és dr. Papp László Fotó: beküldött LŐRINCIBEN az Egri Szakkép­zési Centrum Március 15. Kö­zépiskolája és Kollégiumában idén végzett az első, tíztagú vájárosztály. A szakma okta­tásának a bevezetése a helyi hagyományok folytatásaként kézenfekvő volt, hiszen a má­sodik világháborút követően hosszú évtizedeken át MTH, majd szakmunkásképző in­tézet működött itt, ahol előbb a környékbeli mélyművelésű bányák, majd a visontai kül­fejtés számára biztosították a szakember-utánpótlást. Az országban ma még egye­dülállónak mondható osztály minden tanulója számára ­partnerségi megállapodás ke­retében - munkaszerződést kínáltak Visontán. Oroián Er­zsébet igazgatónő elmondta: intézményükben 2019-ben vé­gez a bányaipari technikusok első évfolyama. Ők már komp­lett szakérettségi vizsgát is tesznek a kötelezően előírt tananyagból. Víg Zoltán pol­gármester lapunknak úgy fo­galmazott: települése számá­ra kedvező, hogy - noha már nem az önkormányzat az is­kola működtetője - a képzés­nek köszönhetően Lőrinci is­mét úttörő szerepet vállalha­tott a bányaművelés munka­erő-utánpótlásában. T. 0.

Next

/
Thumbnails
Contents