Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-03 / 101. szám

2017. MÁJUS 3., SZERDA A hatvaniak szerint indokolatlan volt a személycsere Az elnökváltás után forrnak az indulatok Nem zajlott zökkenőmen­tesen a hulladékgazdálko­dási társulás legutóbbi ülé­se. Az elnökválasztás során felszínre kerültek az ellen­tétek. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu HATVAN ÉS KÖRZETE Új elnököt választott a Hatvan és Kör­nyéke Települési Sziiárdhul- ladék-gazdálkodás Fejlesztése Társulás. Mostantól Heréd ve­zeti a tömörülést. A társulást 2013-ban tizen­kilenc környékbeli önkor­mányzat hozta létre abból a célból, hogy a térségben kor­szerű hulladékgazdálkodás jöjjön létre. A projekt megvaló­sulását Hatvan vezetésével ot­tani munkaszervezet végezte az önkormányzat dolgozóinak a bevonásával. A hulladékgaz-' dálkodási feladatok ellátására az önkormányzatok kft.-t hoz­tak létre, amely folyamatosan likviditási gondokkal küszkö­dött. Ennek megoldását Hat­van rendszeresen segítette, végül pedig 27 millió forintos tőketartalék-emeléssel bizto­sította a társaság pénzügyi egyensúlyát. A vezetőváltást Hatvanban nem fogadták kitörő lelkese­déssel. Horváth Richárd pol­gármester szerint a döntést semmi nem indokolta, mivel feladatukat megfelelő szak­mai színvonalon teljesítették, aminek eredményeként a Csá- nyi úton megvalósulhatott a hulladékkezelő telep, az érin­tett településeken pedig a sze­lektív gyűjtés.- A jelenlegi helyzet méltat­lan Hatvanra és a hatvaniakra nézve. Az elmúlt időszakban önkormányzatunk sokszor pénzügyileg is viselte a terhe­ket, hogy a rendszer megfele­lően működjön és kiszolgálja a többi települést is - fogalma­zott Horváth Richárd. Hogy mi indokolta a történ­teket, arra vonatkozóan egye­lőre még csak általánosságo­A térségben begyűjtött lakossági hulladék jelentős részét Hatvanban dolgozzák fel Fotó: Albert Péter kát lehet hallani. Az új elnök, Kómár József herédi polgár- mester az egyik helyi portál tudósítása szerint azt mond­ta: azért volt szükség a sze­mélycserére, hogy tökélete­sen működjön a közszolgálta­tás, illetve, hogy a jelenlegi­nél demokratikusabb legyen a társulás. Horváth Richárd szerint viszont eddig is minden gör­dülékenyen működött, amit az is bizonyít, hogy kizáró­lag azt követően történt meg A Hatvan és Környéke Telepü­lési Szilárdhuliadék-gazdálko- dás Fejlesztése Társulás tizen­kilenc alapítója között nem­csak Heves megyei önkor­mányzatok vannak. Tag pél­dául a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászfényszaru, a Nóg- rád megyei Bér, Palotás és Va- nyarc, továbbá a Pest megyei Hévízgyörk is. Hevesből Hat­van körzetén kívül csatlakozott Kál, Nagyréde és Nagyút és Vá- mosgyörk. A legnagyobb lélek­a vezetőváltás, hogy Hatvan - köszönhetően a városbeli adófizetőknek - rendbe tette a kft. pénzügyeit. Hozzátette: most viszont, amikor elérhe­tő közelségbe került egy 3,9 milliárd forintos fejlesztés, a környező önkormányzatok azonnal akcióba lendültek, annak ellenére, hogy koráb­ban egy fillérrel nem járul­tak hozzá a helyzet konszoli­dálásához. Ráadásul szerin­te Heréd nem is rendelkezik azzal a lehetőségekkel, ame­számú település Hatvan (több mint 20 ezer lakos), a legki­sebb Bér (323 lakos), Nagyút (668 lakos) és Nagykökényes (529 lakos). Érdekesség, hogy az érintett térség egyik legné­pesebb települése, a csaknem hatezer lakosú Lőrinci önkor­mányzata viszont nem tagja a társulásnak. Igaz, mostanság bővítési szándékról is hallani, s ennek megvalósulása esetén elképzelhető, hogy a kisváros is csatlakozhat a projekthez. lyek szükségesek a több mil­liárdos beruházás lebonyolí­tásához, ezért külső cég be­vonására lesz szükségük - ahogy azt az ülésen állítólag Kómár is elismerte. A hatvani polgármester úgy véli, ha a döntéshoza­tal során az „egy település - egy szavazat” elve érvénye­sül, akkor ennek a költségek viselését illetően is hasonló­képpen kell működnie. Ed­dig ugyanis lakosságarányo­san állapították meg a köte­lezettségeket, ám a jövőben a társuláson belül egyenlő arányban kell szétosztani a terheket is.- Ez az igazságos eljárás, s különben sem erőltethet Hat­vanra senki olyasmit, amit mi nem szeretnénk - tette hozzá Horváth Richárd. Úgy tudjuk, a közgyűlésen Kómár József úgy nyilatko­zott, hogy utóbbi javaslatra a későbbiekben visszatérnek. Kijelentette azt is, hogy a 3,9 milliárdos fejlesztési támoga­tást a hatvani létesítményre költik majd el, vagyis „a pénzt ne féltse senki”. Nemcsak hevesi települések tagok MEGYEI KORKÉP Figaró Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu K iskamasz korom óta nem élek szimbiózisban a fod­rászokkal. Már a 1960-as években is csupán a reali­tás - magyarán az erőviszonyok tudomásul vétele - kényszerített arra, hogy elviseljem a nullásgép duruzsolását a fejem búbján és a tarkómon, meg a fülem körül éktelenke­dő Berva sárvédő-formájú ívet. Öntudatra ébredésem óta vi-' szont - eltekintve a sorkatonai szolgálat keserves hónapjaitól - kizárólag az idők szava határozza meg küllememet. Az idők szava nálam a megboldogult 1970-es éveket jelen­ti. Azóta legfeljebb a hosszat illetően hajlok kisebb-nagyobb kompromisszumokra, a lényeget - a formát - engedelmes al­kalmi segítőimre bízom. Ar­Hatvanban bezárt az utolsó békebeli fodrászműhely. ra, aki éppen ráér, és évente egyszer hajlandó megnyirbál­ni elszabadult sörényemet. Az én bukszám apasztásával nemigen váltak tehetőssé a környékbeli borbélylegények. Most mégis fodrászsiratót írok. Nem a mesterséget teme­tem - mindig is lesznek trendi követelmények, amelyek in­fúzióra kötik a szakmát -, hanem a linóleumos műhelyeket, a bőrszíjon fent pengét, a Pitralon szagát. A közösségi teret, a beszélgetést erőltető mestert, a kistányérban pamacsolt ha­bot, és igen, a nullásgép morgását is. Hatvanban bezárt az utolsó békebeli fodrászműhely a Bazár­soron. Rég látott vendég voltam ott, de naponta jártam-keltem az ajtaja előtt. Gondolom, a hangulata már rég nem a 60-as éve­ket idézte, miként a személyzet sem. Mégis, alighanem még so­káig kutatom az üvegen át Zsiga bácsit, Józsit és a többieket. Elkorhadt a híd, tartósabbra vágynak NOVAJ A legnagyobb közösségi oldalon kifogásolták helyi pol­gárok, hogy az önkormányzat- szerintük érthetetlen okból- lezáratta az alig több mint egy évtizede létesített gyalog- hidat. Nehezményezték azt is, hogy úgy tudják: a helyható­ság jelenleg nem is tervezi a híd újbóli megnyitását. A Hírlap kérdésére dr. Dar- vainé dr. Kádár Katalin, a tele­pülés polgármestere elmond­ta: annak idején pályázati pénzből, kevéssé időjárásál­ló faanyagból készült a tele­pülésen található két gyalog­híd, mégpedig úgy, hogy a tar­tószerkezetet is fenyőfából ál­lították. Mindkettőt javíttat­ni kellett már az elmúlt évek­ben. A faluközpontban elhe­lyezkedő híd mára oly mér­tékben kikorhadt, hogy hiá­ba van kemény fából a járófe­lület, a szerkezet gyengesége miatt balesetveszélyessé lett a létesítmény.- Az önkormányzat eddig is kereste, ma is keresi a lehető­ségeket, hiszen fejlesztési for­rásokkal nem rendelkezünk, önerőből pedig nem tudjuk je­lenleg felújítani. Négy ajánlat- kérésünk közül egy vállalko­zó reagált, nyolcmillió forint­ra téve a kivitelezés bekerülé­si költségét. Ehhez még hozzá­jött volna a tervezés, engedé­lyeztetés, és annak költségei - fogalmazott a polgármester. Az önkormányzat eddig is kereste, ma is keresi a le­hetőségeket. A faluvezető szavai szerint a május 3-án határidős BM-pá- lyázatban lévő lehetőséggel kapcsolatban a település ön- kormányzata úgy döntött: je­len körülmények között in­kább a belterületi útfelületek felújítására nyújtják be pályá­zatukat. A burkolat ugyanis meglehetősen rossz állapotú a településen. S. S. Eger várává változott egy pesti gimnázium Apródokat képeztek Minden diák ingyenes városnézésen vesz részt Megismerik a Mátrát BUDAPEST A reformáció 500. és a Magyar Református Egy­ház megalakulásának 450. év­fordulóján különleges élmény­ben volt részük a fővárosban a Lónyay Utcai Református Gimnázium tanulóinak. Az is­kola egy napra átalakult Eger várává, az Egri Vitézlő Oskola tagjai képezték ki a gimnázi­um apródjait. A Dobó István Vármúzeum munkatársai ko­rabeli tárgyakkal, eszközök­kel és játékokkal igyekeztek feleleveníteni a várudvar kö­zépkori hangulatát, az iskola pedagógusai és lelkes diákok pedig a reneszánsz kort idéző ételeket készítettek. SZ. E. Fotó: beküldött A Lónyay utcai iskola átalakult apródképzővé GYÖNGYÖS Szeptembertől min­den, a városban tanuló elsős középiskolás diák részt vesz egy ingyenes városnézésen, legalábbis ez a célja, a Gyön- gyös-Mátra TDM legújabb kezdeményezésének - tudatta lapunkkal Benkő Béla, turisz­tikai menedzser. Úgy fogal­mazott: a leghitelesebb- mar­keting a szóbeszéd, ezért az itt tanulókkal meg kell ismer­tetni a várost.- A szokatlan terv, több ezer, helyi és a térségből bejá­ró diákot is érint, hisz ők itt töltik a hétköznapjaikat, de a város és a Mátra idegenforgal­mi célpontjait aligha ismerik, az új attrakciókat és fejleszté­seket még kevésbé. Pedig ők lehetnek azok, akik pontos in­formációkkal szolgálhatnak Gyöngyös vagy a Mátra látni­valóiról, amelyek mellett talán mindennap elsétálnak. Egy­részt, mert beszélnek nyelve­ket, tehát az ideérkező turis­táknak segíthetnek, vagy ba­rátaiknak mesélhetnek, sző­kébb, illetve tágabb környeze­tükben jó hírét kelthetik a vá­rosnak - mondja á szakember. A városnézések szervezésé­nek előkészítése már elkezdő­dött. A turisztikai menedzs­ment az iskolák vezetőivel már egyeztetett, augusztusban in­dulhat a program, hiszen az intézményvezetők is jó ötlet­nek tartják, már a gólyatábo­rok feladatai közé is beinteg­rálnák. Később pedig akár kü­lön tanóra keretében is ismer­kedhetnek a térség turisztikai attrakcióival a fiatalok. Az idegenvezetőket a helyi TDM adná, akik elsősorban a belvárost, a kulturális intéz­ményeket, műemlékeket, hí­res épületeket, szobrokat, és a város történetét ismertetnék meg a diákokkal. Az önkor­mányzat is üdvözölte az ötle­tet, hivatalosan is beillesztette az 2017-2022 kulturális kon­cepciójába. H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents