Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-10 / 107. szám

2017. MÁJUS 10., SZERDA Mit tehet a gyászoló, ha tönkreteszik a sírt? A nyugalom elszállt, a rendőrség nyomoz Hetente érkeznek hírek ki- sebb-nagyobb temetőrongá­lásokról. Ezúttal egy Bala­ton községbeli özvegyet ért sokk: a férjének emelt drá­ga síremléket zúzták szét. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu BALATON, BORSOONÁDASD Bor- sodnádasdon törtek-zúztak is­meretlen vandálok a temető­ben a napokban. A rendőrség nyomoz. Azt sem tartják ki­zártnak, hogy a vihar okozta a károkat. Gál Józsefné balatoni olva­sónk itt temette el két éve a férjét, aki váratlanul hunyt el szívinfarktusban. A vesz­teséget azóta sem tudta fel­dolgozni az özvegy. A sírkert­ben csaknem félmillió forin­tos emlékművet állított szere­tett férje emlékére. Megtaka­rított pénzét fordította a vég­ső nyughelyre, ám a múlt hét végén szörnyű hírt kapott. A temetőben ismeretlen tette­sek hat síremléket szétvertek, köztük a párjáét is. Lapunk­nak elmondta, a 73 ezer forin­tos nyugdíjából nem telik újra, épp ezért a fenntartó önkor­mányzattól remél segítséget. Megkérdeztük Kormos Szi- lárdot, a nádasdi polgármes­tert, mi is történt valójában. Szombat reggel értesítette a temetőgondnok, hogy éjszaka hat síremlék sérült meg.- Idegenkezűség jeleit nem tudtuk megállapítani, ezért hívtuk a rendőrséget - sorol­ta a településvezető. - Ózdról gyorsan megérkeztek, hely­színeltek. Hétfőn a károsultak egyike is megkeresett a hiva­talban, azt sürgetve, hogy az önkormányzat térítse meg a kárt, ám ez nem ilyen egysze­rű. Az önkormányzati ingat­lanokra, területekre van va­gyon- és felelősségbiztosítá­sunk, ami a temetőre is kiter­jed, de mivel felmerült a bűn- cselekmény gyanúja, az ilyen­kor szokásos ügymenetet kö­vetjük. Megvárjuk a rendőrsé­A szétzúzott síremlékek látványa felkavaró. A hozzátartozókat feldúlták a történtek Fotó: Ládi László gi vizsgálat eredményét. Nem kizárt, pár bedrogozott fiatal randalírozott a temetőben, ám erre még nincs bizonyíték. Megkerestük a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Rendőr­főkapitányság sajtószóvivő­jét is. Janasóczki Attila rend­őr alezredes közölte, hogy az Ózdi Rendőrkapitányság felje­lentéskiegészítést rendelt el, amelynek keretében vizsgálja a körülményeket (a sírkövek rongálódásának okát, idejét, módját). Két hét múlva várható a nyomozás eredménye, akkor dől el az is, hogy miként foly­tatódik - ha folytatódik egyál­talán - a bíróságon az eljárás. Biztosítási szakemberektől arról is érdeklődtünk, mit te­het a károsult ilyen esetekben. Elmondták, több társaságnál is köthető kiegészítő biztosí­tás nagy értékű síremlékek­re, bár erről kevesen tudnak. Tény, hogy az elmúlt időszak­ban az ismétlődő temetői ron­gálások miatt megélénkült a kereslet erre a módozatra. Az általános tapasztalat az, hogy a fenntartó vagy a sír­kert tulajdonosa ezen esetek­ben nem vállalja a kár megté­rítését, lévén, nincs miből. Ha élnek még az elhunytak hoz­zátartozói, a helyreállítás az ő zsebüket terheli. A temetők védelme országszerte gond. Éjjel a nagy kiterjedésű kegy­helyeket őrizni nehéz, s ke­vesek is vállalkoznának erre. A térfigyelő kamerák felszere­lése segíthet, ám a ligetes, fás környezetben ez sem tökéletes megoldás. Azokon a települé­seken, ahol a lakosokban a vallásos szemlélet erősebben gyökerezik, az elhunytak lá­togatása szinte heti rítus, job­ban figyelnek a temetők álla­potára. Ám ahol a bevándor­lók száma megnőtt, gyakrab­ban fordulnak elő rongálások. Megyénkben Tarnaszent- miklóson 2011 októberében egy 64 éves helyi lakos dön­tött ki a temetőben ötven sír­emléket. Beismerte a tettét. Gyöngyösön a zsidó temetőben 2015 áprilisában három fiatal­korú mozdította el sírok fede­lét, gyalázott meg csontokat. Ki vetemedhet ilyen gazemberségre? Az általunk megkérdezett pszi­chológus szerint azok a fiata­lok, akik képesek egy teme­tő nyugalmát feldúlni, nem­csak a terjedő tudatmódosí­tó drogok miatt képesek ilyen tettre. Még mindig jellemző, hogy igyekszünk tudatosan tá­vol tartani magunkat a halál képétől. Pedig ez is az élet ré­sze, éppúgy, mint a kereszte- . lő, az esküvő, a temetés. A szü­lők sokszor óvják a gyermeke­iket, jellemző lehet az is, hogy 10-12 évesek nincsenek ott a nagyszülő temetésén, ne­hogy „lelki sérülést szenvedje­nek”, miközben este erőszak­filmeket néznek. A kicsik nem tanulják meg elég korán a kö­tődést elhunyt szeretteikhez. A halál, a halál utáni sírgondo­zás idegenszerűvé válik szá­mukra, így aztán azt is képte­lenek lesznek felfogni, miért követnek el azáltal kegyelet­sértést, ha mások hozzátarto­zóinak sírját megrongálják. MEGYEI KÖRKÉP g K ülönös nép vagyunk mi. Most nem idézem végig az éppen futó sörreklámot a nyakig merülésről a térdig érő vízben, hanem arra gondolok, mennyire szere­tünk szabályokat hozni. Illetve alkotni - pedig már e kifeje­zés is több, mint furcsa. Ha történik valami, rögtön beilleszt­jük valami keretrendszerbe. Emlékezhetünk, milyen (utólag tréfás) rendeletek születtek egy-egy településen, amikor le­hetőség nyílt tiltott magatartásokat szabályozni. Volt, ahol a közterületi labdázásért, másutt a hiányzó névtáblákért he­lyeztek kilátásba szankciókat. Talán furcsa, de valami ilyesmi készül az éjszakai buszo­zás kapcsán is. Kétségtelen, a Verona melletti baleset iga- Erzelmi alapon hö- zi tragédia volt, egy ország zott szabályokból jó gyászolta az elhunytakat II- .. ...... letve nehanyan tálán elfelej­még nem sült ki. tették, mi is történt. Emlé­kezhetünk: tévéstábokat kel­lett kitiltani a gimnázium utcájából, most meg olyan rende­let készül, ami utólag hivatott kezelni azt a balesetet, betilt­va a diákok éjszakai utaztatását. Nos, ilyen logikával nyugdíjas csoportok, családok mehet­nek napnyugta után buszon, amíg nem történik ott is tragé­dia. Sőt, ha majd ne adj' isten télen karambolozik egy jármű, akkor születik egy törvény, hogy csak nyáron szervezhet­nek sítáborokat... Félreértés ne essék, nem akarom elbagatellizálni a helyze­tet, de az érzelmi alapokon hozott szabályokból jó még nem sült ki, nyilván nem ez lesz a kivétel. Hétmilliárdos támogatás érkezik GYÖNGYÖS ÉS TÉRSÉGE Hétmii liárd forintos forráshoz jut a térség a Terület- és Telepü­lésfejlesztési Operatív Prog­ram, révén. Ezt Horváth Lász­ló országgyűlési képviselő és Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a nyertes települések polgármestereivel közös sajtótájékoztatón jelen­tette be kedden.- A felhasználás elsődleges célja a helyi gazdaság és fog­lalkoztatás erősítése. Az ipa­ri területekre a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére több mint egymilliárd, a tu­rizmusra nyolcszázmillió fo­rint áll rendelkezésre - közöl­te Horváth László. Hozzátette: az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére ötszáznegyven, az egészség- ügyi alapellátásra 274 milli­ót biztosít a pályázati rend­szer. Zöld városok elnevezé­sű programokra, a kis váro­sok zöldfelületeik kialakítá­sára csaknem hétszázmillió forint lesz, de jut még a kör­nyezetvédelemre több mint 210 millió, szociális alapszol­gáltatások címén százhatvan­millió. Négyszázhúszmillió forintot a helyi foglalkoztatá­si együttműködések támoga­tására szánnak. A pályázatok százszázalékos támogatottságúak, nem kell önrész. A mátraaljai városban és térségében több önkormány­zat pályázott sikeresen, Gyön­gyöspatán bölcsőde újul meg, míg Gyöngyössolymos az or­vosi rendelő energetikai kor­szerűsítésére használja fel a megnyert 42 millió forin­tot. Gyöngyösön a pályáza­ti forrásból készül el a Szent Bertalan-templom toronysi­sakja, a művelődési ház ener­getikai korszerűsítése és az északi városrész infrastruk­turális fejlesztése. H. É. Akadálytól mentes lehet az ünneplés Európa turisztikai térképére is felkerülhet a hevesi megyeszékhely Lélegzetelállító lehetőség a városnak BUDAPEST Azért, hogy hasonló megállapodások jöjjenek lét­re önkormányzati szinten is a helyi érdekképviseleti szer­vezetekkel - közölte Nyitrai Zsolt. Szeretnék elérni, hogy a fogyatékossággal élők is mél­tó módon vehessenek részt a nemzeti ünnepeken. Szita Károly a megváltozott munkaképességűeket is fog­lalkoztató VIII. kerületi Pre­mier Kultcaféban tartott tájé­koztatón arról beszélt, hogy az akadálymentesítés nem any- nyira pénz, inkább odafigye­lés kérdése, s már egyre több önkormányzatnál kezd gya­korlattá válni. MTI EGER Dr. Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képvi­selője, miniszterelnöki megbí­zott lélegzetelállító lehetőség­nek nevezte a város EKF 2023 címért való indulását, és hosz- szan méltatta a megyeszék­hely értékeit, jeles alakjait. Ki­emelte: Eger a projekt által le­hetőséget kapott rá, hogy a ha­zai idegenforgalmi siker után felkerüljön Európa turisztikai térképére is, amire korábban nem volt példa, ezért komoly összefogásra van szükség a győzelem érdekében. Mártonná Adler Ildikó, a megyeszékhely alpolgármes­tere a város partnerségi kap­Koltai Lajos a projekt művészeti igazgatója Fotó: Huszár Márk csolatainak jelentőségét mél­tatta. Elárulta továbbá, hogy számos környékbeli telepü­lés a támogatásáról biztosí­totta Egert, aktívan részt fog­nak venni a pályázat sikerre vitelében. Azonban nemcsak a környékbeli helységek, ha­nem a testvérvárosok is nagy szerephez jutnak majd, vala­mint a helyi nemzetiségi ön- kormányzatokat is bevonják a közös munkába, hiszen az európai lét egyik alappillére a kulturális sokszínűség, fon­tosnak tartják ezt bemutatni a pályázatban is. Az eseményen a város irá­nyítóin túl felszólaltak a pá­lyázaton dolgozó munkacso­portok vezetői is, beszámoltak az eddig megvalósult munká­latokról, s a jövőbeli tervekről. Koltai Lajos, a projekt művé­szeti igazgatója rövid előadá­sában a fény szerepének je­lentőségét hangsúlyozta, mi­szerint rá szeretnének vilá­gítani Eger értékeire, mint­egy mindenki számára fény­be vonni azokat. A rendezvényen kiderült, hogy a pályázat arculata az Eszterházy Károly Egyetem­mel való együttműködésben készült, a szignált pedig Fe­hér Zsombor, a Kerekes Band művésze írta. Süli K.

Next

/
Thumbnails
Contents