Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-09 / 106. szám

NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 3 ■ AZ INTÉZKEDÉSCSOMAG CSAKNEM KILÉNCSZÁZEZER EMBERT SEGÍTETT KERESETHEZ JUTNI Jelentős megtakarítást hoz a munkahelyvédelmi akció A munkaerőpiacon hátránnyal küzdő cso­portok elhelyezkedését segíti a munka­helyvédelmi akció; az intézkedés része­ként tavaly több mint 140 milliárd forin­tot spóroltak a vállalkozások, és mintegy kilencszázezer embernek sikerült állás­hoz jutnia vagy megtartania munkahe­lyét. Amennyiben Brüsszel ráerőltetné Magyarországra az adópolitikáját, ak­kor az egyik legfontosabb állásteremté­si intézkedésünk is veszélybe kerülne. Adókedvezménnyel segíti a kormány 2013 óta azokat a vállalkozásokat, ame­lyek munkaerőpiaci szempontból hátrá­nyos helyzetű munkavállalókat foglalkoz­tatnak. A cégek jelentős szociális hozzá­járulási adókedvezményt, valamint szak­képzési hozzájárulási kedvezményt kap­nak alkalmazottjuk után abban az eset­ben, ha 25 év alatti vagy 55 év feletti mun­kavállalót alkalmaznak, szakképzetlen dolgozót, tartósan álláskeresőt, kisgyer­meket nevelőt vesznek fel, mezőgazdasá­gi tevékenységet folytatnak vagy szabad vállalkozói zónában működtetik cégü­ket. Ha az Európai Bizottság adóharmo­nizációs tervei megvalósulnának, akkor Magyarországnak le kellene mondania a hátrányos helyzetű csoportokat érintő támogatási kedvezményekről. A munkahely védelmi akcióban a tá­mogatott korcsoportok után a két adó­nemből a munkaadó akár a teljes terhet megtarthatja, bizonyos esetekben pedig csak ötven százalékát kell befizetni az ál­lamkasszába. Ez már jelentős ösztönző olyan állástalanok foglalkoztatásához is, akiknek akár évek óta nem sikerült el­helyezkedniük az elsődleges munkaerő- piacon. A vállalkozások pedig a munka­Az adókedvezményekkel a vállalkozóknál hagyott összeg (milliárd forint) Megvédett állások megoszlása (2017. február) A MUNKAHELYVÉDELMI AKCIÓ LEGFONTOSABB ADATAI f^ncm 150 -———--------­* 2017. február 2013 2014 2015 2016 2017* A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény 20 443 -------------------­A szakképzett­séget nem igénylő munka­körben foglal­koztatott munka- vállalók utáni kedvezmény 295 816 A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 25 372 ----------------------------------­12 0 90 60 ­-----------A több mint 180 nap mu nkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti foglalkoztatott munkavállaló utáni adókedvezmény 135 523 Az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló utáni adó- kedvezmény 339 706 A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény ------------- 22 616 A gyes, gyed, gyet folyósítását követően, illetve a gyes, gyed, gyet folyósítása alatt foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény ------------------------------------ 34 486 AZ ÁLLAM IS RÉSZT VÁLLAL A 2010-es kormányváltás óta szinte minden évben mérséklődött a munkavállalókat vagy a munkaadókat terhelő járulékok összege. Tavaly óta a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése jelentős többletet hagyott a családoknál, a korábbi évektől bevezetett családi adókedvezménynek köszönhetően pedig a gyermekeseknél maradt magasabb összeg. A kormány nemcsak közvetlen, de közvetett intézkedésekkel is segíti a családokat. Az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése tavaly kezdődött a sertéshús adókulcsának mérséklésével; az idén a barom fitermékek ára csökkent ily módon, jövőre pedig hal kerülhet olcsóbban a családok asztalára. bér mellett fejlesztéseket is finanszíroz­hatnak a kedvezményből. A munkahely­védelmi akció sikerét bizonyítja, hogy ta­valy összesen 142 milliárd forint maradt a magyarországi vállalkozásoknál, átla­gosan az év egészében kilencszázezer főt foglalkoztattak ennek a könnyítésnek a segítségével, tehát minden ötödik mun­kavállaló után jár kedvezmény a foglal­koztatónak. A Nemzetgazdasági Minisz­térium adatai szerint a legtöbb kedvez­ményt, mintegy 52 milliárd forintot az idősebb, 55 év felettiek foglalkoztatásával takarították meg a munkaadók. Ameny- nyiben a munkahelyvédelmi akciót vissza kellene vonni, az hatalmas terhet róna a foglalkoztatókra. Az intézkedés nagyban hozzájárult a fiatalok elhelyezkedési helyzetének javí­tásához is. A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint 301 ezer 25 év alat­ti fiatal dolgozott februárban, közülük 160 ezer fő után a munkaadó igénybe vette a rendelkezésre álló adókedvez­ményeket. Amellett, hogy az intézke­dés kedvezményt nyújt a már alkalma­zásban állók megtartásához, a pályakez­dők is nagyobb eséllyel helyezkednek el rövid idő alatt. Szintén jelentős számú, csaknem há­romszázezer munkavállaló szakképzett­séget nem igénylő munkakörökben dol­gozhat a munkahelyvédelmi akciónak kö­szönhetően. Utánuk két és fél milliárd fo­rintos megtakarítást könyvelhetnek el a vállalkozások. A munkahelyteremtő in­tézkedéseknek köszönhetően a közfog­lalkoztatottak versenyszférába történő integrációjának lehetősége is jelentősen emelkedhet. a cégek vezményekre, így bért sem tudnának emelni a vál­lalkozások. A munkahelyvédelmi akció mellett a kormány idén­től teljes körű, minden vállalkozásra érvényes járulék- csökkentésről döntött. A hosszú távú, hatéves béreme­lési programmal együtt elfogadott intézkedésnek kö­szönhetően ez évtől öt százalékkal csökken a szociá­lis hozzájárulási adó, tehát az a közteher, amelyet a munkáltatónak kell fizetnie munkavállalója után. Az adókulcs jövőre további két százalékkal mérséklődik, ráadásul amennyiben az idei bérnövekedés az év első kilenc hónapjában meghaladja all százalékot, akkor 2019-től újabb mérséklés várható. Az intézkedés célja kettős. Egyfelől a béremelések­hez nyújt segítséget a vállalkozásoknak, másrészt a fog- lalkoztatottaág további ösztönzését szolgálja. A mini­málbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalék­kal nőtt az idén. Jövőre további jelentős emelés várható, de a kormány a következő években is gondol a mun­kavállalókra. Az emelés azonban nagy terhet ró a cé­gekre, ennek egy jelentős részét kompenzálja a járu­lékcsökkentés. a minimálbér-emelés makrogazdasági hatása 180 milliárd forint bevételt hoz, míg a járulék- csökkentés 410 milliárd forint kiesést okoz a költség- vetésnek. Az intézkedéscsomag jó hír a nyugdíjasok­nak is, hiszen a megállapodással a járandóságok a ko­rábbi tervekhez képest nagyobb, az inflációt megha­ladó mértékben nőhetnek. Nemcsak a szociális hozzájárulási adó mérséklése, de a társaságiadó-kulcs egységes, kilenc százalékra mér­séklése is növeli a cégek versenyképességét, ezáltal ösz­tönözve fejlesztéseiket, beruházásaikat is. Az intézke­déseknek köszönhetően a béremelések kigazdálkodá­sára, valamint új alkalmazottak felvételére, esetleg új vállalkozások beindítására is több lehetőség nyílik. A vállalkozások helyzetét az a kormányzati döntés is ja­vítja, amelynek alapján a hazánkba érkező európai uni­ós források jelentős részét, hatvan százalékát gazdaság­ösztönzésre kell fordítanunk. A pályázatokat már kiír­ták, minden lehetőségre hatalmas a túljelentkezés, ami azt jelenti, a vállalatok nyitottak a jelentős fejlesztésekre. Új lehetőségeket kapnak Többéves, a munkaadókat segítő járulékcsökkentésben állapodott meg a kormány a szakszervezetekkel, vala­mint a vállalkozói szférával annak érdekében, hogy ki­sebb teher mellett magasabb bérekért alkalmazhassa­nak új munkavállalókat, és sikeresen megtartsák a már meglévő alkalmazottakat. Az idén a szociális hozzá­járulási adó négy százalékkal, jövőre pedig újabb két százalékkal mérséklődik. Amennyiben az Európai Unió egységes adópoli­tikát alkalmazna, nem lenne lehetőség ezekre a ked­A támogatások további alkalmazottak felvételét is lehetővé teszik FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD A KORMÁNY FIGYEL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKRE A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatására ötmilliárd forin­tot költ a kormány a következő időszakban. A kabinet feltett szándéka mindenkinek lehetősé­get biztosítani, hogy a munkából szerzett jövedelmen keresztül visszakerülhessen a munka világá­ba. A programban helyi, települési szerveződések pályázhatnak annak érdekében, hogy a segélye­zés csapdájából kiszabadítsák az embereket. A pályázatokra lét­számkeret nélkül lehet jelentkez­ni. A nyáron kezdődő, Kísérleti program a szociális gazdaság erősítésére elnevezésű tenderre 150-160 pályázatot vár a kormány. A SZÜLŐKNEK IS TÖBB ESÉLYÜK VAN A gyed extra bevezetésével jelen­tős támogatást kapnak azok a szülők, akik gyermekük féléves korától visszatérnek munkahe­lyükre. Nemcsak a munkabért kapják kézhez, hanem a gyermek- gondozási segélyt is. Korábban az édesanyáknak választaniuk kellett munkabérük vagy a szociális ellátásuk között, mára már mind­két juttatásból részesülhetnek. A kormány emellett támogatja a munkahelyi bölcsődék létreho­zását is, továbbá a családtámoga­tási rendszer jelentős ösztönzést jelent a gyermekvállaláshoz is. A kormány a jövőben a rugalmas foglalkoztatás elterjedését is segítené.

Next

/
Thumbnails
Contents