Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-09 / 106. szám

fi CSALÁDI KINCSESTÁR 2017. MÁJUS 9., KEDD LEGYEN SZÓ RÓLA! Erről is van halványlila gőzünk! EGER - Nemrégiben Egerben is fellépett a L’art Pour L’art Tár­sulat, amely híres a szóviccek­ről. Tanár úr szereti a szójáté­kokat?- Igen, szeretem a humor minden fajtáját - mondja H. Varga Gyula nyelvész. - A szó­játék az azonos vagy hasonló hangzású, de különböző jelen­tésű szavak, szókapcsolatok torzításán, váratlan, meglepő összekapcsolásán alapszik. Ők ezt mesterien művelik. Például: összeborzalom (bor­zolom), ördög és pakol (pokol), szürcsolnám (szürcsölném), nyaldoklik (nyeldekel); jó ha­ver - jó, ha ver, fél elem, ránc­talpas, fogyótúra és így tovább.- A társulat igen fárasztó hu­mort képvisel, amin sírva lehet nevetni, de van, hogy az ember fogja a fejét... Nyelvészszem­mel milyenek ezek a viccek?- Kedvelem őket, nyelvi le­leményekre, szójátékokra épülő abszurd humor az övék. Az abszurd lényege a képte­lenség: elképzelhetetlen sze­replők képtelen helyzetekben lehetetlen dolgokat művel­nek. A társulat műsoraiban legalább olyan szerepe van a humornak, mint a képtelen­ségnek. Humoruk a kitalált fi­gurákban, a képtelen szituá­ciókban és a kifacsart nyelvi formákban rejlik. Sikerükhöz- az eredetiségen, kreativitá­son túl - hozzájárul előadás­módjuk és zenéjük, zenei kép­zettségük is.- Sokan az angol humorral ro- konítják őket.- Az ő elődjük inkább Ka­rinthy és Örkény, másfelől pe­dig Salamon Béla, Alfonzó, Hofi, semmint az angol hu­mor. A nyelvi humor iránti fo­gékonyságukat bizonyára erő­sítették az előző idők poszt­H. Varga Gyula nyelvész Fotó: Huszár Márk modern nyelvi játékai, Parti Nagy Lajos, Lackfi és mások zseniális nyelvi leleményei. Valamelyikük nyilatkozta egyszer, hogy politikamentes­ségük még Hofi némely műso­ránál is időtállóbbá teszi pro­dukcióikat.- Az Egerben is bemutatott előadás címe Halványlila gőz volt. El is hangzott a „Halvány­lila gőzöm sincs” mondat. Ér­dekes, hogy a német szinte pont így használja...- A társulat különösen ked­veli a szólások eltorzítását, ki­forgatását. Ilyen az egyik leg­ismertebb sorozatuk címe: Vak tyúk is talál szemet - Vas tyúk is talál szeget. Egri mű­soruk címében a halvány szó nem a gőzre vonatkozik, ha­nem a lilára. Értelmes torzí­tás: halni jár belém a lélek, fél lábbal a zsírban vagyok; átvitt helyett konkrét értelmezés: le­dűlök egy órára (ráfekszik egy valódi órára), párját ritkítja, fe­jén találja a szövet, terhére van, elcsavarja a fejét. Szinte végte­len az ötlettáruk. V. M. A HÉT KÉRDÉSÉ Milyen lisztből érdemes sütni? HEVES MEGYE - Amióta, meg­drágult a kenyér, magam is előnyben részesítem az ottho­ni kenyérsütést. Olcsóbb, fino­mabb, ám mostanában egyre többet hallok a fehér liszt ár- talamairól. Mit használhat­nék helyette? - kérdezi Barba­ra nevű olvasónk. Választ ezúttal is a csalad.hu oldalt böngészve találtunk, íme: egy dekagramm fehér fi­nomliszt önmagában 37 ka­lóriát tartalmaz, mindez ma­gas glikémiás indexszel páro­sul, ami azt jelenti, hogy már kis mennyiség elfogyasztá­sával rengeteg kalória vihe­tő be a szervezetbe, ami hir­telen megnöveli a vércukor- szintet, azonban a jóllakott­ságérzet rövid időn belül el­múlik. Az ilyen lisztes ter­mékek fogyasztása az elhí­zás mellett akár anyagcsere- és érrendszeri betegségekhez is vezethet. Szerencsére ma már nem lehetetlen hozzáfér­ni a gyorsan felszívódó, fino­mított szénhidrátban gazdag alapanyagok egészséges alter­natíváihoz sem. A teljes kiőr­lésű lisztből készült ételek ka­lóriatartalma szintén nem cse­kély, rostokban és vitaminok­ban viszont jóval gazdagab­bak, mint a fehérliszt-alapa- nyagúak, mivel a héj és a csí­ra összes tápanyagát tartal­mazzák, így a többféle B-vi- tamin mellett például E-vita- mint, cellulózt, pektint, vasat és kalciumot is. A fogyókúrázók számára jó megoldást jelenthetnek a ma­gasabb rost- és alacsonyabb kalóriatartalmú változatok, így a durum-, a tönköly-, a rizs­vagy a Graham-liszt, amelyek kilogrammja nagyjából 300 és 600 forint közötti áron kapha­tó az üzletekben. Ezekkel a ga­bonalisztekkel főzésnél és sü­tésnél néha nehezebb lehet dolgozni, hiszen más a sikér­tartalmuk, mint a finomliszt­nek, de szükség esetén akár kombinálhatóak is. B. K. A művészet nyugdíjas éveiben talált rá igazán Megszökött, hogy inkább hintázhasson Gyermekként Gál Éva kedvence a rajz volt, ugyanakkor a festészet ma már sokkal közelebb áll hozzá. Évente több kiállításon láthatók munkái Fotó: Huszár Márk A tanárból lett tűzzománc- és festőművész Gál Évát kértük meg ezúttal, hogy mesélje el olvasóinknak, mi­lyen volt a gyermekkora. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER - Nem akartam peda­gógus lenni, a szüleim mind­ketten azok voltak. Ki is je­lentettem annak idején, „so­ha nem leszek tanár!” - vág gyermekkori történetének kö­zepébe Gál Éva, aki annak el­lenére, hogy nem a tanári pá­lyát, hanem a divattervezőit választotta volna, 40 évig ta­nított a megyeszékhelyen, s szerette foglalkozását. - Alap­jában véve fiús beállítottságú voltam, mégis sok-sok öltözte- tős babám volt. Az igazság az, hogy akkoriban nem lehetett kapni igazán érdekes dolgo­kat, így arra kényszerültem, hogy sokat rajzoljak, amit per­sze nagyon szerettem is. Egy­szer egy, a Dobó téren rende­zett rajzversenyt meg is nyer­tem - ez volt számomra az a pillanat, amikor tudtam, hogy festőművész leszek - meséli. Az élet és a szerelem közbe­szólt, s nem művészként, ha­nem magyar- és történelemta­nárként végzett az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. A festészethez kapcsolódó tör­ténete azonban ezzel még nem zárult le, hiszen a pedagógu­si pályája után igazán rátalált erre a művészeti ágra.- A szüleim összességé­ben nem voltak túl szigorú­ak, hagytak kibontakozni, de ha túlságosan el akartam vol­na szállni a valóságtól, gyeplő került a vállamra. Édesanyám a 4-es iskolában tanított, én pedig az Arany János úti óvo­dába jártam. Volt, hogy ott el­búcsúzott tőlem, adott egy pu­szit, majd elment tanítani. Olyan gyönyörű idő volt, hogy úgy éreztem, kár lenne nem kihasználni... így hát meglóg­tam a Népkertbe hintázni. El­eredt az eső, s mivel apukám a közelben, a Közgében tanított, fogtam magam, és bementem hozzá, noha még a kilincset sem értem el, úgy nyittattam ki az ajtót. Amikor apukám meglátott, persze megdöb­bent, és rám szólt, hogy azon­nal menjek vissza az óvodába - részletezi mosolyogva. Sokat játszott barátaival la­kóhelyükön, a Deák utcában, de például a várban is, ahol az „Egri csillagok”-at elevenítet­ték fel. Az apukája a környék­beli gyerekeknek és lányának pedig katonasátrat is állított, feladatokat adva nekik egész napra. Szeretett táncolni, sza­Fiús kislány volt Fotó: beküldött válni, kirándulni is, s számos tanulmányi versenyen vett részt. A szülei nyári táboro­kat szerveztek, ezért lányuk sosem volt magányos, mindig volt társasága.- A 4-es, majd a 2-es iskolá­ba jártam, több tanár volt rám nagy hatással. Vásárhelyi Jó­zsef bácsi olyan volt, mintha Öveges professzort meghá­romszoroznánk, egyszerűen odáig voltunk érte! Farkas Sá­ri néni pedig szavalni tanított, 11 évesen meg is nyertem egy szavalóversenyt, hála a segít­ségének. Ekkor gondolkodtam el azon, hogy a magyarral fog­Évának van egy nővére, Erzsé­bet, aki 2 évvel idősebb nála. A kislány mindig is felnézett testvérére, akivel sokszor éj­szakába nyúlóan beszélgetett elalvás előtt. Az alkotó szüle­it is kiváltképp csodálta, pá­lyájuk és őszinte mentalitásuk miatt is. Persze az is igaz, a barátai jobbára fiúk voltak, úgy érezte, ők sokkal tisztessége­sebbek, mint a lányok. lalkoznék, noha előtte végig a rajz volt a kedvenc tantár­gyam. Anyukámék nem en­gedték, hogy ebben az irány­ban tanuljak tovább, ezért a Gárdonyiban német tagozaton végeztem. Patkó Ida néninél igazán jó kezekben voltunk - teszi hozzá. Elmondása szerint túl élénk fantáziájának köszönhető­en másképp szerette volna látni a világot, ezt sokan fél­reértették, ő pedig kiállt az igaza mellett. De aztán meg­látta a „rút valóságot”, és így már be tudott illeszkedni a re­alisták közé... A pedagógus 40 évig tanított: 1979-ben a 6-os iskola (ma Balassi Bálint) tantestületének egyik alapítója volt, előtte a 7-es iskolában dolgozott. Végül teljesült régi álma, ma már az alkotásnak él, évente több ki­állítása is megtekinthető Eger­ben. Festéssel és tűzzománc­cal foglalkozik, s büszke rá, hogy értékes emberekkel, mű­vészekkel veheti körbe magát. Pedagógusból lett alkotó ÉPÍTETT EMLÉKEINK A visnyói református templom NAGYVISNYÖ A templom előd­jét a középkor pontosan meg nem állapítható szakaszában a katolikusok építették, 1720- ban már a reformátusok hasz­nálták. Később, 1769-70-ben az épület középső szakaszát Poch János miskolci kőműves- mester kibővítette, átépítette. Nyugati szakaszát 1803-ban kezdték emelni, ugyanekkor épült a csukott tornác, s el­kezdték az új torony építését is. Szügyényi Antal képfara­gómester 1805-ben kifestette a kazettás mennyezetet. A falu központjában ál­ló, egy tornyos, késő barokk templom ez. Három emeletsza­kaszos tornya a templom kele­ti homlokzata előtt áll. A to­ronyra 1872-ben Illés Károly miskolci mester készített órát. Az épület földszintjén egye­nes záródású ajtó van. Felső emeletén körben egy-egy fél­köríves záródású harangab­lak látható. A templom nyugati, orom- zatos homlokzata kiemelt fal­síkokkal tagolt. Ezen a részen van a két oldalról lépcsőn megközelíthető főbejárata. Az épület különlegesen szép része a hajó sík mennyezetén lévő, széliében nyolc, hosszá­ban tizenhat kazettára osz- Különlegesen szép a kazettás mennyezet Archív fotó: MW tott, festett mennyezete. V. M. « t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents