Heves Megyei Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-09 / 106. szám

2017. MÁJUS 9., KEDD MEGYEI KÖRKÉP ^ Az időjárás nem kíméli idén a Mátra erdőit Havazás után most tornádó pusztított Még most is tisztítják az utakat az áprilisi télben kidőlt fáktól Fotó: Czímer Tamás Épphogy csak felszabadí­tották a turistautakat a ki­dőlt fáktól, ismét rombolt az időjárás. Most a siroki er­dőterületen egy viharos ere­jű forgószél söpört végig. A kár jelentős, első becslé­sek szerint is több tízmillió forint. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu MÁTRA - A havazás miatt ki­dőlt fák, gallyak eltávolítása még most is folyamatos. A vi­szonylag magasabban fekvő turistautakon keletkezett iga­zán kár, de ezeket már felszá­moltuk. Most már csak az al­sóbb rendű turista- és az er­dészeti utakon dolgozunk - magyarázza Somay Gergely, a Parádfürdői Erdészet erdé­szetvezetője, miközben be­szállunk a terepjárójába, hogy megnézzük, milyen károkat szenvedett az erdő az áprili­si tél miatt. Ahogy a Kékeshez vezető erdészeti főfeltáró útra bekanyarodunk, a hegyolda­lon jól látszanak, hogy gyöke­restől borultak ki a fák. A ve­zető mondja is: ez az út is jár­hatatlan volt. Csak tapasztalt turisták menjenek a Mátrába!- Az elmúlt hetekben azon munkálkodtunk itt is, hogy megtisztítsuk az utakat. Már minden közút és főbb turista­útvonal tiszta, de az esős idő­járás miatt csak a nagyon ta­pasztalt turisták induljanak most a Mátrába - hívja fel a fi­gyelmet. Bár nagy pusztításnak tű­nik az út melletti kidőlt fák látványa, a megrongált kerí­tés, Somay Gergely arról be­szél, hál’ istennek az erdésze­tükben nem volt annyira je­lentős kár a hó miatt, mint a Bükkben. Motorfűrész és egy LKT munkagép is dolgozik az úton, amikor odaérünk. Több rönk­fa sorakozik szépen a szélen, ezeket később elszállítják. Nem maradunk sokáig, az er­dészetvezető új irányba hajt.- Tapasztaltam már egyet s mást, de ilyet még én sem láttam! - közli sokatmondó- an Somay Gergely, miközben kis idővel később bekanyaro­dunk az úgynevezett Csikójá­rási erdőrészbe. Az út egy da­rabig járható, itt is épp láncfű­résszel vágják ketté a kidőlt fát. Várunk keveset és indu­lunk tovább, az erdei út sáros, és nehezen megy még a négy­kerék meghajtású autó is. Azt Dudás Bélától, a Mátrafüredi Erdészet vezetőjétől megtud­tuk: immár minden turistaút járható, jelenleg a károk felmé­rését végzik. - Először az Or­szágos Kéktúra-útvonalat tisz­títottuk meg, de már az összes túraút járható - közli. - Az el­sődlegesjelentések szerint a legjelentősebb kár a fagyás, amely az 500 méter fölötti töl­gyeseket érinti. Itt százszáza­lékos az elfagyás. A dőlés és a törés is jelentős károkat oko­fejtegeti kísérőnk, hogy a fel­ázott talaj miatt már csak az hiányozna, ha egy hevesebb szél jönne, akkor az biztos újabb károkat okozna. Meg­állunk. Gumicsizma kötelező. A letarolt részhez egy fenyők­kel kidőlt úton kell átvereked­nünk magunkat. Ötezer köbméter faanyag veszett kárba- Ez is mind a forgószél nyoma- mutat végig az erdőrészen. Mint a katasztrófafilmekben, zott. A legproblémásabb azon­ban a fiatal erdőkben kelet­kezett kár a hónyomás miatt. Ezek a fák súlyos alaki hibával terheltek. Első lépésként meg­várjuk a vegetációs idősza­kot és megnézzük, hogy ősszel mennyire tudtak helyrejönni. Amelyek meghajolva marad­tak, állománynevelési eljárás­sal, ritkítással, a legcsúnyáb­ban meggörbült törzsek eltávo­lításával megpróbáljuk javítani a helyzetet. úgy ágaskodnak a derékban szálkásra tört, méretes bükk­fák megmaradt törzsei. Néme­lyik gyökerestül kicsavarva hever a földön.- Nyolcvan-, százéves bükk­fákat csavart ki a szél, hihe­tetlen, micsoda erő kellett eh­hez - sóhajt nagyot, miköz­ben odalép egy megmaradt fa­törzshöz. Már messzebbről, a 24-es főútról is jól látszik, a hegyoldalban pusztítást tör­tént, de itt olyan a terület, mintha csak egy szalmabálát fújt volna szét szél. Első becs­lésre ötezer köbméter faanyag veszett kárba tízhektárnyi te­rületen, de vannak kisebb ká­rok is, van, ahol foltokban tett kárt a tornádó. Megtudjuk: a terület így nem maradhat.- Vegetációs időszak van - tudatja -, nehezebbek a körül­mények, hisz szálkásan törtek a fák. Először az idevezető utat kell megtisztítani, aztán a fa­anyag összetermelése kezdőd­het. Vannak természetes úju- latok a fák alatt, bízunk ben­ne, hogy csak minimális mér­tékben kell mesterségesen újakat telepíteni ide. A Mátrafüredi Erdészet kárfelmérése Érettségi Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu C sak egyszer legyek túl rajta! - sóhajt a matrózblúzos lány a buszon, miközben agyonlapozott tételeket bön­gészget. Igen, újra érettségi, újra szorongás, vizsga. Aki még nem esett túl rajta, fél tőle, aki abszolválta, moso­lyogva gondol vissza élete első igazán nagy megméretésére. Május végéig 75 ezer diák rugaszkodik neki a feladat­nak, s gondolja azt: e vizsgákon múlik az élet, legalábbis an­nak eredményes folytatása. Sokan érzik úgy, képtelenek ar­ra, hogy mindazt a tudáshalmazt rendszerezzék a fejükben, amit az elmúlt több mint tíz év alatt az iskolában tanultak. Aztán, amikor előkerül a tételsor, hirtelen felszáll a köd, jön­nek a megoldások, s vele a Negyven esztendő távlatából is izzadni kezdek. megkönnyebbülés. Idén fontos újdonság, hogy a középszintű magyar írás­beli érettségi szerkezete vál­tozott. Nemcsak a hosszas kifejtést igénylő, műelem­zést tartalmazó esszékérdésekből állt a vizsga, hanem szö­vegértelmezéssel, műelemzéssel, s a gyakorlati élethez iga­zodó feladattal is párosult. Jelesül egy fiktív közlekedési vál­lalat álláshirdetésére kellett jelentkezni. Egyetértek a vál­toztatással. Manapság nincs annál fontosabb, hogy a fiata­lok helyesen tudjanak értelmezni és alkalmazni hétközna­pi szövegeket. A magyaron tehát túlestünk, ám az igazi stresszhormonok igazán ma szabadulnak fel az érettségizők többségében. Ért­hetően. Ha eszembe jut a háromórás matekvizsga, még negy­ven év távlatából is izzadni kezdek. Slow Film Fesztivál, verseny és élmény EGER Kisjátékfilm kategóri­ában 14 alkotás, továbbá 11 animációs és experimentális, illetve hét dokumentumfilm versenyez a Slow Film Fesz­tiválon, melyet idén is meg­szervez az Eszterházy Károly Egyetem Mozgóképkultúra Tanszéke, az Agria Film Kft. közreműködésével. A szerda este kezdődő rendezvényről tartottak sajtótájékoztatót hét­főn délelőtt az Agria Moziban, ahol Boltok Csaba, a rendez­vény művészeti vezetője arról beszélt, a közös filmezés élmé­nyének biztosítása, a filmezés értékeinek átmentése, a nem­zetközi kultúrákkal való is­merkedés a rendezvény célja. A visegrádi országokon túl Lengyelországból, Csehor­szágból, a Közel-Keletről és még sok más országból érkez­nek alkotók, s mérettetik meg filmjeiket. A háromnapos ese­mény lebonyolításából kive­szik részüket az egyetem moz­góképkultúra szakos önkénte­sei, akik közül Bognár Flóra a tájékoztatón elmondta: a fesz­tivál jó tapasztalat, remek le­hetőség számukra, megismer­kedhetnek külföldi alkotók­kal, összemérhetik filmjeiket más egyetemek hallgatóinak munkáival. Kisjátékfilmek, animációs és dokumentumfilmek versenyeznek. Berényi Tamás, az Agria Film Kft. ügyvezetője úgy fo­galmazott, a Slow Film Feszti­vál nemzetközi szinten is po­zitív képet mutat az egyetem­ről és a városról, s az ilyen ügyek mellé - ami túlmutat az anyagi hasznon - szívesen állnak támogatóként. Szerdán 20.30-tól meglepe­tésfilmmel nyitnak, csütörtö­kön és pénteken versenyblok­kokban mutatják be a filme­ket. A díjkiosztó gála péntek este lesz. J. H. St. Martin és az egri szimfonikusok jótékonysági koncertje Fogyatékkal élőket segítenek Pályázható a nemzeti parki védjegy idén is EGER St. Martin szaxofonmű­vész • és zenekara, valamint az Egri Szimfonikus Zenekar, Szabó Sipos Máté vezényle­tével, jótékonysági koncertet adott a Gárdonyi Géza Szín­házban vasárnap, az önkor­mányzat szervezésében. A fellépés előtt Habis Lász­ló polgármester megköszön­te a közönség részvételét, s el­mondta: a bevételt nemes ügy érdekében ajánlják fel, a Ma­gyar Speciális Művészeti Mű­hely Egyesület javára, a XXX. Országos és XII. Nemzetközi Speciális Művészeti Fesztivál megrendezésére. Egyúttal há­láját fejezte ki a művésznek és a zenekarnak. Ezután St. Mar­tin köszöntötte az édesanyá­kat, a nagy- és dédnagymamá­kat anyák napja alkalmából, majd külön is hangsúlyozta: megtiszteltetés Egerben len­nie, és ismét együtt zenélnie az Egri Szimfonikus Zenekar­ral és a karmesterükkel. A helyi közönség nyitott­ságát dicsérve elmondta még azt is: Eger - Sopron és Győr mellett - az egyik olyan város volt, amely elfogadta az ő ze­nei stílusát. A legújabb, Mo­dern Nosztalgia című albu­máról, s korábbi St. Martin­lemezekről játszottak dalokat a megjelenteknek. V. M. A világ rózsaszínben című dalt is előadta a művész Fotó: M. EGER Június 1-jéig nyújthat­ják be pályázatukat a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz (BNPI) azok a helyi termelők, akik a BNPI területén találha­tó, természetvédelmi oltalom alatt álló területekről szárma­zó terméket kínálnak, s az elő­állítás során ügyelnek a ter­mészet védelmére is. A kiírás szerint lekvár, szörp, aszalvány, egyéb gyü­mölcs- és zöldségtermék, vad­gyümölcsből készült pálin­kák, méhészeti termék (ki­vétel akác, aranyvessző, bál­ványfa és selyemkóróméz), gyógynövényekből, . tehén-, juh- és kecsketejből készült termékek, húskészítmények versenyezhetnek nemzeti par­ki védjegyért eséllyel élelmi­szer kategóriában. A kézmű­ves portékák között a tájegy­ség hagyományaira épülő, he­lyi motívumokat megjelente­tő, hagyományos technológi­ával készült tárgyi eszközök szállhatnak ringbe, de ökotu­risztikai, falusi szálláshely is kaphat védjegyet. Utóbbinál különösen fontos, hogy a ter­mészetvédelem céljaival össz­hangban működjön, a helyi hagyományokra, alapanya­gokra építsen. Ugyanez igaz a pályázó ökoturisztikai szol­gáltatókra is. G. R.

Next

/
Thumbnails
Contents