Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-25 / 95. szám

4 A Ml TELEPÜLÉSÜNK, FELDEBRŐ 2017. ÁPRILIS 25., KEDD Nem cserélnék le a nyugodt, falusi életet a városi, zajos mindennapokra Az iskolai tanulók létszámáért évről évre meg kell küzdeniük Feldebrőre látogattunk nemrég, a Mátrát és a Bük- köt elválasztó Tárná folyó partján elhelyezkedő csen­des községbe, hogy be­pillantást nyerjünk a he­lyi problémákba, valamint a nyugodt, falusi életbe. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu A régészek is felfigyeltek a falura FELDEBRŐ A településre ér­ve elsőként Vadásziné Varga Évával, a helyi könyvtár veze­tőjével találkoztunk. Megtud­tuk, Heves megyében az első különálló épületben működő települési könyvtár itt jött lét­re ötven évvel ezelőtt. Elárul­ja: azóta persze sok változás történt, jelenleg egy felújított, esztétikus intézmény várja a látogatókat. A programkínálat gazdag, ottjártunkkor a helyi ovisoknak tartottak felolva­sást. A tagóvoda vezetőjétől, Feczné Harangozó Erikától megtudtuk: intézményükbe 34 gyermek jár, két csoportba.- Két évvel ezelőtt még csak egy csoporttal működ­tünk, majd az emelkedő gyer­meklétszám miatt szükséges­sé vált kettő kialakítása. Idén szeptembertől ismét egy cso­portunk lesz - mondta. - Az óvoda épülete sajnos régi, rossz állapotú, s az udvar is korszerűsítésre szorul, ezek felújítására többször pályáz­tunk, reméljük, idén sikerrel járunk. Mivel vidéken élünk, fontosnak tarjuk hagyomá­nyainkat, a környezeti és épí­tett örökségünket. A gyereke­ket is ennek szellemében ta­nítjuk, neveljük. Vallom, egy adott témáról ne csak az intéz­mény falain belül beszéljünk, a gyerekek maguk is szerezze­nek tapasztalatot. Utunk ezután az iskolá­ba vezetett, ahol a 4. osztályo­sok tavaszköszöntő előadásuk­kal vártak minket. A családi­as hangulatú tagintézmény vezetője, Verébné Szoldatics Rita elmondta, az iskolában négy évfolyam működik, az első-második és a harmadik­negyedik osztályban a kész­ségtárgyakat összevontan, a közismereti tárgyakat az osztá­lyoknak megfelelően oktatják.- Az intézményben tanu­lók létszáma az elmúlt évek­ben nem csökkent, ezért azon­ban évről évre meg kell küz- denünk - fogalmazott. - A mostani szándéknyilatkoza­tok mutatják, az idei elsősök többen lesznek, mint a ballagó Galó József plébános: fontosak az értékek Fotó: M. A. A szálláshelyek minden szezonban telt házzal működnek a telepü­lésen. A csendes környezet vonzó a vendégeknek Fotó: M. A. A településen 2012-ben igazi szenzációnak számított, hogy Farkas Gábor feldebrői föld­jén két fiatal gyapjas mamut csontjaira leltek. A régészeket azóta sem hagyta nyugodni ez a terület, így idén a munka tá­mogatására civilek és szak­emberek önkéntes összefogá­sából létrejött a Feldebrői Ma­mutvadászok Régészeti és Ha­gyományőrző Egyesület. Fel- debrőt turisztikai szempontból is kedvelik a látogatók, nép­szerűek a rusztikus épületek, a csendes, nyugodt környezet­ben található szálláshelyek, de vonzerőt jelentenek a progra­mok, egyebek között a Tarna- menti Lovasnapok is. Az idei elsősök többen lesznek, mint a most, a tanév végén az iskolából elballagó negyedikesek. A diákok pedig rendre sikerrel szerepel­nek a tanulmányi versenyeken, s időről időre járnak színházba, kirándulni Fotó: Márkus Attila Verébné Szoldatics Rita: vissza­vágynak a diákok Fotó: M. A. Ujj Gabriella férjével szürke marhát is tenyészt Fotó: M. A.- Megszerettem a falusi éle­tet, soha nem vágytam nagy­városba - mesélte. - Egyesü­letünkkel minden évben meg­rendezzük a Ribizlifesztivált, idén a tizenkettediket. A gyü­mölcsöt a helyi asszonyok pu­colják, mossák, főzik. Általá­ban két-háromszáz kilóból ké­szítünk lekvárt, amelynek fő­zése többórás folyamat. A településen élők - elmon­dásuk szerint - nem költöz­nének el máshová, hiszen a friss levegő, a nyugodt kör­nyezet mindenben kárpótol­ja őket. A faluban találkoz­tunk Boár Anna feldberői ol­vasónkkal is, akit Németor­szágban élő rokonai látogattak meg. A hölgy érdeklődésünk­re elmondta, Egerből költözött Feldebrőre hét évvel ezelőtt.- Mivel korábban sokat kö­högtem, egy nyugodt, jó leve­gőjű falut kerestünk - emléke­zett vissza. - Munka után na­gyon jó a város forgatagából a csendes faluba visszavonulni. negyedikesek. A régi tanítvá­nyok időről időre visszajárnak az iskolába. Elmondásuk sze­rint a feldebrői suli olyan mili­ővel rendelkezik, hogy vissza­húz ide a szívük. A településen körbesétálva kiderül: üzemel itt egy állat- gyógyászati központ is, ahol 2014 januárja óta már egy eu­rópai színvonalú rendelőben gyógyítja az állatokat dr. Lé- nárt Ákos. A Tárná mentén ez az egyetlen állatorvosi rende­lő, így e beruházásnak nem­csak a feldebrőiek örültek, ha­nem a környékbeliek is. A könyvtárhoz visszatérve szerencsénk volt Galó József plébánoshoz is, aki négy tele­pülésen látja el papi teendőit. Az adácsi származású plébá­nos ugyan még csak négy éve van itt, a község nagyon a szí­véhez nőtt. Elmondta, azt ve­szi észre, az emberek felad­ták az értékeket, s a hagyomá­nyok iránti tiszteletet, Feldebrő azonban ez alól példás kivétel.- Településünk lakói próbál­ják megélni a kereszténység­ben és a népi kultúrában gyö­kerező értékeket, hiszen az nem elég, ha csak beszélünk róluk. S nem mentheti fel ma­gát az ember azzal, hogy ez a kor más, mint a régi. Jó kezde­ményezés volt a könyvtár ve­tőmagcsere programja, de az igazság az, a mai fiatalok több­sége azt sem tudja, mi a kapa. Galó József mesélt a tele­pülésen eddig megvalósított programjairól is. Két éve a Szent Korona - amely a híres altemplomban eltemetett Aba Sámuel fejét is ékesítette - ér­kezett a községbe. A faluban találkoztunk Ujj Gabriellával is, aki egy helyi civil szervezet, a Hagyomány- őrző, Kulturális és Turisztikai Egyesület Feldebrő Jövőjéért alapítója. Elárulta, 2000-ben költözött a településre, párjá­val szürkemarha- és mangali­catenyésztéssel, valamint me­zőgazdasággal foglalkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents