Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-22 / 93. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. ÁPRILIS 22., SZOMBAT HÍREK Ismét látogatható a Lajta monitor BUDAPEST A Parlament északi részénél kialakított kikötőben állomásozik ismét a Lajta Monitor Múzeumhajó. A Lajta monitort 1871. május 17-én bocsátották vízre Angyalföld és Újpest határában. Ezután 1872-től 46 évig Leitha néven az Osztrák- Magyar Monarchia dunai hadiflottájában szolgált. Ebben a minőségében a hajó 1878-ban részt vett Bosznia elfoglalásában, majd az első világháború Száva menti, belgrádi és al-dunai harcaiban. 1918 áprilisában szerelték le. MW Honfoglalók sírjai Dunaszerdahelyen FELVIDÉK Két, honfoglalás korabeli sírhely került napvilágra a felvidéki Dunaszerdahelyen a közelmúltban, egy helyi bevásárlóközpont közelében zajló építkezés során. Takács Mihály régész elmondta: a sírok két nő maradványait rejtették magukban, a sírhelyek keletkezésének idejét a 10. század elejére becsülik. Eddig bizonyíték híján csak feltételezhető volt, hogy a város területén is éltek honfoglaló törzsek. MW Érsekek koporsója a titkos kriptában ANGLIA Öt canterburyi érsek maradványait találták meg egy középkori londoni templom titkos kriptájában, a canterburyi érsek londoni rezidenciája mellett. A kriptában 30 koporsó rejlett. Az emberi maradványok többsége az 1600-as évekből való. Néhány koporsón névtáblát is találtak, az egyiken Richard Bancroft neve áll, aki 1604 és 1610 között töltötte be Canterbury érsekének tisztét. Ekkoriban adták ki a Biblia új angol fordítását. MW A belga király rémuralma a Kongói Szabadállamban A brüsszeli mészáros II. Lipót belga király irdatlan vagyont harácsolt össze magának, milliók élete árán II. Lipótra mint nagy építőre emlékeznek Belgiumban. Arról kevesebb szó esik, hogy a király a Kongói Szabadállam bevételeiből szerezte vagyonát, ahol a féktelen rablógazdálkodás milliók életét követelte. Mihályi Balázs kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Megcsonkított emberek a gyarmaton egyik a gumiadó bevezetése volt, gumibeszolgáltatást követeltek a lakosoktól, folyamatosan emelve a kvótákat. A másik: miután az őslakosságot kisemmizték, még az élelmiszerért is fizetnie kellett, mégpedig elsősorban gumival és elefántcsonttal. Az állam nevében eljáró koncessziós társaságok kétezer fehér ügynököket fogadtak fel, akik elképesztő brutalitással és terrorral kényszerítették ki a beszolgáltatást. Tömegessé váltak a gyilkosságok, az áldozatok levágott kezét gyűjtötték ösz- sze bizonyítéknak, hogy nem pazarolták hiába a puskaport. A lakosság eközben ijesztő mértékben fogyott. Utazók beszámoltak róla, hogy a települések elnéptelenedtek, a túlélők az erdőkbe menekülve tengetik életüket, sokan éhen halnak, a mészárlások áldozatai temetetlenül hevernek mindenfelé. A kényszerLegkevesebb hárommillió áldozat volt munka, a mészárlások, az Európából behurcolt betegségek és az éhezés miatt becslések szerint a népesség fele elpusztulhatott, a kongói terror tehát akár tízmillió áldozatot is szedhetett, de visszafogott vélekedések szerint is legalább hárommilliót. A kegyetlenkedésekről ki- szivárgott hírek, a külföldiek kitiltása és a kereskedelmi monopólium bevezetése miatt az amerikaiak, majd a britek egyre élesebben kritizálták Lipótot és a belgákat. Misszionáriusok megdöbbentő beszámolói és a csonkolások túlélőiről készült fotók bejárták a világot, kiváltva a nemzetközi közvélemény felháborodását. Lipót végül elvesztette a propagandaháborút: 1908-ban, nemzetközi nyomásra, kénytelen volt átruházni - pontosabban 50 millió frankért eladni - magánbirtokát Belgiumnak, amely Belga Kongó néven annektálta a területet. II. Lipót Európa egyik leggazdagabb mágnásává vált, csak Brüsszelben 58 ingatlannal rendelkezett, nem beszélve számos vidéki és francia- országi palotájáról. Kongói rémuralmából Belgium is sokat profitált, az Afrikában történteket azonban a hallgatás jótékony homálya fedi. A belgák többsége úgy véli, hogy a gyarmati rendszer nagyban hozzájárult Kongó és az ott élők fejlődéséhez. AFRIKA II. Lipót, a belgák második királya 1865-ben lépett trónra. Irigyelte a britek és a franciák mesés gyarmati jövedelmeit, London és Párizs látványos fejlődését, és szinte rögeszméjévé vált, hogy országát is tengerentúli területekhez kell juttatnia. Csakhogy ekkorra az európai gyarmatosítók Afrika kivételével már felosztották maguk között a világot. A gyarmatosítás újabb hulláma kezdődött meg 1876-ban, a hajsza Afrikáért. A Nemzetközi Afrika Társaság kongói Henry Morton Stanley bizottságából 1879-ben megalakult a Nemzetközi Kongó Társaság, egy belga szervezet Lipót irányításával és tulajdonában. Megbízták Henry Morton Stanley Afrika-utazót, hogy a Kongó-medencét nyissa meg a kereskedelemnek. Stanley bejárta a Kongó vidékét, és nem kevesebb, mint 450 szerződéssel tért vissza. A szerződéseket helyi törzsfőnökökkel kötötte, akik csak jelképes értékű árut, ruhákat, alkoholt, késeket kaptak földjük tulajdonjogának átruházásáért cserébe. Nem feltételezhető, hogy a törzsfőnökök tudatában voltak, mihez járultak hozzá, természetesen írni és olvasni sem tudtak. II. Lipót a szerződések birtokában a nagyhatalmakkal elismertette a Kongói Szabadállamot mint a Nemzetközi Kongó Társaság tulajdonát - tehát tulajdonképpen II. Lipót magán- tulajdonát. 1885-ben a belga parlament elfogadta, hogy II. Lipót az újonnan elismert Kongói Szabadállam királya is legyen egyben. Ezt követően példátlan kizsákmányolás vette kezdetét Kongóban. Egy 1886-os törvénnyel a települések területének kivételével minden földet kisajátítottak, az őslakosságot kifosztották. A legértékesebb termény a gumi volt, erre összpontosított a kormányzat. A munkaerő ingyenes felhasználását két módon érték el. Az Izgalmas témák várkutatóknak A Kárpát-medencében fellelt emberi maradványokat vizsgálták Nem voltak kis emberek MAGAZIN Az elmúlt három évben kizárólag évkönyv formában publikált Várak kastélyok templomok című történelmi és örökségturisztikai folyóirat ezentúl kéthavonta jelenik meg. Az újságárusoknál megvásárolható kiadvány legújabb számában többek mellett a csejtei Ná- dasdy-kastély- ról és pincéről, a szentbenede- ki Kornis-kas- télyról és Ozo- ra megújult várkastélyáról tudhatunk meg többet. A lap szerkesztői célul tűzték ki, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megvalósult terveket, valamint felújítási folyamatokat bemutassák a nagy- közönségnek. Ebben a hónapban egy új sorozatot is indítottak, amelyben megújuló műemlékekről olvashatunk többet, ezúttal a csókakői várat mutatják be. Egy érdekes cikket olvashatunk az óhutai pálos kolostortemplom kutatásáról is. A tudományos és érdekes anyagok mellett útleírások, túratervek, látványos fotók, művészi rajzok, korabeli ábrázolások, térképvázlatok, alaprajzok színesítik a folyóiratot. Az esemény- tárnak köszönhetően megtudhatjuk, hogy az adott hónapban melyik kastélyban és várban milyen ünnepi programmal készülnek. Aki esetleg lemaradt a korábbi lapszámról a Varlap.hu honlapon lévő archívumon keresztül elérheti. KIADÓ: ZIMédia Kiadó Zöld Infó Média Kft. ÁR: 645 Ft ŐSTÖRTÉNET A honfoglaló magyarokról sok történész azt terjesztette, hogy apró termetű, zömök, külsejüket tekintve ázsiai jellegzetességeket hordozó emberek lehettek. Maga Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is erősítette ezt a nézetet, az általa szerkesztett, Magyarok krónikája című kötetben az jelent meg 1996-ban, hogy a magyar embernek évszázadnyi időbe tellett, amíg a lovaglástól elgörbült lábával megtanulta az eke utáni egyenes testtartást, és leszokott arról, hogy gyönyörűségét lelje az asszonyok és a gyermekek lemészárlásában. Ezek a mondatok szakmai körökben a megjelenés idejében is nevetségesnek számítottak, a kötet későbbi kiadásaiból már mellőzték is az alaptalan minősítéseket. A legfrissebb vizsgálatok kiderítették, hogy a honfoglaló magyarok nem sokban tértek el az itt lakó egyéb népcsoportoktól, amelyekkel ráadásul gyorsan keveredni kezdtek. A Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetében létrehozott genetikai kutatólaboratóriumban a kőkortól egészen a késő bronzkorig terjedően vizsgálják a Kárpát-medencében fellelt emberi maradványokat - mondta az InfoRádió tudományos magazinműsorában (Szigma - a holnap világa) Mende Balázs, a kutatás vezetője. Az intézet kiemelt kutatási területe a nép- vándorlás kori időszak, ezen belül a honfoglalók genetikai állomá- kutatása, amely a Kárpát-medencei honfoglalás kori sírokban talált csontmaradványok genetikai, archeogenetikai elemzését jelenti. „Megpróbálunk csoportokat összerakni, majd az archeogenetikai eredményeket összevetjük a történelmi adatokkal” - mondta el Mende Balázs. Hozzátette: antropológiai szempontból megleNem sokban tértek el az itt lakó népektől nyának Honfoglalás kori sír a felvidéki Dunaszerdahely mellett Fotó: dunaszerdahelyi.sk hetősen sokfélék voltak a magyarok. „A közvélemény általában úgy gondolja, hogy keleti jellegzetességekkel rendelkező népesség jött honfoglaláskor, ám meglehetősen kicsiny - 10-15 százalék körüli - az ázsiai karakterű jellegegyüttesekkel bíró csontmaradványok aránya, és ezek is nagyon elszórtan helyezkednek el; igaz, koncentrálódnak bizonyos területeken - elsősorban a Duna-Ti- sza közén és a Felső-Tisza-vi- déken” - tette hozzá. Mint mondta, nincs olyan adatuk, hogy a testmagasság tekintetében valamilyen módon akár a korabeli népektől, akár az előtte itt élő avaroktól jellegzetesen eltérően alacsonyabbak lettek volna a honfoglalók. „Természetesen a testmagasságot átlagolni lehet a Kárpát-medence teljes népességére, de ez az adat semmiképpen sem kicsiny termetű embereket jelez. De ilyen sommás kifejezést nem lehet tenni, mert ennél sokkal szórtabbak az adatok” - tette hozzá. MW
