Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-22 / 93. szám

4 EGER ÉS KÖRNYÉKE 2017. ÁPRILIS 22., SZOMBAT Dolgoznak már a közmunkások VERPELÉT Megkezdték mun­kájukat a városban a köz­munkások - tudtuk meg Far­kas Sándor polgármestertől. A megközelítően november végéig tartó tevékenységet Nagy Gábor, az önkormány­zat alkalmazottja irányítja. Most negyven főt tudnak fog­lalkoztatni. Ők zömmel a köz­területek rendbentartásán dolgoznak, de vannak közöt­tük képzett gépkezelők is. Hamarosan befejeződik egy tanfolyam is, amelyet szintén közmunkások számára szer­veztek. Május 4-én huszon­hét takarító végez majd. S. S. Az óvodákért mulatnak EGER Jótékonysági estet szervez a lajosvárosi óvodá­kért két önkormányzati kép­viselő, Szucsik György és Bá- tori István. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Mezőgaz­dasági Szakiskolában ma este 7 órakor kezdődő bál védnökei a térség országgyű­lési képviselője, Nyitrai Zsolt, illetve Eger polgármestere, Habis László. A díszvendég a hagyomány megteremtője, Sós István lesz. S. S. Szépek voltak a boraik NOSZVAJ A közelmúltban har­minc bormintával képvisel­tették magukat a település termelői a szlovákiai Nyitrán rendezett borversenyen. Kö- zép-Szlovákia legnagyobb versenyének számító esemé­nyén 11 zsűri bírálta el a ne­dűket, s végül Noszvajra 2 arany, 12 ezüst és 14 bronz minősítést hozhattak haza a gazdák. Emellett Piliscsé- ven is eredményesen szere­peltek nemrég a noszvaji ter­melők, ugyanis a tucatnyi be­küldött mintából három ara­nyat, kettő ezüstöt, négy pe­dig bronzot ért. S. S. Ami szükséges, az itt van, ami még hiányozna, azt megteremtik maguknak Egerszalók és Kerecsend között fekszik egy alig 650 lelkes falu. Nyáron sokszo­rosan több itt az idegen, mint a helybeli. A helyiek sokat remélnek a környék­beli fürdők fejlődésétől. Sike Sándor sikesandor@gmail.com GÉMJÉN A település kicsit „köztes” helyzetben van, hi­szen épp félúton helyezkedik el Egerszalók és Kerecsend kö­zött. Számos helybelit fagga­tunk, akik szinte egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy Eger, az ott lévő munka­helyek továbbra is a fő megél­hetési forrást jelentik a dem- jénieknek. Ugyanakkor a für­dő megjelenése új lehetősége­ket nyit a falubeliek számára helyben is. Pontosabban nem is egy fürdőről van szó, hiszen Kerecsend felől a frissen épült tófürdő, Szalók irányából pe­dig a szabadtéri, valamint a barlangfürdő öleli keblére a 643 lelkes falut. Azt, hogy a település mára fürdő- és üdü­lőfaluvá nőtte ki magát, az el­múlt évi ötvenezer vendégéj­szaka bizonyítja. Szezonban akár többszöröse lehet a ven­dégek száma a településen, mint az itt élőké. Ha már a megélhetés, a munka világa jött szóba, Ná- dasdi János alpolgármester az, aki a közmunkát felügye­li a helyhatóság részéről. El­mondja: 6-7 embert foglalkoz­tatnak most, akiknek a mun­kája igen hasznos. Neki, tős­gyökeres demjéninek van rá­látása a múltra. Szerinte az egyik legjobb téesz működött itt és nyolcosztályos iskolájuk is volt. Valamikor húsz-har­minc fős évfolyamok voltak, de elkezdett fogyatkozni a fa­lu, s ilyen körülmények között nem volt lehetőség megtartani a tanintézményt. Mindeneset­re, ha egy kívánsága teljesül­Bármelyik irányból érkezzünk is Demjénbe, fürdő mellett vezet el az utunk. Meghatározó az idegenforgalom Fotó: Berán Dániel hetne, akkor az az iskola épü­letében - ami ma közösségi ház - létrehozott szabadtéri központ lenne. Fodor Géza polgármester mindehhez hozzáfűzi: még az előző rendszerben szüle­tett politikai döntés a téeszek egyesítéséről, akkor a szövet­kezet az egerszalókival egye­sült, közigazgatásilag pedig Kerecsendhez csatolták a fa­lu tanácsát. Az önállóságu­kat időközben visszanyerték, és remény van arra, hogy a la­kosság száma gyarapodni fog, hisz jönnek ide letelepedni fia­talok. Az óvoda teljes létszám­mal működik, csupa helybeli gyermek jár oda. No és fontos, hogy a falu szerves része az Egri borvidéknek. A szőlő és a bor fontos megélhetési forrás.- A legnagyobb reménye­ket természetesen a bennün­ket körbevevő fürdők adják. Élnünk kell a lehetőséggel - teszi hozzá. MEGKÉRDEZTÜK: MIÉRT ÉRZI OTTHON MAGAT A TELEPÜLÉSEN? MOCSÁRI BALÁZS: - Kere- csendről költöztünk azt köve­tően, hogy két gyermekünk is ide járt óvodába. Tetszett, hogy barátságos, befogadó a környezet, s nagyobb össze­tartás van az emberek között, mint máshol. Vállalkozók va­gyunk, részben az idegenfor­galmi területet is érinti a tevé­kenységünk. A nyári pezsgés okán nyugodtan nevezhetjük üdülőfalunak Demjént. STAUT ESZTER ANTÓNIA: - Ta­lán kicsivel több közössé­gi térre lenne még szükség. Egyébként a falut, ahol szüle­tésem óta lakom, nagyon sze­retem. Mindig van mit alakíta­ni, fiatalítani, s ez rendre meg is történik. Nekem a lelkem része is a település. Biztosítja a munkámat, a szórakozást, a társaságot is. Ami számom­ra kell, vagy szükséges az éle­temhez, az itt van, együtt van. TÖRÖK FERENC: - Turisztika, természetvédelem, hagyo­mányőrzés, e területeken dol­gozom civil szervezetekben. Utóbbi egyik fontos eleme a lakodalomhoz köthető. A vő­félytalálkozónak már koráb­ban híre volt, ehhez kapcsol­tuk most a lakodalmast is. Magam is vőfélykedem. Örö­met okoz mindez számomra. Demjén szerintem apró tele­pülés, nagy lehetőségekkel. A szolgáltató szerint a gallyazás indokolt volt, ám esztétikailag valóban kifogásolható „Barbár munka” magántelken, közterületen OSTOROS Máig láthatóak a nyomai egy, a közelmúltban egy Gárdonyi utcai magán­telken történteknek. Olva­sónk azzal a panasszal kere­sett meg bennünket, hogy áp­rilis elején valakik tönkretet­ték éveken át gondozott ud­varát. Nagy Attila azt feltéte­lezte, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ megbízásából vállalkozók vé­geztek munkát a faluban: fá­kat gallyazták az elektromos vezetékek körül.- Ilyen barbár munkát még sehol nem láttam. Az is fel­háborító, amit a közterületen műveltek. Hozzáteszem, hogy ezen a részen azt is én parkosí­tottam, és gondozom. Megdöb­bentett viszont, hogy a magán- tulajdonban lévő pincém zárt udvarán félbevágták a 17 éves fenyőfámat. Közvetlen közelé­ben nincs elektromos vezeték, és a gallyai nem lógtak ki köz­területre - fogalmazott, s hoz­zátette: a levágott gallyakat az udvarára dobták. Még az sem tudható, hogy az utcáról vág­ták félbe a fát, vagy bemen­tek az udvarra. Panaszosunk­nak annyit sikerült megtud­nia, hogy nem kosaras autó­ból történt a gallyazás, hanem egy zöld Suzukival közlekedő, létrával dolgozó fiatalember tevékenykedett a környéken. Nagy Attila Fotó: beküldött- Vezetékjog egyébként nincs bejegyezve az ingatla­nomra - tette hozzá. A Hírlap megkeresésére dr. Boross Norbert, a Budapes­ti Elektromos Művek Nyrt. Kommunikációs és Szabály- zásmenedzsement Igazgató­ság igazgatója közölte: a. jel­zett napon történt kisfeszült­ségű erősáramú szabadve­zeték biztonsági övezetében végzett kertészeti tevékenysé­get - az ÉMÁSZ Hálózati Kft. Eger Régióközpont megbízá­sából - egy vállalkozás dolgo­zói végezték. A kommunikáci­ós igazgató szerint a fák galy- lyazása tervszerűen, az üzem­vitel biztonsága és a baleset- veszély elkerülése miatt tör­tént, mely munkát a vállalko­zójuk az önkormányzattal le­egyeztette, a levágott ágak el­szállításáról megállapodtak. A zöldhulladékot a helyható­ság vállalta elszállítani.- A telekhatáron álló fenyő­fa kifogásolt gallyazása mű­szakilag indokolt volt, az élet­veszély elkerülését szolgálta a munka, mert a fogyasztási hely szigetelt szabadvezetékes csatlakozója biztonsági öveze­tében van, tehát az ágak a ve­zeték sérülését okozhatják - fogalmazott megkeresésünk­re dr. Boross Norbert. S. S. Nem esztétikus A kommunikációs igazgató szerint a munkát közterületről és létráról végezték. A gally azért került be a zárt magán- területre - mely pince lévén nem lakott -, mert a tulajdo­nos nem életvitelszerűen tar­tózkodik ott, és így nem tud­tak vele egyeztetni. Szerinte a fenyőfán elvégzett gallyazási munka esztétikailag valóban kifogásolható, de alapvetően a beavatkozást a tulajdonos­nak kellett volna időben meg­tennie, így a konfliktus is el­kerülhető lett volna. * i t *

Next

/
Thumbnails
Contents