Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-20 / 91. szám

12. KERTELJÜNK! 2017. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK A szeszélyes április terheli a növényeket Ha egészséges, szép őszibarackot szeretnénk szüretelni, most csípjük el a tafrinát! Fotó: Shutterstock Ha barnul vagy sárgul a tujánk, cselekedjünk! HEVES MEGYE Örökzöldjeink közül a legtöbb probléma a tujaféléket megtámadó gom­bák és rovarok miatt adódik. A hajtáscsúcsok bámulása, száradása vagy részleges el­halása, legrosszabb esetben a növény pusztulása is meg­történhet. Sajnos elengedhe­tetlen a rendszeres vegysze­res növényvédelem, ha sze­retnénk megvédeni őket, az évi 5-6 permetezés tavasz­tól őszig, nagyban hozzájárul az egészséges növekedésük­höz. Mivel a tünetek hasonló­ak a rovarok és a gombabeteg­ségek által terjesztett megbe­tegedésekhez, ezért ajánlott kombinált védekezést folytat­nunk rovar, atka és gombaölő szer permetezésével. Nagyban hozzájárulhatunk tujáink ellenálló képességé­nek növeléséhez, ha megfele­lően gondoskodunk a víz és tápanyaguk ellátásáról. Táp­anyagból használhatunk gyö­kérzónához beásott műtrá­gya tablettát, talajra kiszór­ható (Linzisót) vagy a növény­re kijutatott lombtrágyát. Fon­tos, hogy a tovább fertőzés megakadályozása miatt rend­szeresen távolítsuk el a beteg, elszíneződött, elszáradt növé­nyi részeket, mivel a gombák megfertőzik a szomszédos haj­tásokat, növényeket is. A me­chanikai beavatkozás után fel­tétlenül permetezzünk! Rovatunk állandó szak- tanácsadója, Nagy Szabolcs (Kertünk boltja, Eger) öröm­mel segít olvasóinknak sze­mélyesen a színházzal szem­közti üzletben, vagy a 36/518- 512-es telefonszámon. B. K. Az idei április hozza a formá­ját. A kiszámíthatatlan idő­járáshoz nehezen alkalmaz­kodnak növényeink. Segít­sünk nekik! Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Szeszélyes időjá­rást hozott április a kertészke- dők számára. A csaknem nyá­ri meleg, majd a talaj menti fa­gyokat hozó hideg váltakozva terheli meg a kerti növényein­ket. Nagy Szabolcs, rovatunk állandó kertészeti tanácsadó­ja azt mondja, ez kedvez a kü­lönböző gombabetegségek fel- szaporodásának, ezért min­denképpen érdemes folytat­nunk a megelőző védekezé­seket, rendszeres növényvé­delmi permetezéssel. Lássuk, ezen kívül milyen tanácsokat érdemes megfontolni ebben a hónapban!- A gyümölcsfák virágzása csonthéjasainkban a végé­hez közeledik. Mire kell ügyel­nünk?- Ne feledjük, hogy vala­mennyi csonthéjas gyümölcs- fajtánkat a moníliagomba fo­lyamatosan fertőzheti, ezért a virágzás alatt már megkez­dett permetezést továbbra is folytassuk legalább két-há- rom alkalommal szisztemati­kus felszívódó gombaölő sze­rekkel. Áprilisban, a virágzás időszakában vagy az azt köve­tő hűvösebb hőmérsékleti kö­rülmények közt kialakulhat a levéllikasztó betegség, ami a cseresznyében, meggyben és a szilvában már tavaly is gon­dot okozott. A betegség elleni permetezés történhet a moní- lia elleni védekezéssel egy me­netben.- A hűvös, csapadékos időjá­rás kedvez az őszibarackban sok gondot okozó tafrinás le- vélfodrosodásnak. Hogyan vé­dekezzünk?- A tafrina lappangási ide­je 8-14 nap, így a levélzeten szembetűnő tünetek csak vi­szonylag későn fedezhetőek fel. Ezért fontos már virágzás és a levelek egérfüles állapo­tában a kontakt gombaölő sze­rek használata, majd később, a sziromhullást követően, ami­kor a lomblevelek kezdenek kifejlődni. A tafrinagombával fertőzött levelek járványos fellépése esetén sajnos csak rendszeres vegyszeres perme­tezéssel tudunk eredménye­sen védekezni. Ha nem véde­kezünk, a termésünk draszti­kusan csökkenhet, ráadásul a fánk is „elhalhat”!- Almatermésű gyümölcsfaj­táinknál április közepétől fer­tőz a venturiás varasodás. Ez ellen mit vethetünk be?- Ez a betegség az ültetvé­nyek egyik legveszélyesebb kórokozója, ezért gombaölő szeres beavatkozás szüksé­ges. A varasodás megjelenhet a leveleken, de rosszabb eset­ben (ezt sokan megtapasztal­ják a gyümölcs betakarítása­kor) már csak a terméseken, ami kiesést okoz, s esztétikai és tárolhatósági hibákhoz ve­zet. A megelőző permetezése­ket a napokban kell megkez­deni kontakt és felszívódó sze­rek kombinálásával, 7-14 na­ponkénti kijuttatással. Óvjuk a palántáinkat a talaj menti fagyoktól! HEVES MEGYE A már kipikíro- zott palántáinkra figyeljünk a mostani hideg időjárás miatt, tartsuk meleg helyen, és ott neveljük őket a kiültetésig, mi­vel a szabadban a hideg hatá­sára megáll a fejlődésük, rosz- szabb esetben „visszafejlőd­nek”, és nem lesznek életképe­sek. A szabad földbe való kiül­tetés előtt a melegebb napokon már kitehetjük őket, kerülve a tűző napsütést, hogy megszok­ják a kinti körülményeket, de ha éjszaka hideg várható, vi­gyük be védett helyre! A pohárba tűzdelt palántá­kat érdemes fóliasátorba vagy üvegházba kiültetni 4-6 lomb­leveles állapotában, a tűzde- léstől számított minimum má­sodik hét után. Ha nagyon hű­vös az idő, május végéig a la­kásban is nevelhetjük azokat. A paradicsompalánta szabad­földbe ültetésével már próbál­kozhatunk április végétől. Ha a fagyosszentek esetleg „meg­szorongatják” őket, de meg­szokták a helyüket és volt ide­jük legyökeresedni, a pár fo­kos fagy se pusztítja el a pa­lántát, csupán a föld feletti ré­szét. Utána gyökérből kihajt. Tanácsos, hogy csak a para­dicsompalántáink felével pró­bálkozzunk így, mert az idő­járás tud meglepetést és csa­lódást okozni. Végezetül, aki biztosra akar menni, ne kap­kodjon, a paradicsomot, a pap­rikát csak május közepétől ül­tesse ki, mert ilyenkor már minimális a fagyveszély lehe­tősége, és a következő Kertel­jünk rovatban hasznos taná­csokat is olvashat a kiültetés­sel kapcsolatban. B. K. Óvatosan! Fotó: Shutterstock Vessük be a feromoncsapdákat! Gyümölcsöseinkben itt az ide­je megkezdeni a rovarok elleni védekezést is, mivel a legtöbb rovar ezen időszakban kezdi meg intenzív kártételét és el­szaporodását a kertünkben. A védekezés történhet biológi­ai és kémiai úton is. Biológiai védekezéssel a levéltetveket, molyokat és gyümölcslegye­ket akadályozhatjuk meg káro­sításukban, sárga ragadós la­pokkal. Hasznos és fontos tipp, hogy a feromoncsapdákat és a hernyófogó csíkokat lehető­leg csak a virágzás végétő! he­lyezzük ki a gyümölcsfáinl«- ra, így elkerülhetjük a méhecs­kék esetleges beleragadánát a csapdákba. A gyümölcsdarazsak igen korán tömeges, még be nem érett gyümölcshullást okozhatnak Mi mindent tehetünk a szép, zöld pázsitért? HEVES MEGYE A gyümölcsda­razsak közül a szilvánál a po- loskaszagú szilvadarázsnak van különösen nagy jelentősé­ge. A gyümölcsdarazsak igen korán tömeges, még be nem érett gyümölcshullást okoz­nak, ezért a virágzásban és vi­rágzás végétől fontos ellenük védekezni. Természetesen van lehető­ség vegyszermentesen meg­akadályozni a következő évi kártételüket egy régi, bevált, úgynevezett ütögetős mód­szerrel, amivel sok lárvát fel­foghatunk, és elpusztítha­tunk. Terítsünk kora reggel (hiszen ekkor a rovarok még merevek) egy világos fóliát vagy nagyobb papírt a fa alá, és ütögessük vagy rázzuk erő­teljesen a fa törzsét. Ezt ismé­teljük többször, néhány na­pon át, és a lepotyogott lárvá­kat semmisítsük meg, ezáltal a lárvák a fáról lehullva nem tudják befúrni magukat a ta­lajba és ott áttelelni. Az eddigi hideg időjárás mi­att a cseresznyelégy még nem igazán kezdte meg talajból va­ló kirepülését, de most már itt az ideje, hogy megkezdjük az ellene való védekezést, mi­vel a tavaszi talajhőmérséklet kedvezni fog a kártevők talaj­ból való kirajzásának. Amint A gyepnek nitrogénre van szüksége Fotó: Shutterstock a cseresznye és a meggy is el- virágzik, azon nyomban meg­támadják ugyanis a kis gyü­mölcskezdeményeket. Sárga színfogó lapok kihelyezésével (amiről legutóbb bővebben is olvashattak) a korona külső részeire téve előre jelezhetjük tömeges megjelenésüket, és ez által biológiai úton is gyé- ríthetjük őket. Ha a színcsap­dákba tömegesen ragadnak bele, akkor érdemes vegysze­res úton is védekezni ellenük, 2-3 alkalommal felszívódó szerek használatával. Fontos emellett szólni arról, hogy már itt az ideje pázsi­tunk, sövényeink és örökzöld­jeink gondozásának is. Tavasz- szal első teendőnk az elhalt fűmaradványok és moha ki- gereblyézése és a talaj sekély levegőztetése. A talaj szellőz­tetéssel vigyázzunk, csak az elhalt maradványokat távolít­suk el, a talajba ne hatoljunk 2-3 centiméternél mélyebben, mert ezzel megsértjük a feléle­dő füvek hajtásait. A másik fontos tavaszi teen­dő pázsitunk tápanyag-után­pótlása! A gyep növekedésé­hez alapvetően nitrogénre van szükség, de káliumra és fosz­forra is szüksége van. ezért speciális pázsitműtrágyákat alkalmazzunk. B. K. A * r

Next

/
Thumbnails
Contents