Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-19 / 90. szám

2017. ÁPRILIS 19., SZERDA 4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Huszonötezer palántát nevelnek IVÁDTöbb mint huszonötezer palántát nevelnek a közmun­kaprogramon belül a helyi fo­cipálya melletti hatalmas fó­liasátorban. A növényeket Is­tenmezején, Bükkszenter- zsébeten, Szajlán és Bodony- ban ültetik ki végső helyükre. A tervek szerint a termés egy részét helyben hasznosítják majd, a felesleget pedig visz- szaszállítják Ivádra, ahol a savanyítóüzemben szaksze­rűen feldolgozzák azokat, s igény szerint már a kész sa­vanyúságot kapják vissza a környező helységek. B. K. Újra főhet a kőleves SÍROK Harmadik alkalommal rendezik meg a kőlevesfő- ző versenyt május 1-jén Kő- kúton, a klubkönyvtár előtti parkban. A jelentkező csapa­toknak a kőkúti kőkemény le­gényfogó levest kell elkészí­teniük minimum ötven em­bernek. A nyersanyag be­szerzését az önkormányzat 15 ezer forinttal támogat­ja. A vállalkozókedvű csapa­toknak egyébként április 21- én délelőtt 10 óráig kell je­lezniük a részvételi szándé­kot a polgármesteri hivatal­ban vagy a művelődési ház­ban. A versengés feltételeiről is itt kaphatnak majd bővebb tájékoztatást. B. K. Vállalkozz pályázattal! PÁRÁD Ma délelőtt 10 órától a polgármesteri hivatal dísz­termében a lakosság számá­ra használható, mostantól el­érhető energetikai pályáza­tokról tart ismertetőt Varga László, a Széchenyi Program- iroda Nonprofit Kft. tanács­adója. Személyes tanácso­kat is kaphatnak mindazok, akik pályázati segítséggel szeretnének a jövőben vállal­kozókká válni. B. K. Fotó: Barta Katalin Az egri Kepes központban a közelmúltban megnyílt kiállítás egyesztendőnyi roma közösségek alkotta produktumokat vonultatott fel Hat megyénkben település roma fiataljai egy évig úgy érezhették: fontos a létük, alkottak, gyarapították ér­tékeinket. Eljött az összeg­zés ideje. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu ÉSZAK-HEVES Egy éve, hogy hat helységben elindult egy olyan értékteremtő program, amely a roma fiataloknak többet jelen­tett szimpla időtöltésnél. Bebi­zonyosodott, értelmes prog­ramokkal, kis odafigyeléssel megszólíthatok a kis települé­seken elszigetelten élő cigány közösségek, ösztönzéssel ké­pesek kibontakoztatni tehet­ségüket és elfogadtatni magu­kat a többségi társadalommal. A SZETA Egri Szervezete a Norvég Alap támogatásával valósította meg az „Együtt, kö­zöset” projektet, amelyben a Bükkszentmártoni Faluszépí- tők Egyesülete, az Egerbaktai Kaptár Egyesület, a hevesara­nyosi Laskó-forrás Egyesület, a Siroki Roma Magyar Egye­sület, a szajlai Tarnagyöngye Egyesület (Szajla) vett részt. A napokban az egri Kepes Intézetben ünnepelték együtt a romák világnapját. Havas Gábor szociológus, Kary Jó­zsef népművelő, Lipkovics Pé­ter alkotóművész és Balogh Zsolt táncos Bernáth Gábor médiakutatóval a mai élő ro­ma kultúra helyzetéről be­szélgettek, majd megtekintet­ték az alkotócsoportok kiállí­tását, és bekapcsolódtak az in­teraktív foglalkozással egybe­kötött programokba is. Az ér­deklődők maguk is megtanul­hatták a vesszőfonás és a se­lyemfestés alapjait. Nagyszá­mú érdeklődő követte figye­A Baktarom még Budapesten is zajos sikert aratott. lemmel a szajlai színjátszó csoport produkcióját, a heve­saranyosi Amaro Somnakaj táncegyüttes és az egerbak­tai Baktarom zenekar előadá­sait. Az elmúlt egy évben vala­mennyi településen rendsze­resen szerveztek programo­kat. Számos kézműves foglal­kozáson sajátíthatták el a se­lyemfestést, kosárfonást, láb­törlőgyártást, divatos kiegé­szítők készítését. Ezen alkotá­sokból kiállítás nyílt. Barkóczi Szabolcs Egerbak- táról úgy fogalmazott, neki és a barátainak nagyon sokat je­lentett az elmúlt egy év. Nem­csak azért, mert emlékeze­tes összejöveteleken vehettek részt, hanem azért is, mert a mentoraiknak (színésznek, tánctanárnak is) köszönhető­en sikerült olyan produkció­kat létrehozni, amelyek nagy sikert arattak. A Baktarom együttes koncertjei Budapes­ten is zajos sikert arattak ta­valy decemberben, amikor számos híres zenésszel a Cor- vin-közi Gólya Közösségi Ház­ban léptek fel. Közösségi házak A programban részt vevő tele­pülések lakóinak száma 300 és 1900 közötti. A cigány né­pesség becsült aránya Sí­rokban 15 százalék, a falvak többségében az 50-60 szá­zalékot is eléri. Bükkszent- márton, Egerbakta, Heves­aranyos, Szajla hivatalosan is hátrányos helyzetű község. E falvakban a SZETA Egri Ala­pítványa több éve végez fej­lesztő tevékenységeket: kö­zösségi házakat hozott létre, amelyek pótolják a hiányzó közszolgáltatásokat, kapcso­latba kerültek a mélyszegény­ségben élő emberek jó részé­vel, tanulási és készségfej­lesztő képzéseket indítottak. HÍREK Egy éven át alkottak, tanultak közösen hat falu fiataljai Értékteremtő találkák a roma közösségeknek Idén ősszel újra lovászoktatás indulhat a pétervásárai szakképző iskolában Hiányszakmát pótolnának Észak-Hevesben PÉTERVÁSÁRA, SZILVÁSVÁRAD A lovászképzés újraindításá­nak lehetőségéről egyeztet­tek Szilvásváradon. A megbe­szélésen részt vett Román Ist­ván, a Földművelésügyi Mi­nisztérium (FM) agrárszak­képzésért felelős helyettes ál­lamtitkára, Horváth László or­szággyűlési képviselő, Dallos Andor, a Szilvásvárad! Állami Ménesgazdaság igazgatója, Taskovics Péter, az FM ASZK főigazgatója és Asztalos An­na, az FM ASZK - Pétervásá­rai Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma igaz­gatója. Elhangzott: a pétervá­sárai oktatási intézmény és A szakképzett lovászokra szükség van. Ősztől oktathatják a szakembereket Fotó: Czímer Tamás a szilvásvárad! ménesgazda­ság számára is számos előny­nyel járna az együttműködés, hiszen a szakiskola újraindít­hatná a lovászképzést, a részt vevő diákok valós gyakorla­ti tudással gyarapodnának a Szilvásvárad! Állami Ménes­gazdaságban, utóbbi számára pedig biztosított lenne a szak­ember-utánpótlás. Asztalos Anna, a péterkei szakképző intézmény veze­tője lapunk érdeklődésére el­mondta, nagyon jó lenne a 2018/19-es tanévtől újra elin­dítani a lovászképzést, hiszen az korábban (a 2000-es évek elején) is szerepelt a képzé­si palettán. Akkor is csak el­méleti oktatást vállaltak, s ez most is így lenne. A gyakorlatot Szilvásvára­don végeznék a tanulók. Ha minden jogszabálynak meg tudnak felelni (a szakképző iskola és a ménesgazdaság is), akkor a fenntartó (FM) is rá fog bólintani az elképzelésre. Egyelőre csak feltételes mód­ban beszélhetünk a tervről, azonban mindenki abban bí­zik, hogy 2017. szeptember vé­gére eredmény születik. Az öt­let a ménesgazdaság igazgató­jától származik, mert a szak­képzett munkaerő hiánya már őket is elérte. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents