Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-18 / 89. szám
12. MŰEMLÉKTÁR 2017. ÁPRILIS 18., KEDD Heves megye jól szerepel a műemlékek védelme területén Örökségünk megőrzése, óvása ma az igazi cél Egerben a belvárosi rehabilitáció során több műemlék is megújult Fotó: Berán Dániel Makovecz-épületek a műemlékek közt EGER A Makovecz-életmű megőrzésére rendeletet hoztak arról, hogy két Mako- vecz Imre által tervezett épületet is műemlékké nyilvánítanak. Az egyik a farkasréti temető ravatalozója, a másik a visegrádi Erdei Művelődési Ház. Makovecz Imre tervezte az 1998 és 2000 között épült egri Bitskey Aladár Uszodát is (képünkön), műemlékké nyilvánításáról egyelőre nem hallani. Süli K. A szakma képviselőit várják VISEGRÁD Műemléki világnapot rendeznek ma Visegrá- don. Az esemény az „Örökség és turizmus - lehetőségek és eszközök" címet viseli, melyre az egész országból várják az örökségvédelmi szakmában tevékenykedőket, számos szakértő képviseli megyénket is. A rendezvényen előadások hangzanak el, programokkal is várják a résztvevőket. Süli K. Új tulajdonosa lesz a pincéknek? EGER Az Egri főegyházmegye tulajdonába kerülhet a műemlékvédelem alatt álló egri pincerendszer, amelyet ezután kulturális és hitéleti feladatokra használnának. Az állami tulajdonú ingatlanok egyházaknak történő ingyenes átadásáról a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be törvénymódosítási javaslatot az országgyűlésnek. A megyeszékhelyet érintő döntésen kívül az Esztergom-Buda- pesti főegyházmegye is kapna még két ingatlant, de az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Don Bosco Szalézi Társasága, s a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa is új ingatlanhoz jutna. Süli K. Az épített örökség védelme minden nemzet számára kiemelt jelentőségű, hiszen komoly anyagi és eszmei értéket képvisel. így van ez Heves megyében is, ahol a Magyarországon fellelhető közel tizenegyezer műemlék közül körülbelül félezer itt található. Ezek állapotáról Kurczveil Mária műemlék-felügyelővel beszélgettünk. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER Heves megyében közel ötszáz műemlék található, ebből csak Egerben majd’ kétszáz lelhető fel. Mindezek megőrzése és óvása közös érdekünk, hiszen épített örökségünk nagyban meghatározza városaink, településeink képét, hangulatát. Megyénkben a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Hatóságügyi Főosztály járási építésügyi és örökségvédelmi osztálya felügyeli a műemlékeket, és nagy figyelmet fordítanak arra, hogy felújításuk megfeleljen a szigorú jogszabályi megkötéseknek.- Minden műemléki felújítás során arra kell törekedni, hogy az adott objektum lehetőleg megőrizze az eredeti állapotát. Tudni kell, hogy a legtöbb műemléket az 1950- 1960-as években nyilvánították védetté, Heves megyében főként barokk stílusú, több mint kétszáz éves épületeket. Ezért nagyon kell rá ügyelni, hogy az építmény a felújítás után is megőrizze az eredeti kisugárzását, mert ha nagyon megváltozik, elveszítheti műemlék jellegét - árulta el Kurczveil Mária műemlékfelügyelő, aki a Heves megyei épített örökségért felel. Sokszor kell kompromisszumokat kötni egy műemlék felújítása során. Azonban nem csak maguk a műemlékek fontosak, azok környezetét is folyamatosan óvni kell, hogy ne befolyásolják negatív módon az épített örökség látványát. Egerben például szinte a teljes belváros műemléki környezetnek számít, de jó példa még a Gyöngyösi főtér és környéke is. Heves megyében a döntéshozók számára is kiemelten fontos a műemlékvédelem. A nemrégiben lezárult egri belvárosi rehabilitáció során, például hat műemlék, műemléki környezetben lévő épület újult meg, és a közeljövőben is több hasonló beruházást terveznek. Mindez azonban nagyban függ a pályázatoktól, ugyanis a legtöbb műemlék felújítása ezekből valósul meg. Szerencsére vannak magánemberek is, akik szívesen költenek az épített örökség védelmére.- Az utóbbi időben két jelentős magánfelújítás is történt a megyében. Az egyik, a kétútközi Graefl-kastély homlokzatának megújulása, illetve Besenyőtelken a Nepo- muki Szent János-szobor restaurálása. Mindkét esetben a tulajdonosok döntöttek úgy, hogy saját pénzükből újítják fel a műemlékeket, és remélem, hogy majd többen is követik őket - mondta a szakértő. Hozzátette: egy felújítás néha több időt és tervezést igényel egy műemlék esetében, mivel figyelni kell arra, hogy az ne veszítse el eredeti jellegét, és nagy gondot kell fordítani a felújítás során használt anyagok kiválasztására is. Sokszor kompromisz- szumokat is kell kötni, de mindez megéri az áldozatot, hiszen épített örökségünk fennmaradása a tét. Emberi sorsokról, sikerekről, híres emberekről mesélnek a házak A Reményi-emléktáblát nem könnyű észrevenni EGER A megyeszékhely történelmi belvárosában számos épületet műemléki védelem óv, de nem valamennyit. A Kis-Dobó tér egyik házán biztosan kevesen fedezték fel még azt az emléktáblát, amely Reményi Ede hegedűvirtuóz emlékét őrzi. Hogy ki is volt ő? Mikor élt az egyébként nem műemlék házban? Badacsonyáé Bohus Gabriella idegenvezető hívta fel rá a figyelmünket.- Sajnos, napellenző és a házban működő bolt portékái elrejtik a szemünk elől a táblát, talán ezért is veszik észre kevesen, pedig az ember, akinek emléket állít, igencsak méltó lenne e figyelmünkre - avatott be Gabriella. - Reményi (eredetileg Hoffmann) Ede Miskolcon született 1828- ban, de a népes család átköltözött Egerbe és az apa egy kis ékszerboltot nyitott itt. Ez idő alatt itt tanultak a gyerekek. Elemi iskolai tanulmányait végezte itt, de 1838-tól a ciszterciták gimnáziumába is járt. Erről kevesebb a feljegyzés. Nem más figyelt fel a tehetséges hegedűs fiúra, mint Pyrker János László érsek, illetve Bárdos Kornél székesegyházi orgonista. Az érsek szalon kamaramuNapellenző rejti el a táblát Fotó: Berán Dániel zsikálásra hívta meg, egyengette az útját. így került ki Bécsbe a tehetséges hegedűs, ahol a bécsi konzervatóriumban tanult 1843-tól. Később visszatért Egerbe, s még konzervatóriumi növendékként tartotta a városban első hangversenyét. A szabadság- harcban való részvétele miatt az 1850-es években emigrációba kényszerült. Liszt Ferenc weimari zenekarának volt koncertmestere, később pedig Londonban a királynő megbecsült hegedűművésze lett. Később vissza-visz- sza tért Magyarországra, s szeretett gyermekkori városában még az 1890-es években is adott koncertet - osztotta meg a picit eldugott emléktábla mögötti történetet az idegenvezető. Reményi Ede a XIX. századi nemzeti zenekultúra egyik legjelentősebb képviselője. Sokat áldozott a hazai közművelődés javára. Részt vesz a Zeneakadémia megalapításában is 1875-ben. A Budapesten álló Petőfi- szobor felállításához szintén komoly adománnyal járult hozzá. Jókai Mór így írt erről: .....a legcsengőbb ércből va n öntve: csupa hegedűszóból készült.” G. R. ▼ f f ♦
