Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-15 / 88. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. ÁPRILIS 15., SZOMBAT Szovjet bűntény Katynban Lengyelországban 2008 óta április 13. a kátyúi vérengzés áldozatainak emléknapja. A szovjet belügyi szervek 1940 tavaszán 22 ezer fogságba esett lengyel tiszteket mészároltak le. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu A németek tárták fel az addig eltitkolt sírokat Fotó: AFP HÍREK Feltárulnak a főváros titkai BUDAPEST Az elmúlt tíz év Budapest területén elvégzett ásatásainak eredményeit tekinti át a Kincsek a város alatt című kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, a Várban. Virtuális 3D-s rekonstrukciók, makettek, rajzok és interaktív játékok segítenek még izgalmasabbá tenni a tárlatot, amely szeptember 17-éig tart nyitva. MW Felújítják a Lánchidat Teljes körű felújításon esik át a Lánchíd és a Váralagút Budapesten. A munkálatok a tervek szerint ezen a nyáron kezdődhetnek és 2019 végéig tartanak. A beruházás költsége meghaladja a 22 milliárd forintot. Átépítik a Clark Ádám teret is, a körforgalom mérete csökken, a gyalogosterek pedig bővülnek, új díszburkolatot kapnak. A felújítás idején a Lánchíd-Váralagút útvonalat teljesen lezárják. MW Ezüstdollár egymilliárdért Elkelt az amerikai pénzérmék királya is Fotó: AFP KATYN A második világháború előestéjén, 1939. augusztus 23-án aláírt szovjet-német megnemtámadási szerződés, a Molotov-Ribbentrop-pak- tum titkos záradéka felosztotta Közép- és Kelet-Európát. A Németország és a Szovjetunió között fekvő Lengyelországot a Narew-Visztula-San folyók vonalán „vágták félbe”. Miután Németország 1939. szeptember 1-jén lerohanta Lengyelországot, szeptember 17-én a Vörös Hadsereg is támadásba lendült, hogy megszerezze a lengyel területeket. Lavrentyij Berija belügyi népbiztos 1940. március 5-én javasolta Sztálinnak, hogy rendelje el a lengyel tisztek, értelmiségiek agyonlövését. Sztálin még aznap aláírta a dokumentumot. Az NKVD március 14-én a likvidálás három fő helyszíneként a Szmolenszk melletti Kátyút, a Harkov melletti Pjatyihatkit és a Kulinyin (ma Tver) melletti Mednojét jelölte ki. A foglyokat április 3. és május 19. között konvojokban hurcolták ide, kezüket hátrakötözték, közvetlen közelről tarkón lőtték, majd tömegsírokban földelték el őket. A vérengzés áldozatai között volt a magyar Korompay Emá- nuel, a varsói egyetem lektora is. A németek 1941. június 22- én megtámadták a Szovjetuniót, egy hónappal később Katyn is fennhatóságuk alá került. A tömegsírokat 1942-ben a helyi orosz lakosság útmutatásával találták meg. 1943. április 13-án a berlini rádió kommünikében adott hírt a szovjetek által meggyilkolt lengyel katonatisztek tömegsírjairól. Moszkva a németeket vádolta a mészárlással. A helyszínen a németek által felkért nemzetközi bizottság látott munkához. A magyar Orsós Lerenc patológus módszerével megállapították, a mészárlást 1940 áprilisában, májusában hajtották végre. A területet 1943 augusztusában visszafoglaló szovjetek megsemmisítették a temetőt. 1959-ben eltüntették a 21 857 meggyilkolt lengyel tiszt személyi adatlapját. A Szovjetunió csak a kelet-európai rendszerváltásokkor ismerte el hivatalosan felelősségét. Kátyúhoz újabb tragédia is kapcsolódik: 2010. április 10- én Szmolenszk közelében lezuhant az a repülőgép, amely a Lech Kaczyúski lengyel elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a vérengzés 70. évfordulóján rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget senki sem élte túl, és egyre több bizonyíték arra utal, hogy a lengyel elnök gépe nem műszaki hiba miatt zuhant le. Kulisszatitkok a vikingek történelméből RÉGÉSZET Megjelent a Határtalan Régészet című magazin legújabb száma, amely célul tűzte ki, hogy színes, izgalmas formában mutasson be régészeti szenzációkat a téma iránt érdeklődő olvasóknak. A magazin legújabb számában ezúttal a vikingek kerülnek terítékre. Többek mellett fény derül arra, hogy bő ezer évvel ezelőtt csapataik hogyan kalandoztak az Atlanti-óceán hullámain és miként hódítottak a távoli vidékeken. Olvasás közben nemcsak földrajzi értelemben vett kalandozáson vehetünk részt olyan régiókon át, mint a mai Svédország, Norvégia, Oroszország, Ukrajna területe, de sok mindent megtudhatunk a vikingek mitológiai istenségeiről és hétköznapjaikról. Olyan fontos kérdésre is választ kaphatunk, hogy a harcedzett férfiak miért temetkeztek több mint 20 méter hosszúságú hajókba, kik voltak az úgynevezett viking testőrség tagjai, miért használtak napköveket, napiránytűt. Érdekes részletekre, kulisszatitkokra is fény derül: megismerhetjük az első viking városokat, kedvenc társasjátékukat, jellegzetes fegyvereiket. Eont Márta vezető cikke emellett arra is keresi a választ, hogy a vikingek és a magyarok kapcsolatba kerülhettek-e a 9-10. század derekán. T. 0. Igyekeztek eltüntetni még az emlékét is a kegyetlen gyilkosságoknak SANTA AN A Stack's Bowers galéria elárverezte a világ legnagyobb érmegyűjteményét. A dallasi Mack Pogue ingatlanmágnás és fia, Brent mintegy 200 darabos kollekciója közel 106,7 millió dollárért került kalpács alá. Közel 1 milliárd forintnak megfelelő összegért elkelt egy 1804- es ezüstdollár is. MW Megújul a barokk műemlék SZENTGOTTHÁRD Mintegy fél- milliárd forinttal támogatja a kormány a szentgotthárdi Nagyboldogasszony-plébá- niatemplom felújítását. Ezzel befejeződhet Magyarország harmadik legnagyobb barokk templomának évek óta tartó, teljes körű rekonstrukciója. A templomhajó mennyezetén található az a híres - szintén restaurálásra váró - Dorfme- ister-freskó, amely az 1664- es szentgotthárdi csatát örökíti meg. MW A legnépszerűbb szász erődtemplom A brassói Feketetemplom a leglátogatottabb erdélyi szász erődtemplom (tavaly 220 ezren tekintették meg), ezt a nagyszebeni evangélikus püspöki székes- egyház követi. Az utóbbi három évben 470 ezerről 650 ezerre emelkedett a szász erődtemplomok látogatóinak a száma. Erdélyben 160 szász erődtemplom található, és már csak 20 százalékukban tartanak rendszeresen istentiszteletet. MW Húsvéti vérengzés Köröstárkányban PARTIUM 1919 húsvétjának ünnepére ugyanolyan megszokott módon készültek a par- tiumi Köröstárkányban és Kisnyégerfalván élő magyarok, mint ahogy tették évszázadokkal korábban az őseik. A templom, a vallás, a hit megtartó erő volt a magyar közösség számára. Az 1600-as évek óta a románság abszolút többségbe került a térségben, egyedül Köröstárkány tudott megmaradni színmagyar falunak. Néhány nappal korábban véres harcok zajlottak a közeli hegyekben, a Székely Hadosztály megmaradt egységei Tárkány mellett próbálták meg a lehetetlent, szinte eszközök nélkül feltartóztatni a beözönlő román hadsereget. A Nagyváradtól mintegy 70 kilométerre lévő bihari hegyvonulatok stratégiai fontosságúak voltak, a román előrenyomulás el is akadt. Mindeközben Kolozsvár irányában, Csúcsa mellett a vöröskatonák elfutottak a románok elől, így a Fekete-Körös völgyi hadállásokat fel kellett adni, hiszen hátbatámadás miatt két tűz közé szorultak volna a katonák. A helyi magyarság védelem nélkül maradt és szorongás nélkül várta a következő napokat. Bár kisebb-nagyobb atrocitások voltak a környéken, de azok nem torkollottak gyilkosságokba, így félelemre sem volt okuk a helybelieknek. Pedig ekkor már fontos helyeken máshogy döntöttek. Egy magyar család, amely áldozata lett az öldöklésnek Fotók: MW A román félkatonai egységek 1919. április 19-én, nagyszombaton megszállták Körös- tárkányt és a szomszédos Kis- nyégerfalvát. Beke Györgynek így vallott az egyik szemtanú, Gyulai Ferenc: „Szombat reggel volt, megtelt Tárkány a szomszédos román falvak népével. Mit akarnak tőlünk? - kérdezte tőlük nagyapám, a bíró, aki jól tudott románul is. Nem feleltek. Karjukon fejsze, vállukon puska. Kést is láttam a román legények kezében. Egyiket ismertem is látásból. Kezdték kikergetni házaikból az embereket... Mindenki félt, mindenki ment, oda, ahová parancsolták. A templom elé terelték a tárká- nyi népet. Volt, aki el sem érkezett a templomig. Megszólaltak a puskák. Lőttek mindenkire. Azt kiabálták, hogy az Nyégerfalván is voltak áldozatok egész Tárkányt kiirtják. Nem tűrik tovább ezt a magyar fészket!... Átugrottam a kerítésen. Utánam lőttek, de nem találtak el. Azóta is kínoz a belső vád, hogy elszaladtam, magukra hagytam őket... Éjszaka csend lett... Másnap egy asszony jött ki a szőlőbe, sokan bujkáltunk ott, az az asszony mondta, hogy Belényesről valamiféle román urak érkeztek, és megparancsolták, nehogy több magyar halál essék Tárkány- ban... Délutánig nem hittük ezt el. De a puskák csakugyan nem szólaltak meg többé... Lementünk a faluba. Lementünk temetni. Több mint 90 halottunk volt Tár- kányban. A legtöbb szegény ember. A szomszédos Nyégerfalván is temettek vagy 19 magyart. Nagyapámat, a községi bírót, Gyulai Istvánt, az ő két fiát, két vejét és két unokáját. A mi házunkból hetet temettünk egyszerre. Hetet!” A gyilkosságok a középkort idéző szadista kegyetlenkedésekkel húsvét hétfőig tartottak. A gyalázatra később sem volt szabad emlékezni, a temetőben lévő sírkövekről a román hatalom lekapartatta az 1919. április 19-ét, és azt, hogy az elhunyt „gyilkos kezek áldozata” lett. Igyekeztek eltüntetni még az emlékét is a történteknek. 1999-ben a vérengzés évfordulójára emlékművet emeltek a helybeliek. Az 1919-es mészárlás, az első, illetve a második világháború áldozatainak emlékműve Tárkányban Szakács Árpád I S t 1 *
