Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-15 / 88. szám

2017. ÁPRILIS 15., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP j Már csak kevesen tudják, mi az írókázás, a berzselés Ételszentelés után szeletelték a sonkát Egyre kevesebben tart­ják a hagyományos, húsvé­ti szokásokat, a legtöbben ma már az otthont is hátra­hagyják, hogy a locsolko- dókat még látni se kelljen, nemhogy vendégül látni. Pe­dig korábban már hetekkel előbb elkezdtek készülni az ünnepre, a böjt végére. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu HEVES MEGYE A húsvét a ke­reszténység legnagyobb ün­nepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főün­nepe. A Biblia szerint Jézus. - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, va­sárnap feltámadt. Keresztha­lálával ugyan nem szabadítot­ta meg a világot a szenvedés­től, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a ha­lál felett.- Emlékszem, minket, gye­rekeket is bevontak a készü­lődésbe, mivel a húsvét előt­ti napokat takarítással töltöt­tük. Meszelt fallal, kiszellőz­tetett ágyneművel, tiszta szo­bával vártuk a vendégeket, az ünnepet - idézte fel kéré­sünkre Somfai Tiborné Elvira néni, a Heves Megyei Honis­mereti Egyesület egyik alapí­tótagja és a Dobó Katica Nép­dalkor vezetője.- Ismert, farsang farkától egészen hamvazó szerdáig, Jé­zus sivatagi böjtjének emlé­kére negyvennapos nagyböj­töt tartottunk - azaz kerül­tük a húsos, zsíros ételeket -, s a húsvét ennek lezárulá­sát is jelzi. Én még ma is böj­tölök. Addig sok krumplis étel készült, mint lángos, nudli, ganca, illetve sokszor főztünk babot, ettünk tejtermékeket - avatott be Elvira néni, aki azt is elmondta: virág vasárnapon tartották a barkaszentelést és a passiójátékot. A nagyhéten pedig mindennap volt olyan feladat, ami előjelezte az ün­nepet, a böjt végét. Ma is megismerhetőek a húsvéti szokások Képünk illusztráció. Fotó: MW- Az asszonyok például el­kezdték sütni a száraz süte­ményeket, kekszeket, amiket sokáig lehetett tárolni. Még ma is emlékszem a fahéjillat­ra, ami akkor szállt a konyhá­ban... Szerdán a hátsósonkát áztatták be egy nagy edény­be, majd nagypénteken tették fel főni. Amikor elkészült, a le­vében hagyták kihűlni, hogy ne száradjon ki. Ebből a hús­léből szombaton annyit vettek Húsvéthétfőn, ha kisfiúk voltak a háznál, akkor őket a nagyap­juk kísérte el locsolkodni. Ők voltak az elsők a sorban, utá­nuk következtek a suhancok, a nagyfiúk délutánra szervez­ték ezt a programot, az udvar­lók pedig délutántól késő es­tig maradtak a lányos háznál - mesélte Elvira néni, akit, el­mondása szerint, rengetegen meglocsoltak már életében, de vödörnyi vizet csak egyszer kapott, mert nem szerette, ha ki, amiben megfőzhették a to­jásokat, amiket aztán az étel­szentelésre vittek húsvét va­sárnapjának reggelén - me­sélte. Hajnalban harangoztak - ekkor minden család egy ko­sárba pakolta az ételt: a son­kát, a főtt tojást, sajtot, kalá­csot és a bort, amiket szépen letakargattak, majd elindul­tak a templomhoz. Körbeáll­tak a családok, és a pap sor­ban szentelte meg az ételeiket. elázik a szép ruhája. A fiúk ter­mészetesen mindig mondtak verset a lányoknak és az asz- szonyoknak, amiért cserébe járt a hímes tojás. A húsvét­hétfőt követő napon pedig a lá­nyok öntözték a fiúkat, hogy visszaadják, amit kaptak. Voltak azonban más szoká­sok is, Bodonyban például vi­rágvasárnap kiszebábot éget­tek - szalmabábut öltöztettek fel -, amitől azt remélték, elűzi a rosszat.- Mikor hazaértünk, édes­apám szeletelt a sonkából, mindenkinek jutott a tojás­ból is, és ekkor még mi, gye­rekek is kaphattunk egy ke­veset a szentelt borból. Hatal­mas öröm volt végre újra húst venni magunkhoz. Sőt, arra is emlékszem, hogy nagypén­teken teljes böjt volt: akkor csak pattogatott kukoricát et­tünk sok-sok teával, tehát na­gyon is érthető a boldogság - mondta Elvira. Húsvétvasárnap délután­ján készültek a hímes tojá­sok, amiket írókázással - vi­asszal festették meg a me­leg tojáshéjat, amit ezután a hagyma- vagy dióhéjjal szí­nezett vízbe áztattak -, ber- zseléssel - például petrezse­lyemlevelet nyomtak a tojás­ra, majd harisnyába csoma­golták, és így tették a színe­zővízbe -, vagy karcolással - hegyes árral karcoltak min­tát a színezett tojásra - díszí­tettek. A megfestett tojásokat aztán szalonnabőrrel fényesí­tették ki. Mindig elhangzott egy-két locsolóvers Megváltás után Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu M ögöttünk a halál, a megváltás misztériuma, előttünk a feltámadás és az örök élet ígérete. Nagyszombat kétezer éves üzenete ez a keresztény világ számára, az emberi­ség üdvösségére. De a más vallásúak részére is tanulsággal szol­gál: a földi valóság csupán egyetlen fejezete az öröklétnek, ahová ki-ki a valós érdemei szerint kap besorolást. A Jézus-központú evangélium nem hiteget. Az új szövetség megkötésével megteremti számunkra az esélyt, a megváltással pedig meg is erősíti azt, oly módon, hogy a mindennapi döntése­inket ránk bízza. A pokol-purgatórium-paradicsom kilátásaival mindezt cizelláltabbá teszi, tagoltan, hogy mindenki megértse. A kereszthalál tehát nem a felelősség átvállalása, hanem gyötrelmekkel teli példamutatás. A szenvedéstörténet és az azt köve­tő eufória mellett azonban a közömbö­sek, de még a mindent tagadók sem mehetnek el szó nélkül. Az ideológia- mentesen - közönségesebben: a pálya széléről - figyelemmel kí­sért stációk mögött ott rejtőzik a katarzis valamennyi ismérve, amiket legelőször gyermekkorunk meséivel szívhattunk ma­gunkba. A kisgyermek most is ott van valamennyiünkben, ha szeret­nénk, ha nem. Ha felülkerekedik is bennünk a racionalitásnak hazudott gonosz, a kapuk sosem záródnak be végérvényesen. Meggyőződésünk szerint lefordíthatjuk a Megváltó nyelvére, vagy prózai tudomásulvétellel nyugtázhatjuk: édesanyánk me­séi során egyszer sem szerettük volna, hogy a negatív hős kere­kedjen felül. Ennyi elég is a reményhez. Ennyi elég is a reményhez. Nem is nő; nem is orvos. Kuruzsló? GYÖNGYÖS, PÁSZTÓ A vádin dítvány szerint az áldoktor­nő éjszakai, este tíz és más­nap hajnali öt óra között tar­tott ügyelete alatt több em­bert részesített ellátásban. Megvizsgálta a hozzá fordu­lókat, diagnosztizálta a be­tegségüket, s kezelte őket. Egy betegnek a fájó nyakát masszírozta meg krémmel, másiknak injekciót adott be. Volt, aki szédülésre panasz­kodott, neki a mobiltelefon­jával mérte meg a vérnyomá­sát, s EKG-vizsgálatot is el­végzett rajta. Annak alapján korábbi szívritmuszavart ál­lapított meg nála. Azt java­solta az illetőnek, hogy szed­jen nyugtatót. Mások eseté­ben ultrahangos vizsgálatot végzett a mobiljával. Külön­leges „orvosi bravúrt” hajtott végre, amikor egy páciensé­ről kiderítette: három hét és hatnapos terhes. Ám a hölgy nem is volt várandós... A Pásztói Járási Ügyészség kuruzslással vádolja az iga­zából férfi R. Rita Tímeát, s azt indítványozza, hogy a bí­róság felfüggesztett szabad­ságvesztés-büntetést szab­jon ki rá, és kötelezze több mint 100 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Terhességet diag­nosztizált a nem is várandós nőnél. A Büntető törvénykönyv 285. szakasza értelmében az valósítja meg a kuruzs- lás vétségét, aki jogosulat­lanul ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvo­si gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki. Ennek szankciójaként egy évig ter­jedő szabadságvesztést, kö­zérdekű munkát vagy pénz- büntetést ír elő a jogforrás. Az ügyben a Pásztói Járás- bíróság hoz majd első fokon ítéletet. Sz. z. Tojáskiállítás HATVAN Kézzel készített hímes tojásokat tekinthettek meg az ér­deklődők a Hatvány Lajos Múzeumban. A tojáskiállításon Újvári Mária gömöri tojásírózó munkái mellett a tanítványai által készített festett és batikolt darabot is láthattak az érdeklődők. Fotó: Albert Péter Ailer Gellért atya gondolatai húsvétra készülődve Lehetőség egy teljesebb életre EGER Húsvét a kereszténység legnagyobb, legfontosabb ün­nepe, amikor is Krisztus ke­reszthalálára és feltámadására emlékezünk. Fontos azonban, hogy nemcsak emlékezünk, hanem az egyház meghívása által, mi is aktívan részt vehe­tünk ezen a jeles eseményen. Ailer Gellért atya, az egri Kis- boldogasszony Plébánia plébá­niai kormányzója, a felsőváro­si II. János Pál pápa missziós központ papja elárulta, egészen a II. Vatikáni zsinatig húsvét kapcsán Krisztus szenvedése volt a középpontban, azt köve­tően viszont az öröm, a remény lett a fontos, hiszen Krisztus feltámadt, velünk maradt, tehát nagy hangsúlyváltás történt.- Nagypénteken Krisztus kereszthalálára, szenvedésé­re emlékezünk, ezt követően nagyszombaton csend van, hi­szen Krisztus a sírban fekszik. Húsvétvasárnap viszont kitörő, ötvennapos ünnep kezdődik. Nem csupán arra emlékezünk, hogy kétezer évvel ezelőtt Krisztus feltámadt, hanem, ha részt veszünk az egyházi ese­ményeken, ünnepi szentmisé­ken, mi is átélhetjük ezeket a történéseket, és méltóképpen megünnepelhetjük őket. Az atya kitért arra is, egyre kevesebben értik a húsvét lé­nyegét, sokan csak a szabadna­pot látják benne, pedig sokkal fontosabb üzenete és jelentősé­ge van az életünkre nézve. Húsvétvasárnap ötvennapos ünnep veszi kezdetét.- Azt látom, hogy egyre na­gyobb reménytelenségben élünk, csalódottak vagyunk a kapcsolatainkban, de Krisz­tus feltámadása erőt adhat ne­künk megbocsátani, újrakez­deni. Ezért nem mindegy, hogy mit csinálunk ebben a szent három napban és azt követő­en. Otthon ülünk a tévé előtt, vagy elmegyünk a templomba, és aktívan részt veszünk az eseményeken, amelyek segíte­nek elcsitítani a lelkünket, és tisztábban látni az életünket. Húsvét után még további ötven napig, azaz pünkösdig ünnep­iünk, nem véletlenül ez az egy­házi év legjelesebb eseménye. Ebben az időszakban lehető­séget kapunk örülni, felfedez­ni az élet szépségét. A Szentlé­lek eljövetelét, kiáradását vár­juk, aki erőt és kitartást ad ne­künk, segít a helyes döntések meghozatalában. Ennek az ün­nepkörnek ez a lényege. Süli K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents