Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-11 / 85. szám

12. HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2017. ÁPRILIS 11., KEDD HÍREK A halászati or mindenkit ellenőriz, de ki ellenőrzi ót? Harcsából a hatvan, busából ötven a menő Krisztián Csaba a segítője által tartott szákba vezeti a méretes pontyot. Később a halpárna is előkerült Fotó: Sike Sándor Világbajnokság közeleg HEVES MEGYE A június 30. és július 2. között rendezik meg Galgamácsán a 39. Sporting Világbajnokságot. Az Orszá­gos Magyar Vadász Kamara Heves Megyei Területi Szer­vezete három főt delegál a vb-re, s részvételüket támo­gatja is. Előfeltétel az alábbi három versenyen való rész­vétel: április 15-én a füzes­abonyi lőtéren rendezett me­gyei verseny, a május 14-ei Tokaji Parcours Party és a május 28-ai ŐSE Kupa. Az el­ért eredmények figyelembe­vételével történik a csapat kiválasztása. S. S. Horgászok a Fárasztónál KÁL Bár Egerhez is közel fek­szik, a kevésbé ismert hor­gásztavak közé tartozik az M3-as autópályáról a 102-es kilométerszelvénynél letér­ve megközelíthető Fárasztó tó. A horgásztó fogható halai a ponty, az amur, a csuka, a süllő, a harcsa, a keszeg és a kárász. A szabályok köte­lező felszerelésként írják elő egyebek között a pontymat­racot és a pontyzsákot. S. S. Takarítják a tó környékét EGERSZALÓK Környezetvé­delmi napot tartanak április 22-én, szombaton, fél 9-től a Horgász Egyesületek He­ves Megyei Szövetsége és az Agria Szabadidő Egyesü­let közös szervezésében a horgásztónál. Szuromi Csa­ba egyesületi elnök köszön­tőjét követően kialakítják a csoportokat, hogy 9 órától megkezdődhessen a hasz­nos program. Kérik egyben a kötelező előzetes regisztrá­ciót, amely az egri Makiári úti horgászboltban tehető meg. Kesztyűt és szemeteszsákot helyben biztosítanak. S. S. A megyeszékhely környé­kének kedvelt víztározójára mentünk ki, hogy megnéz­zük, beindult-e már a nagy­üzem a horgászoknál. A part pecásokkal volt teli, s kide­rült: az uszonyosoknak ép­pen enni van kedvük. Sike Sándor sikesandor@gmail.com EGERSZALÓK Horváth Lajos ha­lászati őr szerint beindult már rendesen a szezon. A téli idő­szakban, amikor lékhorgá­szatra alkalmas volt a tó, alig jött ki valaki. A nagyon nagy hideget a jelek szerint még a vérbeli horgászok sém igen tolerálták. Ami pedig a kifo­gott nagy halakat illeti: kérdé­sünkre a halőr elárulta, hogy az idén akadt már horogra - igaz véletlenül - egy 50 kilo­grammos busa, illetve márci­us első napjaiban (egyáltalán nem véletlenül) a mérlegen ké­sőbb 60 kilogrammot nyomó harcsa is. Az előbbi kopoltyús­sal nem lehetett mit kezdeni, hiszen egy ilyen példányt visz- sza nem szabad tenni, a húsa pedig teljességgel használ­hatatlan volt. Próbálkoztak ugyan halászlébe felhasznál­ni, de annak se volt jó. Meg is kérdeztük gyorsan, hány éves lehetett „őnagysága”.- Busapajtás benne lehetett már a tározóban a kezdetek­től. Ki lehet számolni: a tavat horgászat céljaira 1984 júliu­sában nyitották meg, de két esztendővel korábban már megállt benne a víz - fogal­mazott a szolgálatos halőr, aki a harcsafogásról viszont előbb szerényen elhallgatta, s csak kérdésükre árulta el, hogy bi­zony azt is neki sikerült meg­akasztania. Szerinte ahogy elment a jég, egy héten belül megindult itt az élet. Pontyból természetesen még nem akadt nagyobb mére­tű, hiszen azok a példányok később mozdulnak. A poty- ka ilyenkor már készülődik az ívásra, tele van ikrával. Ezúttal az őshonos compó lett az év hala MAGYARORSZÁG A Magyar Haltani Társaság által 2010- ben elindított év hala válasz­tást legutóbb a compó nyerte. Arra kértük állandó szakér­tő segítőnket, Salamon Gábor egri horgászt, mondja el, amit ő a compóról, avagy a doktor­halról gondol. Szavai szerint a compó a beteg halakhoz dör­gölőzve, a rajta található nyál- kájával gyógyít. Őshonos, fog­ható magyar fajta. Fajlagos ti­lalmi idővel, méret- és darab­korlátozással védett.- Szerintem a legszebb ha­lunk, ha rajtam múlna, teljes fogási tilalommal védeném. Számos hazai vízben megta­lálható, ám egyedszámuk na­gyon kevés. Átlagosan kifogott mérete 0,3-0,5 kilogramm, az egy kilogramm feletti példá­nyok már igazán szépnek szá­mítanak, 3 kilogramm felett pedig már rekordméretűnek tekinthetők - mondta a pecás, akitől megtudtuk: élőhelye a sűrű növénnyel borított vízte­rületek. Például súly mos, tök­leveles, nádasos részek. Legalább egy fény­képet engedett volna magáról!- Eddigi horgászataim so­rán 3-4 darabot sikerült fog­nom. Egyet még az ostorosi tá­rozóban, a többit a Tisza-tavon. Harminc dekagrammtól 1 ki­logrammig „szóródtak”. A leg­szebb compóm másfeles lehe­tett, amit a Tisza-tavon csa- lihalazás közben, spiccbottal akasztottam, közvetlen egy nádfal előtt. A nem éppen hoz­zá illő szereléssel hosszú per­ceken keresztül fárasztottam, elkerülve az előttem lévő ná­dat, az oldalunkon lévő suly- mot, és a csónak alá betörő pró­bálkozást is sikeresen hárítot­tam - idézte fel Gábor a kalan­dot, amelynek poénja is volt.- A fárasztás végén, mikor már látványosan elfogyott az ereje, a vízfelszínre feküd­ve megláttuk, még egy utol­só erőfeszítéssel elindul lefe­lé és ekkor pattant ki a szá­jából a horog. Legalább egy fényképet engedett volna magáról! Azelőtt, mielőtt így is, úgy is visszadobom - tet­te hozzá a pecás. S. S. ívási és tilalmi időszakot is élünk Horváth Lajos szerint a na­gyobb pontyok ívás előtt válo­gatnak, csipegetnek, ilyenkor nehéz megfogni őket. Megvár­ják az ívási idő végét, és utá­na kezdenek el táplálkozni. A szakember elmondta: csu­kára már nincs tilalom, ápri­lis elsejével megszűnt. Sügér­re viszont van, illetve harcsá­ra majd lesz májusban. Igaz, csak az egy métert el nem érő méretűekre. Biztatásként hoz­zátette még, hogy harcsák vi­szont vannak szépek a tóban. Ő maga is engedett már vissza közel egymázsásat is ebből a ragadozó fajtából. Ugyancsak technikai kérdés, ezért fel is tettük: „A halászati őr minden­kit ellenőriz, de ki ellenőrzi a halőrt?” Válasza szerint maguk a horgászok. Ők tudnak min­dent, látnak mindent. Ponty szákban és A horgász szerencséje a ka­pás, az újságíróé pedig, ha a horgásznak éppen a jelenlété­ben van kapása. Az Egerszaló- ki Víztározón Krisztián Csabá­nak ottjártunkkor adatott meg ez a bizonyos szerencse, tíz perc alatt kétszer is megmoz­dult a jelző, s bevágás után megfeszült a zsinór. A máso­dik alkalommal már a halat, egy a fogási méretet alapo­halpárnán san meghaladó pontyot sem szalasztott el az egri pecás, aki kérdésünkre elmondta: gyakran kijár Egerből. Általá­ban pontyozik, a békés halak­ra vár inkább a tavon. „Rablóz­ni” nem nagyon szokott. Miköz­ben mindezt elsorolta, a poty- ka már lekerült a horogról és egy gondosan előkészített hal­párnán pihent. így sportszerű és emberséges - mondta. Az állománybecslés többféle módon, ám elsősorban megfigyeléssel, számlálással történik Problémát okoz a gímszarvas túlszaporodása VERPELÉT Eltelt bő egy hónap a március elsejével kezdő­dött vadászati szezonból. Szi- gili Dénessel, a Verpeléti Va­dászati Társaság tagjával er­ről a kezdésről beszélgettünk. A jelenleg mezőőrként foglal­koztatott vadászember kérdé­sünkre elmondta: minden év február utolsó napjáig kell a vadászatra jogosultnak elké­szítenie a vadállomány-szabá­lyozási tervet. Ezt a köznyelv­ben egyébként kilövési terv­nek is nevezik.- A tervezést társaságunk­nál is megelőzte az állomány­becslés, ami alapján elkészí­tettük és megküldtük a ter­vet a kormányhivatal berke­in belül működő vadászati ha­tóságnak. Elfogadott terv nél­kül nem lehet vadászni, de tel­jesíteni is kell. Ha eltérés mu­tatkozik, büntetés a vége. Né­mi elcsúszást, 10 százalékot tolerálnak szankció nélkül - vázolta a szezonkezdéskor el­végzetteket a szakember. Megtudtuk, hogy az állo­mánybecslés többféle módon történhet, de elsősorban meg­figyeléssel végezhető. Ez lehet számlálásos, de az egyszerű, természetesen ismereteken alapuló vélekedés is elfoga­dott. A vadásztársaságok jogo­sultsági területén nagyon elté­Szigili Dénes: tisztelni kell a terítékre vitt vadat Fotó: Sike Sándor rő vadállomány lehet. Kódok­kal jelölik, miféle összetétel­ről is van szó. Az 1/1-es jelen­ti például az apróvadat a 2/2 a nagyvadas állományt.- Vadásztársaságunknál, Verpeléten ez utóbbi a jellem­ző - tette hozzá a vadász, aki a rókák túlszaporodását vélel­mező kérdésünkre azt mond­ta: az aranysakál megjelenése miatt nem valószínű a túlsza- porodásuk. Egyébként - mint kifejtette - a társaságuk szá­mára sokkal inkább a gím­szarvas túlszaporodása jelen­ti a nagyobb problémát, első­sorban a mezőgazdaságban okozott kár miatt. S. S. Az aranysakál A rókával versenyben lévő aranysakálnak az ellenlá­basánál sötétebb a lába, de másban nagyon hasonlóak. A két faj táplálkozási igénye is ugyanaz. Az aranysakál rej­tett életmódot él, de nagyon erős populációja van Verpelét környékén. Ezt a kifőzött fej mérete alapján lehet állíta­ni. A legutóbb bevitt koponya nemzetközi aranyérmes tró­fea lett. Régen hazánkban ős­honos volt, táplálkozásában pedig nem válogat - tudtuk meg Szigili Dénestől.

Next

/
Thumbnails
Contents