Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-08 / 83. szám
Nagyszabású kastély- és várfelújítás 55 milliárdból MŰEMLÉK A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében húsz kastély és tizenkilenc vár újul meg a következő években. A keretösszeg jelenleg 55 milliárd forint, amely azonban egyedi előterjesztések alapján még tovább is nőhet - jelentette be Virág Zsolt, a program miniszteri biztosa. Hozzátette: a fejlesztések célja, hogy hozzájáruljanak a vidékfejlesztési és területfejlesztési célok telje- sítéséhezhoz, munkahelyeket teremtsenek és a helyi adottságokat és termékeket előtérbe helyezve önfenntartóak legyenek. Elmondta, az elsők között a mosonmagyaróvári vár állagmegóvására és turisztikai célú hasznosításához kezdenek hozzá, mintegy 1,3 milliárd forint értékben. Hangsúlyozta, hogy a mosonmagyaróvári rekonstrukció jól illeszkedik a soproni várfal és múzeumnegyed, a nagycenki Szé- chenyi-kastély és a fertődi Es- terházy-kastély felújításához, valamint a csornai és pannonhalmi fejlesztésekhez, amelyek révén Győr-Moson-Sop- ron megyében rövid idő alatt turisztikai attrakciók láncolata várja a látogatókat. A mosonmagyaróvári várat 1,3 milliárdból fejlesztik A négyszáz éves várban a régészeti kutatások napokon belül elkezdődnek, azok képezhetik majd a jövőbeni kiállítások alapját. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora elmondta: a munkálatok keretében részlegesen felújítják a vár homlokzatát. A kiállítások közül várhatóan interaktív vár- és intézménytörténeti tárlatokat rendeznek be. MW 12 TÖRTÉNELEM HÍREK Megszépül Gül baba türbéje BUDAPEST Közel 1 milliárd forintnak megfelelő összeggel járul hozzá Törökország Gül Baba türbéje felújításához Budapesten. A muszli- mok legészakabbra és egyben legnyugatabbra található szent helyét legutóbb húsz évvel ezelőtt renoválták. Gül Baba Nagy Szulej- mán utasítására érkezhetett Budára, hogy itt iskolát nyisson. A dervis 1541. szeptember 2-án halt meg. Sírja fölé 1543 és 1548 között türbét emeltek. Az épület 1914 óta műemlék. Megújul Kőszeg műemléke SGRAFITTÓS HÁZ Kilencven- hárommillió forintos kormányzati támogatásból megújulhat Kőszeg egyik legismertebb műemlék épülete, a Jurisics téren álló sgraffitós ház. A felújítás leglátványosabb eleme az 1560 körül épült reneszánsz épület fő homlokzatán található egyedi díszítés, a sgraffito restaurálása lesz. 2017. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Minden idők egyik legtragikusabb tűzvésze pusztított 1910 húsvétvasárnapján a szatmári Ököritón. A térség legnagyobb mulatságának otthont adó épület kigyulladt, és több mint 300 ember halt meg. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu TRAGÉDIA „És igaz az az elképzelhetetlen, minden lehetőséget megszégyenítő hír, hogy egy deszkabódéban meghalhatott közel négyszáz ép, erős, fiatal ember, amennyi tízezernyi, ágyukkal és gólyószó- rókkal fölfegyverzett seregek küzdelme után sem maradt a csatatéren!” - számolt be az ököritói rémnapok című helyszíni tudósításában az 1910. március 27-i tragédiáról a Pesti Napló. A Szatmár megyei Ököritón - ma már Ököritófül- pösnek hívják az Ököritó, Fül- pös és Mácsa egyesüléséből létrejött települést - húsvétva- sárnap jótékonysági bált szerveztek egy csűrben, és tűz keletkezett, 312-en meghaltak, 99-en megsebesültek. Jótékonysági mulatság A táncmulatsággal a frissen alakult helyi fúvószenekar felszereléseinek költségeihez akartak hozzájárulni, ezért 1 koronás egyéni, illetve 3 koronás családi belépődíjat szedtek. A bál helyszíököritói rémnapo- ke egy 150-160 négyzetméter alapterületű, nádfedeles csűr a falu központjában. Az építménynek két hatalmas kapuja is volt, amelyen szénásszekerek is át tudtak hajtani. A csűr egyik végében, az egyik kapu előtt állították fel a zenekaroknak a dobogót. A másik végében levő kapu előtt egy hosszú, vastag lócát tettek le a bámészkodó szülőknek, rokonoknak. Ezt a kaput gerendákkal ki is támasztották. így a két nagy eredeti kapun nem lehetett bemenni, hanem egy kis, párdeszká- nyi oldalsó részen. A helyiséget az év többi napján gabona- cséplésre használták, a mulatság előtt a maradék száraz szárakat a sarokba seperték. A falakat mindenhol lóca vette körül, a magas építményt disznóhólyagból készült, gyertyafényű lampionokkal, petróleumlámpákkal világították meg. A bálra mintegy 650-en gyűltek össze (egyes korabeli források 800 emberről is írtak, miközben a csűr befogadóképességét 200 fő körülire becsülték), összesen 18 településről érkeztek. A mulatság este 7 órakor kezdődött, két zenekar is húzta, járták a csárdást, a gyerekek és az idősek a lócákról nézték a táncoló fiatalokat. Két papírlámpás kigyulladt, egy csonkig égő gyertya is veszélyes helyzetet teremtett, de ekkor a józanabbak eloltották a tüzet. A rémület hatása Este 9 körül azonban kigyulladt egy lampion. Állítólag egy huszár a kardjával akarta levágni a lámpást, de mivel dróttal rögzítették, ez nem sikerült, hanem belengett, és a lángja átcsapott a papírdíszítésekre, valamint a szalmatetőre. Ezt azonban nagyon kevesen vették észre, a tánc tovább folyt nagy kurjongatások közepette, miközben az épületben a lángok egyre terjedtek. „Ebben a pillanatban teljesen elvesztette az az ötszáz emberi lény mindazt a kultúrát, a mi a sok ezer éves szellemi művelődésből rájuk jutott - írta a tragédiáról a Nyugatban Móricz Zsigmond, aki az eseményeket az A fáklya című regényében is megörökítette.- Fenevadakká változtak, nemcsak a rémület hatása alatt, de azért, mert arra voltak ők mintegy ránevelve, hogy ebben a percben nyers állatokká legyenek. A táncoslegény ököllel ütötte el a lányt, ordítva vágott előre s egy másodperc alatt földre voltak tiporva az elől állók, akik az út sodrába állottak s nem a kapu felé rohanókéban. És senki sem ért a kapuhoz, hanem bent két lépésre attól eleven máglya nőtt az önmagukat tönkretevő boldogtalanokból. A jelenlevő emberi erőnek semmi része sem használódott el a kapu kitörésére s a hirtelen lecsapó füstben és tűzben a legparányibb emberi ész és akarat nélkül mintegy szétrobbanva sült ki az emberi testekbe töltött energia.” A belépésre hagyott kis ajtónál hatalmas tumultus alakult ki, a két lezárt kaput nem tudták kinyitni, a pánikban lévő emberek elestek a lócákban, majd egymásban. Az egyik nagy kaput végül fel tudták törni, de mintegy két méter magas emberhegy alakult ki, amelyben sokan megfulladtak, egyesek az ő hátukon jutottak ki. Alig 20 perc alatt porrá lett a csűr, 126-an a felismerhetetlenségig összeégtek, sok égési sérült napokkal, hetekkel később halt bele a sebeibe. A Pesti Napló szerint a hozzátartozók megfeketedett, véres kezeket, lábfejeket, karokat szedtek ki az üszkök közül, hátha az ő rokonuk valamelyik testrészét találták, hogy legalább valamit el tudjanak temetni belőlük. Az azonosíthatatlan tetemeket végül egy közös sírba temették el, a síremlék a mai napig emlékeztet a tragédiára Ököritófülpösön. Korabeli fotó az áldozatok temetéséről és a később felállított emlékmű Haláltánc a húsvéti bálon A műtrágya története - A zöld forradalom Becslések szerint ma a világ népességének legalább a fele függ a nitrogénműtrágyán alapuló élelemtermeléstől. Sorozatunk befejező részében a műtrágya történetének legfontosabb állomásait ismertetjük. Néhány előzmény tömörített, epizodikus és nagyon egyszerűsített áttekintése után vessünk egy pillantást az alábbi grafikonra. A Föld népessége (változás 1750-2015, becsült népesség, millió fö/év) 8000 MW-grafika, forrás:MW Tény, hogy Fritz Haber életművének része a vegyi hadviselés alapjainak a lefektetése, de az is, hogy a második világháború utáni évtizedekben több milliárd ember élelmezése alapult az eljárására. Az évi 450 millió tonna nitrogénműtrágya (ami a 19. század végi guanófelhasználás ezerszerese) előállítását pedig a Haber-Bosch-szinté- zis teszi lehetővé. A globális népességrobbanás természetesen messze nem két ember munkáján múlott, nem ez az egyetlen tudományos eredmény idézte elő, de az egyik rendkívül fontos előzményként, előfeltételként tekinthetünk rá. A „zöld forradalom” atyjának Norman Borlaug amerikai növénybiológust tartják, aki a 40- es, 50-es, 60-as években gabonanövények nemesítésével (például rövid szalmájú, bőtermő búza), a hibrid vetőmagok elterjesztésével és a szükséges tudás átadásával fel tudta készíteni a fejlődő országok gazdálkodóit a terméshozamok többszörözésére. Vezetésével átütő sikereket értek el többek közt Mexikóban, Indiában, Pakisztánban, a Fü- löp-szigeteken, Kínában. Közülük többen élelemimportálóból élelemexportálóvá váltak, méghozzá oly módon, hogy a termőföldterületeket szinte nem is kellett növelniük, néhány évtized elteltével ötször-hatszor any- nyi kukoricát, rizst, búzát terNorman Borlaug, a „zöld forradalom” atyja Fotó: AFP meltek. Csupán az itt felsorolt országokban ma a világ népességének majdnem a fele él. A zöld forradalom így vagy úgy szinte minden államot érintett, akár Borlauggal, akár nélküle. Magyarországon sem a Li- szenko-féle szovjet „agrárreformoknak” köszönhetően négy- szereződött a kukorica, búza terméshozama 1960-1980 között. (Az amerikai Norman Bor- laugot 1980-ban, amikor még javában tartott a hidegháború, az MTA is tiszteletbeli tagjává választotta.) Afrika nagy része azonban kivételnek számít. Az infrastruktúra hiánya, a képzetlenség, a szervezetlenség és a korrupció nem tették lehetővé a sikereket, az elmaradás sok helyen már nem is évtizedekben mérhető. Ennek ellenére Afrika népessége is nő, kéz a kézben a tömeges éhezéssel és a természet fokozott kizsákmányolásával. Van tehát összehasonlítási alap azok számára, akik azt mondják, hogy a zöld forradalom egyértelműen ártalmas folyamat, mert csak a túlnépesedést és az elvándorlást segíti elő. A zöld forradalomnak kétségtelenül vannak káros mellékhatásai. A hibrid gabonafajták terjedésével kiszorultak a hagyományos fajták, ezért génbankokat hoztak létre. Globalizálódott világunkban a mezőgazdaság meghatározó tényezővé vált, ami miatt a kisebb országok termelői versenyképtelenné válhatnak, ez pedig helyi társadalmi gondokat okozhat. (A jelenség Magyarországon jól ismert.) Az intenzív termeléshez gépek és vegyszerek - a műtrágya mellett gyomirtók, kártevők és kórokozók elleni szerek - kellenek, ami környezeti, egészségügyi gondokat is felvet, emiatt bizony az élelmezés is nagy részben a kőolajon alapszik. A jelenlegi konszenzus szerint a zöld forradalom globálisan eddig jóval több problémát oldott meg, mint ahányat létrehozott. Ám ha azt nézzük, hogy 2025-re a Föld lakóinak száma meghaladja a 8 milliárd főt, nagy kérdés, mikor kezd csökkenni a növekedés üteme. Meddig tarthat a gyarapodás, menynyi a népességmaximum? Közismert, hogy a populáció földrajzi eloszlása nem egyenletes, ami önmagában is feszültségekhez vezethet, hát még ha a politika, háborúk vagy természeti katasztrófák is közrejátszanak. A népességnövekedés iramát tekintve előjelezhető, hogy a terméshozamok, többszörözésére lesz szükség. A megoldást sokan a biotechnológiában, a génmódosításban látják, amit mások rendkívül kockázatos útnak tartanak. Látni kell azt is, hogy a Borlaug-féle, jobbára emberbarátinak nevezhető tevékenységből mára agresz- szív és gátlástalan mamutvállalatok piacszerzési tevékenysége, óriási globális üzlet lett. A zöld forradalomban az élelemellátás helyett a profit biztosítása került a középpontba. (Vége) Virág István
