Heves Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-08 / 83. szám

Nagyszabású kastély- és várfelújítás 55 milliárdból MŰEMLÉK A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében húsz kastély és tizenkilenc vár újul meg a következő években. A keretösszeg jelenleg 55 mil­liárd forint, amely azonban egyedi előterjesztések alapján még tovább is nőhet - jelentet­te be Virág Zsolt, a program miniszteri biztosa. Hozzátette: a fejlesztések célja, hogy hoz­zájáruljanak a vidékfejlesztési és területfejlesztési célok telje- sítéséhezhoz, munkahelyeket teremtsenek és a helyi adott­ságokat és termékeket előtér­be helyezve önfenntartóak le­gyenek. Elmondta, az elsők kö­zött a mosonmagyaróvári vár állagmegóvására és turiszti­kai célú hasznosításához kez­denek hozzá, mintegy 1,3 mil­liárd forint értékben. Hangsú­lyozta, hogy a mosonmagyaró­vári rekonstrukció jól illeszke­dik a soproni várfal és múze­umnegyed, a nagycenki Szé- chenyi-kastély és a fertődi Es- terházy-kastély felújításához, valamint a csornai és pannon­halmi fejlesztésekhez, ame­lyek révén Győr-Moson-Sop- ron megyében rövid idő alatt turisztikai attrakciók láncola­ta várja a látogatókat. A mosonmagyaróvá­ri várat 1,3 milliárd­ból fejlesztik A négyszáz éves várban a régészeti kutatások napokon belül elkezdődnek, azok ké­pezhetik majd a jövőbeni kiál­lítások alapját. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora el­mondta: a munkálatok kere­tében részlegesen felújítják a vár homlokzatát. A kiállítá­sok közül várhatóan interak­tív vár- és intézménytörténeti tárlatokat rendeznek be. MW 12 TÖRTÉNELEM HÍREK Megszépül Gül baba türbéje BUDAPEST Közel 1 milliárd fo­rintnak megfelelő összeg­gel járul hozzá Törökország Gül Baba türbéje felújításá­hoz Budapesten. A muszli- mok legészakabbra és egy­ben legnyugatabbra talál­ható szent helyét legutóbb húsz évvel ezelőtt renovál­ták. Gül Baba Nagy Szulej- mán utasítására érkezhetett Budára, hogy itt iskolát nyis­son. A dervis 1541. szeptem­ber 2-án halt meg. Sírja fölé 1543 és 1548 között türbét emeltek. Az épület 1914 óta műemlék. Megújul Kőszeg műemléke SGRAFITTÓS HÁZ Kilencven- hárommillió forintos kor­mányzati támogatásból meg­újulhat Kőszeg egyik legis­mertebb műemlék épülete, a Jurisics téren álló sgraffitós ház. A felújítás leglátványo­sabb eleme az 1560 körül épült reneszánsz épület fő homlokzatán található egye­di díszítés, a sgraffito restau­rálása lesz. 2017. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Minden idők egyik legtragi­kusabb tűzvésze pusztított 1910 húsvétvasárnapján a szatmári Ököritón. A térség legnagyobb mulatságának otthont adó épület kigyul­ladt, és több mint 300 em­ber halt meg. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu TRAGÉDIA „És igaz az az elkép­zelhetetlen, minden lehetősé­get megszégyenítő hír, hogy egy deszkabódéban meghal­hatott közel négyszáz ép, erős, fiatal ember, amennyi tízezer­nyi, ágyukkal és gólyószó- rókkal fölfegyverzett seregek küzdelme után sem maradt a csatatéren!” - számolt be az ököritói rémnapok című hely­színi tudósításában az 1910. március 27-i tragédiáról a Pes­ti Napló. A Szatmár megyei Ököritón - ma már Ököritófül- pösnek hívják az Ököritó, Fül- pös és Mácsa egyesüléséből létrejött települést - húsvétva- sárnap jótékonysági bált szer­veztek egy csűrben, és tűz ke­letkezett, 312-en meghaltak, 99-en megsebesültek. Jótékonysági mulatság A táncmulatsággal a fris­sen alakult helyi fúvószenekar felszereléseinek költségeihez akartak hozzájárulni, ezért 1 koronás egyéni, illetve 3 koro­nás családi belépődíjat szedtek. A bál helyszíököritói rémnapo- ke egy 150-160 négyzetméter alapterületű, nádfedeles csűr a falu központjában. Az épít­ménynek két hatalmas kapuja is volt, amelyen szénásszeke­rek is át tudtak hajtani. A csűr egyik végében, az egyik kapu előtt állították fel a zenekaroknak a dobogót. A másik végében levő kapu előtt egy hosszú, vastag lócát tettek le a bámészkodó szü­lőknek, rokonoknak. Ezt a ka­put gerendákkal ki is támasz­tották. így a két nagy erede­ti kapun nem lehetett bemen­ni, hanem egy kis, párdeszká- nyi oldalsó részen. A helyisé­get az év többi napján gabona- cséplésre használták, a mu­latság előtt a maradék szá­raz szárakat a sarokba seper­ték. A falakat mindenhol ló­ca vette körül, a magas épít­ményt disznóhólyagból ké­szült, gyertyafényű lampio­nokkal, petróleumlámpákkal világították meg. A bálra mintegy 650-en gyűltek össze (egyes korabe­li források 800 emberről is ír­tak, miközben a csűr befoga­dóképességét 200 fő körüli­re becsülték), összesen 18 te­lepülésről érkeztek. A mulat­ság este 7 órakor kezdődött, két zenekar is húzta, járták a csárdást, a gyerekek és az idősek a lócákról nézték a tán­coló fiatalokat. Két papírlám­pás kigyulladt, egy csonkig égő gyertya is veszélyes hely­zetet teremtett, de ekkor a jó­zanabbak eloltották a tüzet. A rémület hatása Este 9 körül azonban kigyul­ladt egy lampion. Állítólag egy huszár a kardjával akarta le­vágni a lámpást, de mivel drót­tal rögzítették, ez nem sikerült, hanem belengett, és a lángja átcsapott a papírdíszítésekre, valamint a szalmatetőre. Ezt azonban nagyon kevesen vet­ték észre, a tánc tovább folyt nagy kurjongatások közepette, miközben az épületben a lán­gok egyre terjedtek. „Ebben a pillanatban telje­sen elvesztette az az ötszáz emberi lény mindazt a kultú­rát, a mi a sok ezer éves szelle­mi művelődésből rájuk jutott - írta a tragédiáról a Nyugat­ban Móricz Zsigmond, aki az eseményeket az A fáklya című regényében is megörökítette.- Fenevadakká változtak, nemcsak a rémület hatása alatt, de azért, mert arra vol­tak ők mintegy ránevelve, hogy ebben a percben nyers állatokká legyenek. A táncos­legény ököllel ütötte el a lányt, ordítva vágott előre s egy má­sodperc alatt földre voltak ti­porva az elől állók, akik az út sodrába állottak s nem a ka­pu felé rohanókéban. És sen­ki sem ért a kapuhoz, ha­nem bent két lépésre attól ele­ven máglya nőtt az önmagu­kat tönkretevő boldogtalanok­ból. A jelenlevő emberi erő­nek semmi része sem hasz­nálódott el a kapu kitörésére s a hirtelen lecsapó füstben és tűzben a legparányibb emberi ész és akarat nélkül mintegy szétrobbanva sült ki az embe­ri testekbe töltött energia.” A belépésre hagyott kis aj­tónál hatalmas tumultus ala­kult ki, a két lezárt kaput nem tudták kinyitni, a pánik­ban lévő emberek elestek a ló­cákban, majd egymásban. Az egyik nagy kaput végül fel tudták törni, de mintegy két méter magas emberhegy ala­kult ki, amelyben sokan meg­fulladtak, egyesek az ő hátu­kon jutottak ki. Alig 20 perc alatt porrá lett a csűr, 126-an a felismerhetetlenségig össze­égtek, sok égési sérült napok­kal, hetekkel később halt bele a sebeibe. A Pesti Napló szerint a hoz­zátartozók megfeketedett, vé­res kezeket, lábfejeket, karo­kat szedtek ki az üszkök kö­zül, hátha az ő rokonuk va­lamelyik testrészét találták, hogy legalább valamit el tud­janak temetni belőlük. Az azonosíthatatlan tetemeket végül egy közös sírba temet­ték el, a síremlék a mai na­pig emlékeztet a tragédiára Ököritófülpösön. Korabeli fotó az áldozatok temetéséről és a később felállított emlékmű Haláltánc a húsvéti bálon A műtrágya története - A zöld forradalom Becslések szerint ma a vi­lág népességének legalább a fele függ a nitrogénműtrá­gyán alapuló élelemterme­léstől. Sorozatunk befejező részében a műtrágya törté­netének legfontosabb állo­másait ismertetjük. Néhány előzmény tömörített, epizodikus és nagyon egysze­rűsített áttekintése után ves­sünk egy pillantást az alábbi grafikonra. A Föld népessége (változás 1750-2015, becsült népesség, millió fö/év) 8000 MW-grafika, forrás:MW Tény, hogy Fritz Haber élet­művének része a vegyi hadvise­lés alapjainak a lefektetése, de az is, hogy a második világhá­ború utáni évtizedekben több milliárd ember élelmezése ala­pult az eljárására. Az évi 450 millió tonna nitrogénműtrágya (ami a 19. század végi guanófel­használás ezerszerese) előállítá­sát pedig a Haber-Bosch-szinté- zis teszi lehetővé. A globális né­pességrobbanás természetesen messze nem két ember munká­ján múlott, nem ez az egyetlen tudományos eredmény idézte elő, de az egyik rendkívül fon­tos előzményként, előfeltétel­ként tekinthetünk rá. A „zöld forradalom” atyjának Norman Borlaug amerikai nö­vénybiológust tartják, aki a 40- es, 50-es, 60-as években gabo­nanövények nemesítésével (pél­dául rövid szalmájú, bőtermő búza), a hibrid vetőmagok elter­jesztésével és a szükséges tudás átadásával fel tudta készíteni a fejlődő országok gazdálkodóit a terméshozamok többszörözésé­re. Vezetésével átütő sikereket értek el többek közt Mexikóban, Indiában, Pakisztánban, a Fü- löp-szigeteken, Kínában. Közü­lük többen élelemimportálóból élelemexportálóvá váltak, még­hozzá oly módon, hogy a ter­mőföldterületeket szinte nem is kellett növelniük, néhány évti­zed elteltével ötször-hatszor any- nyi kukoricát, rizst, búzát ter­Norman Borlaug, a „zöld forra­dalom” atyja Fotó: AFP meltek. Csupán az itt felsorolt országokban ma a világ népes­ségének majdnem a fele él. A zöld forradalom így vagy úgy szinte minden államot érin­tett, akár Borlauggal, akár nél­küle. Magyarországon sem a Li- szenko-féle szovjet „agrárrefor­moknak” köszönhetően négy- szereződött a kukorica, búza terméshozama 1960-1980 kö­zött. (Az amerikai Norman Bor- laugot 1980-ban, amikor még javában tartott a hidegháború, az MTA is tiszteletbeli tagjává választotta.) Afrika nagy része azonban kivételnek számít. Az infrastruktúra hiánya, a kép­zetlenség, a szervezetlenség és a korrupció nem tették lehetővé a sikereket, az elmaradás sok helyen már nem is évtizedek­ben mérhető. Ennek ellenére Af­rika népessége is nő, kéz a kéz­ben a tömeges éhezéssel és a ter­mészet fokozott kizsákmányolá­sával. Van tehát összehasonlítá­si alap azok számára, akik azt mondják, hogy a zöld forrada­lom egyértelműen ártalmas fo­lyamat, mert csak a túlnépese­dést és az elvándorlást segíti elő. A zöld forradalomnak kétség­telenül vannak káros mellékha­tásai. A hibrid gabonafajták ter­jedésével kiszorultak a hagyo­mányos fajták, ezért génban­kokat hoztak létre. Globalizá­lódott világunkban a mezőgaz­daság meghatározó tényezővé vált, ami miatt a kisebb orszá­gok termelői versenyképtelenné válhatnak, ez pedig helyi társa­dalmi gondokat okozhat. (A je­lenség Magyarországon jól is­mert.) Az intenzív termeléshez gépek és vegyszerek - a műtrá­gya mellett gyomirtók, kárte­vők és kórokozók elleni szerek - kellenek, ami környezeti, egész­ségügyi gondokat is felvet, emi­att bizony az élelmezés is nagy részben a kőolajon alapszik. A jelenlegi konszenzus sze­rint a zöld forradalom globáli­san eddig jóval több problémát oldott meg, mint ahányat létre­hozott. Ám ha azt nézzük, hogy 2025-re a Föld lakóinak szá­ma meghaladja a 8 milliárd főt, nagy kérdés, mikor kezd csök­kenni a növekedés üteme. Med­dig tarthat a gyarapodás, meny­nyi a népességmaximum? Köz­ismert, hogy a populáció föld­rajzi eloszlása nem egyenletes, ami önmagában is feszültségek­hez vezethet, hát még ha a politi­ka, háborúk vagy természeti ka­tasztrófák is közrejátszanak. A népességnövekedés ira­mát tekintve előjelezhető, hogy a terméshozamok, több­szörözésére lesz szükség. A megoldást sokan a biotech­nológiában, a génmódosítás­ban látják, amit mások rend­kívül kockázatos útnak tar­tanak. Látni kell azt is, hogy a Borlaug-féle, jobbára em­berbarátinak nevezhető te­vékenységből mára agresz- szív és gátlástalan mamutvál­lalatok piacszerzési tevékeny­sége, óriási globális üzlet lett. A zöld forradalomban az éle­lemellátás helyett a profit biz­tosítása került a középpontba. (Vége) Virág István

Next

/
Thumbnails
Contents