Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-09 / 58. szám
2017. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ^ Szűkebb hazánkban találta meg a boldogságot Régóta biztos, hogy Sabine itt marad A német anyanyelvű tanár, Sabine Hankó harminc esztendeje lakik Magyarországon. Húsz évig a fővárosban élt magyar férjével, tíz éve pedig Ostoroson laknak. A tanárnő megosztja olvasóinkkal, milyen az élet németként a megyében. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com OSTOROS, BERNBURG - Kelet-Németország Szász-Anhalt tartományából, Bernburg városából származom. Sőt, a férjemet is - aki egyébként magyar - ott ismertem meg, s miatta jöttem Magyarországra. Egymásba szerettünk, majd összeházasodtunk - vág a történetének közepébe Sabine. - Magyarországra 1987-ben költöztünk, ám nem Heves megyében próbáltunk szerencsét, hanem Budapesten. Sabine gépészmérnökként textiltechnológia szakirányon végzett Németországban, aztán gyesre ment a két lányukkal. Két év múlva ismét munkába állt, akkor már egy fővárosi nyelviskolában dolgozott némettanárként.- A mérnöki diplomám ho- nosíttatása után nyelvtanárnak tanultam az egykori Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Corvi- nus) - meséli. - Ez már egyfajta posztgraduális képzés volt. A férjem ekkortájt még egy ismert multicégnél dolgozott. Budapestről áthelyezték Egerbe. Kipróbáltuk, mű- ködik-e a változás, ám én még a fővárosban éltem, s csak később költöztem a hevesi megyeszékhelyre. Előtte ingáztam a két város között. Aztán Sabine jól érzi magát hazánkban. Egerben és Ostoroson különösképpen Fotó: Márkus Attila feladtam a fővárosi életemet én is, s 2012 óta Egerben dolgozom, a férjemmel pedig Ostoroson élünk. Sabine vállalkozóként keresi a kenyerét, hiszen több helyen is tanít: az Oxford és a Katedra nyelviskolákban, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskolában és a Miskolci Egyetemen.- Jó volt a fővárosi élet, a lányaim is oda jártak iskolába, de a levegő nem tett jót a férjem egészségének, s igazság Sabine hétköznapinak tartja az életüket, ami a német és a magyar kultúra keveredésétől igazán izgalmassá és széppé válik. Sabine szülei és a rokonsága Németországban él (az egyik lányuk viszont Budapesten), sajnos nem gyakran találkoznak: körülbelül évente egyszer. Többekkel interneten és telefonon tartja a kapcsolatot. A tanárnő a kérdésünkre elárulja: már tíz éve biztos, hogy végleg Magyarországon maszerint a fővárosi miliővel sem voltunk elégedettek... Elhatároztuk egy idő után, hogy váltunk, s kisvárosba költözünk, így jött a képbe Eger, ami sokkal élhetőbb település, mint a főváros. A budapesti élet egyedülállóként nagyon kedvező lehet, de egy család esetében már egészen más a helyzet. És az az igazság, hogy az ingázás sem volt a legjobb megoldás: nagyon fárasztó volt számomra. Kis idő elteltével nekem is problémáim akadtak a szmogradnak. Nem szeretnének innen elköltözni. Sabine mérnökként nem szívesen dolgozna újra, sőt, itt találta meg a boldogságát. A nyelvtanár értékeli a vidéki magyarok mentalitását, azt, ahogyan bánnak a külföldiekkel. Ugyan Budapesten sem éreztették vele, hogy idegen lenne, a fővárosiakat sokszor udvariatlannak találta. Szerinte az egriek és az os- torosiak sokkal kedvesebbek, kommunikatívabbak. gal. A két várost összehasonlítva ki kell még emelnem azt is, hogy Egerben sokkal nyi- tottabbak, segítőkészebbek az emberek - fejti ki az okokat, hogy miért költöztek vidékre. Sabine elmondja azt is: szeretik az ostorosi életet, hiszen Eger, s a munkahelye sincs messze. Amikor teheti, a férjével jön a városba autóval, ám sokszor busszal közlekedik. Sabinével németül beszélgetek, ám szót ejtünk a magyar nyelvről is. Kiderül, tud magyarul, ám nem érzi nyelvtudását biztosnak, igen nehéznek ítéli a nyelvünket. Mint közli, a kollégái örülnek annak, hogy német anyanyelvű van a közelükben, akivel németül beszélgethetnek. Ő azonban olykor hátrányként éli meg, hogy magyarul csak kevesekkel válthat szót, hiszen az ügyintézés során is magyarul kell megszólalnia. Ráadásul németül kommunikál a férjével is, aki nagyon jól beszél Sabine nyelvén. A lányaik pedig érthető módon kétnyelvűek, a két kultúrából adódóan multikulturálisak. „Az egriek, az ostorosiak kedvesek” Lékek Tari Ottó tario@index.hu E lolvadt a jég, halszőnyeg virít a Selypi-tó peremén. Rég volt ilyen szomorú az egykori gyári víz látványa. Nem oly rég serény horgászok ügyködtek itt, amit szépen meg is hálált a természet. Madárfüttyel, nyesett nádból zöldülő sarjjal, talpig érő gyeppel. Jó volt errefelé szívni a levegőt. Az atyáskodás a múlté. Nem volt, ki léket vágjon a légre szomjazó kopoltyúknak; nem akadt, ki nádszalmát kaszaboljon, rögöt saraboljon. Már a vastolvajok se járják a környéket, amortizálódott az érdemlegesség is. A lassan kopó járatok biciklikeréknyivé sikkadtak, a dombhajlatokat rég viszszarabolta a gyom. Napvilágnál is csúnya, ami pár esz- Vastolvajok se jár- tendeje még éjszaka is szép nak, amortizálódott volt- vigyázni keli a tátongó az érdemlegesség. Hogy miért lett így? A kérdés kérdéseket vet fel, ám épkézláb válaszokat nemigen indukál. Fogy a víz? Talán. Másnak kell a Zagyva? Tán másnak is, de régen is osztoztak rajta az üzemek. Nincs haltelepítés? Ha lenne, csak a dögöket szaporítaná. A horgászok máshová igazolnak? Ha így tesznek is, ki szólhatna ellene? A múltat szép fényképek őrzik, néhány kóbor érzelem még ott vibrál a vénülő lelkekben, de a színvalóság inkább már csak a felvetésekben tetten érhető. így hát, ha valaki megkérdezné: „de hát nincs tulajdonosa a területnek?”, a torz felelet tévútra terelhetné a az örök derűlátót. Mert mit lehetne erre mondani? Tulajdonosa létezik. Gazdája ellenben... Tagad a kiskutyát agyonverő férfi TARNALELESZ Egy fahusánggal kegyetlenül agyonvert egy falubeli férfi egy három hónapos kölyökkutyát. Az volt az eb „bűne”, hogy játék közben elvitte a terhelt sportcipőjét. Az ügyben az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség állatkínzás vétsége miatt emelt vádat. Erről dr. Szalóki Zoltán megyei főügyész tájékoztatta szerdai sajtóközleményében a Hírlapot. A napokban elkészült vádirat azt tartalmazza, hogy a vádlott külön lakrészben élt a leleszi házban a volt házastársával, aki a kiskutya gazdája volt. Az asszony tavaly június végétől nevelte a zsemle színű keverék kölyökebet a közös udvaron. Ott szabadon játszott a kis négylábú. Múlt év október 3-án a kutyus - miközben a gazdija mosott - bement a terhelt lakásába, s felkapta a férfi 28 ezer forintos sportcipőjét. Az ittas házigazda feldühödött, szidta és üldözte a jószágot, amelyet utol is ért. A vádlott egy 90 centiméter hosszú botot vett magához futás közben, s azzal többször rásózott a kölyökkutyára. Olyan erővel, hogy az eb az ütlegelés miatt elpusztult. A tetemét a helyszínre érkező rendőrök találták meg. Az állatkínzás vétségéért két évet is kaphat a tettes. A terhelt mindvégig tagadta, hogy ő megvert volna bármilyen állatot is. A kihallgatása közben azt állította, hogy a volt feleségének nem is volt kutyája. A vádhatóság vádiratában azt indítványozza, hogy a büntetett előéletű vádlottal szemben a járásbíróság szabjon próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést, s a próbaidő alatt rendelje el a pártfogó felügyeletét. Sz. Z. Ne maradjon éhes egyetlen gyerek se EGER Soltész Miklós felhívta a figyelmet, mindez nem pusztán napi egyszeri étkezési támogatást jelent, hanem - például általános iskolások esetében - háromszorit, tízóraival, ebéddel és uzsonnával. Hozzátette: az utóbbi időben emelkedett a támogatottak köre, az egyházi fenntartású iskolákban pedig az átlagnál több tanulónak segít az állam. Szavai szerint ennek oka az, hogy több nagycsaládos választ katolikus oktatási intézményt. Úgy fogalmazott: megdöbbentőek és hazugok azok az állítások, miszerint hazánkban éheznének a gyermekek. A sajtótájékoztatónak otthont adó Egri Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Nyit- rai Katalin elmondta: a Cong- regatio Jesu szerzetesrend által fenntartott intézményben 440 diák tanul, nagy többségük ott is étkezik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a támogatásnak köszönhetően csaknem húszán ingyen kapják az élelmet, míg több mint százhúszan féláron, ami véleménye szerint hatalmas segítséget jelent az ott tanuló gyermekeknek, illetve családjuknak. P. A. HIRDETÉS 10 000 Ft-os ezüst (38.61 mm) 2000 Ft-os színesfém (38,61 mm) Eladási arak: Eladási árak: 5000 Ft-os mini arany 11 000 Ft Arany Janos szuletesenek 200. évfordulója 5000 Ft-os mini arany (11 mm) Súly: 0,5 g 10 000 Ft-os i 2000 Ft-os színesfém i emlék - befektetés • törvényes fizetőeszköz UJ MAGYAR EMLEKERME Magyar Pénzverő Zrt. Érmebolt: 1054 Budapest, Báthory u. 7. • Nyitva: H-P 9-15.30, Cs 9-17.30 Telefon: + 36 1 800 8110 • E-mail: coins@hu.inter.net • Webshop: www.penzvero.hu MAGYAR PÉNZVERŐ ZRT. «
