Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-06 / 55. szám

2017. MÁRCIUS 6., HÉTFŐ g BELFÖLD-KÜLFÖLD A 47 éven felüliek többsége nem védett a kór ellen Kanyaró: zárlat a makói kórházban ■.m ! CSONGRAD MEGYE A makói kórház tíz dolgozójánál jelentek meg a tünetek Fotó: MTI Szeged V. » O Makó Íj Román határ O W Egy hét múlva államfőt választhat a T. Ház MAGYARORSZÁG A parlament március 13-án választhatja meg a következő' köztársasá­gi elnököt a következő öt évre. A Fidesz-KDNP Áder János je­lenlegi államfőt jelöli a tiszt­ségre, míg a parlamenti ellen­zék - a Jobbik kivételével - Majtényi László volt ombuds- mant, az Eötvös Károly Intézet elnökét támogatja. Az államfőválasztás elején a két jelölt 15-15 percben szó­lalhat fel. Azt ezt követő titkos szavazás első fordulója akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást sze­rez. Eredménytelenség ese­tén második szavazást tarta­nak, amelynek végén az a je­lölt válik államfővé, aki a leg­több szavazatot kapta. Hollik: „Tisztázzák, hogy Majtényi Soros jelöltje-e?" Hollik István KDNP-s kép­viselő szerint mihamarabb tisztázni kell, hogy az ellen­zéki pártok által az államfő­választáson támogatott Maj­tényi László „Soros György jelöltje-e”. Sajtóhírek szerint az amerikai üzletember „145 millió forinttal támogatta Maj­tényi László tevékenységét az Eötvös Károly Intézeten ke­resztül” - mondta a politikus. Az intézetnek, amelyet a So­ros Alapítvány hozott létre „a magyar közélet formálása cél­jából”, tulajdonképpen ez az egyetlen bevételi forrása - kö­zölte. A legfontosabb kérdés ezért az, hogy a támogatásért cserébe „Majtényi Lászlónak mit kell tennie Soros György­nek”, képviseli-e Soros György érdekeit vagy politikai nézete­it - hangoztatta. Lapzártánkig Majtényi László nem reagált Hollik István szavaira. MW Az egészségügyi személy­zet körében kimutatott kanyarómegbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbete­geket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAKÓ A kórház tíz munkatár­sánál jelentkeztek kanyaró­megbetegedésre utaló tüne­tek, közülük ötnél már labora­tóriumi vizsgálatok is igazol­ták a fertőzést. Az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal (OTH) azt az utasítást adta ki, hogy ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egész­ségügyi dolgozók a kanyaró­fertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumen­tációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani. A kórház tíz munkatársá­nál jelentkeztek a kanyaró­ra utaló tünetek, közülük öt­nél már laboratóriumi vizsgá­latok is igazolták a fertőzést. A kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatárs­nál nem igazolták még a fertő­zést. A kanyaróval megfertő­ződött egészségügyi dolgozók jól vannak, jelenleg családjuk körében gyógyulnak. Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetege­dést diagnosztizáltak, a leg­több esetet a Bánságban ész­lelték. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (95 százalék alatti). Az OTH szerint hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, az elmúlt 15 évben behurcolt, behurcolással ösz- szefüggő esetből is csak 12-t jelentettek Magyarországon. A behurcolt esetek miatt má­sodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személy­zet körében nem alakultak ki. A tiszti főorvosi hivatal sze­rint a romániai kanyarójár­vány ismeretében behurcolt megbetegedésekre folyamato­san számítani kell. A betegel­látás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós be­teggel találkozzanak, jelentő­sen magasabb. Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elle­ni védőoltásokat, aminek kö­szönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége leg­alább egy kanyaró elleni oltás­ban részesült Az 1969 után,- de 1989 előtt születettek kö­zött előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben saj­nos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró. Az egyik legsúlyosabb szövődmény az agyvelőgyulladás Az egész világon elterjedt, igen ragályos fertőző betegség, amelyre lázas, hurutos beveze­tő szakasz és az azt követő ki­ütéses fázis jellemző - írja a Hazipatika.hu. A kanyaró 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik, bágyadtsággal, le­vertséggel, étvágytalanság­gal, fejfájással, hőemelkedés­sel, hurutos tünetekkel és há­nyással, hasmenéssel járhat. A 14. nap körül jelennek meg a testen az apró vörös kiütések. A tiszti főorvosi hivatal felhívta rá a figyelmet, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket ész­lel magán és kiütések jelennek meg a fején, arcán, azonnal ve­gye fel a kapcsolatot a házior­vosával. Fontos, hogy előzete­sen telefonon egyeztessen idő­pontot az orvossal, hogy a vizs­gálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fer­tőzhessen meg, például a váró­teremben. Kolbászt vagy paradicsomot evett Duda? LENGYELORSZÁG Mit evett ép­pen a lengyel köztársasági el­nök, Andrzej Duda, paradicso­mot vagy talán egy jófajta he­lyi kolbászt, a kielbasát? - ez a kérdés osztja meg a lengyel közvélemény jelentős részét az index.hu szerint. Egy fotón ugyanis az lát­szik, hogy a jobboldali lengyel államfőt egy sítúrán fényké­pezhették le hátulról, amint éppen a szájához emel egy na­gyobb falatot. A képet leköz- lő helyi újság szerint a villa hegyén egy szaftos kolbász volt, ami azért okozott bot­rányt az igen erősen katoli­kus Lengyelországban, mert a fotó a húsvét előtti negyven­napos böjt első péntekjén ké­szült, amikor a katolikus hí­vek tartózkodnak húsételek fogyasztásától. A lengyel államfő tanács­adója a vádakra reagálva ha­marosan közölte, hogy a köz- társasági elnök természete­sen nem kolbászt, hanem ve­getáriánus töltött paradi­csomot ebédelt a bűnbánati napon. MW Arany János, a velszi díszpolgár MONTGOMERY Arany Jánost, a 200 éve született költőt posz­tumusz díszpolgárrá avatták a walesi Montgomeryben. A BBC szerint A walesi bárdok- ban megörökített történetet Arany révén többen ismerik Magyarországon, mint Wales­ben: a költemény az 1848-49­es forradalom leverése után hatalomra került zsarnoki rendszer ellen szólt, a költő nem volt hajlandó versben di­csőíteni Ferenc Józsefet, aho­gyan A walesi bárdok főhősei sem zengtek éneket a Walest 1277-ben leigázó I. Eduárd an­gol királynak. MW Itthon az első gólya r | Si i J CSITÁR A Báró nevű fehér gólya a Nógrád megyei Csitár határában. Ő a legkorábban hazaérkezett jeladós fehér gólya. Viszonylag közel, Délnyugat-Ázsiában, Izrael térségében vészelte át a telet Fotó: MTI Határtalanul! - évről évre népszerűbb a program BUDAPEST Évről évre népsze­rűbb a Határtalanul! program, idén már az első körben majd­nem annyi pályázatot adtak be, mint tavaly összesen - kö­zölte tegnap Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitká­ra. A program idei pályázata­inak első szakasza a héten zá­rult le. Az első körben, február 28-án éjfélig 927 pályázat ér­kezett be, ebből a hetedikesek tanulmányútjához 714 pályá­zatban igényeltek támogatást. Azoknak is van lehetőségük pályázatot benyújtani, akik eddig még nem tették meg. A következő beadási sza­kasz április 30-án zárul. A tá­mogatásra jogosult intézmé­nyek - általános és középis­kolák - még három körben to­vábbi pályázatokat nyújthat­nak be augusztus 31-éig. A program évről évre bő­vült, 2013 óta a diákok szá­ma háromszorosára, az isko­láké két és félszeresére nőtt. A 2016/17-es tanévben 43 631 diák vesz részt a programban, és 11 607 diák érkezik hatá­ron túlról Magyarországra. A Határtalanul! program kere­tében 2010 óta több mint 140 ezer magyarországi diák ve­hetett részt a határon túli régi­ókat célzó tanulmányi utakon. Rétvári szerint az idei ki­emelkedő érdeklődés oka töb­bek között az is, hogy az előző évekhez képest magasabb az egy diákra jutó támogatás ösz- szege és számos könnyítés se­gíti a pályázókat. Míg koráb­ban csak a szállás és az úti­költség, addig mostanra már az étkezés és egyéb progra­mok is elszámolhatók. Továb­bi könnyítés, hogy három kí­sérő tanár díját is el lehet szá­molni, valamint a pályázatok beadása is egyszerűbbé vált az elektronikus felületen ke­resztül. MTI/MW A török elnök lenácizta Berlint ISZTAMBUL Kemény szavakkal bírálta Németországot Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki szerint Berlin a „náci gya­korlatot” követi azzal, hogy megtiltja a török politikusok­nak az államfői jogkör kiszéle­sítését célzó alkotmánymódo­sítás melletti kampányolást a német városokban. „Ez az el­járás semmiben sem különbö­zik attól a gyakorlattól, amely a nácik sajátja volt a múltban” - mondta tegnap Erdogan Isz­tambulban. A török államfő szerint Németországnak ma már semmi köze sincs a de­mokráciához. Christian Kern osztrák kan­cellár az egész unióban meg­tiltaná a török politikusok­nak, hogy belpolitikai témák­ban kampányoljanak. „Hasz­nos volna az EU közös fellé­pése ezen a téren” - mondta a Welt am Sonntag című lapnak. Akkor ugyanis „nem egyes or­szágok kerülnének nyomás alá”. Németországban él a legnagyobb, mintegy három- milliós török közösség Török­ország határain kívül. MW

Next

/
Thumbnails
Contents