Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-04 / 54. szám

2017. MÁRCIUS 4„ SZOMBAT GAZDASÁG y Lakástrendek - rákérdez a vásárló: mit tud ez a ház? Igazodás a vevőhöz Már az olcsóbb házaknál is azonnal felszerelik a biztonsági kamerákat Fotó: Teknős Miklós Országos tűzgyújtási tilalmat rendeltek el MAGYARORSZÁG Március 3-á- tól átmeneti időre, általános tűzgyújtási tilalmat rendel­tek el az erdőkben. Az erdők és fásítások határától számí­tott 200 méteren belüli terü­letre is érvényes a tilalom. Ti­los a tűzgyújtás a kijelölt tűz- rakóhelyeken rs és a közút- és vasút menti fásításokban, be­leértve parlag és gazégetést is. Égő cigarettát se dobjanak el, figyelmeztet az FVM. Aki a tűzvédelmet megszegi, er­dővédelmi bírsággal sújtható. Bővebben az http://erdotuz. hu/kezdolap/ weblapon. MW Takarékok: 87 milliárd forint többlet BUDAPEST Közel 87 milliárd forinttal 1889 milliárd forint­ra emelkedett a Takarék Cso­portnál (takarékok, Takarék­bank és FHB együtt) kezelt vállalati és lakossági megta­karítások állománya 2016- ban. A piaci trendeknek meg­felelően tavaly a takarékoknál is az állampapírok és befekte­tési jegyek voltak a legnépsze­rűbb megtakarítási termékek, előbbiek állománya 46, utób­biaké 26 százalékkal nőtt név­értéken. Míg a lakosság a betétekből jelentős összegeket csoporto­sított át magasabb hozamot ígérő eszközökbe, addig a vál­lalatok betétállománya több mint 40 milliárd forinttal to­vább nőtt. Az állampapírok és a befek­tetési jegyek állományának növekedésében az is közreját­szott, hogy 2016-ban már a ta­karékok több mint 1100 fiókjá­ban elérhetőek voltak a befek­tetési szolgáltatások. MW Ajándék konyhabútorral már senki sem hirdet új lakást, de a beépített elektromos autótöltő például egyre ke­resettebb. Sándor Tünde / VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Már régen nem csak egy rakás csinosan összeillesztett téglát és formá­ba öntött betont értékesítenek a lakóházfejlesztők. Fontos lett, hogy a „mit tud a ház?” tí­pusú vevői kérdésekre is meg­nyerő válaszokat adhassa­nak. Az igazán nagy változá­sok nem a lakások alaprajzá­ban látszanak - az amerikai konyha például továbbra is trendi -, hanem az épület mű­szaki megoldásaiban. A buda­pesti piac meghatározó sze­replője, az évente ezer lakást építő Cordia Zrt. vezérigazga­tója, Földi Tibor nem titkolja, hogy a szagelszívó és a beépí­tett konyhabútor nem a vevők kérésére esett ki a beruházók ajándékkosarából, hanem ma­gas adótartalmuk miatt, ugyanis azokat nem adhat­ják kedvezményes áfával. Ellenben a beépített meny- nyezeti hútést-fútést igen. Az áfatartalmat az dönti el, hogy bontás nélkül eltávolítható-e az adott elem. így a klímabe­rendezés nem lehet mézes­madzag, mert drága ajándék lenne, ellenben a klíma-előké­szítés, akárcsak az egyre több vevő által keresett és igényelt okosotthon üzemeltetéséhez szükséges műszaki megoldá­sok, egy részük előkészítése a lakás tartozékának tekinthe­tő. Vagyis nem 27, hanem csak 5 százalékos az áfája. Rövid időn belül elterjedhet az elektromos és hibrid autók teremgarázson belüli tölté­si lehetőségének biztosítása - említi az új igényt a Metrodom Zrt. illetékese. Kricsfalussy Tamás elmondása szerint az egyszerűnek tűnő töltőkiállás kiépítése valójában összetett és költséges feladat. De egy­re inkább kihagyhatatlan, és fel kell készülni rá, hogy bár­melyik lakást akármelyik par­kolóhellyel össze tudják kötni. A lakások elektro­mos rendszerét is ügy kell megter­vezni, hogy ne ter­helődjenek túl au­tótöltés idején. A piacvezető lakásépítő cé­gek irányítói egyformán azt tapasztalják, az okosotthon iránti igény már a jelen része. Persze az első felokosított há­zak még csak most épülnek. Ezért nincs átfogó tapaszta­lat arról, hogy a technológia tömeges méretekben, átlagos tudású felhasználók kezében is optimálisan tud-e üzemel­ni. Akármilyen okos a lakás, a ház, portaszolgálat, de leg­alább egy valóban működő ka­merarendszer nélkül ma már eladhatatlan lenne, még az ol­csóbb árfekvésű épületekben is azonnal felszereltetik a biz­tonságot adó készülékeket a lakóközösségek - tapasztalja a Metrodom vezetője. A lakások, a ház megterve­zésénél az elhelyezés a a leg­fontosabb. Általában ez dönti el, milyen vevőkörre építhet­nek - mondja Földi Tibor. A te­rület vonzáskörzetéhez alakí­tott lakásösszetétel révén elő­ször belülről terveződik meg a ház. A megcélzott vásárlók­hoz válogatják össze a műsza­ki megoldásokat a lakásmé­retet is figyelembe véve. Egy garzonban érthetően nincs ér­telme a mozgásérzékelő lám­pának, ami kényelmesebbé teszi a nagy lakások haszná­latát és komoly energiaköltsé­get lehet megspórolni általa. A füstjelző és az elektromos zár is egyre keresettebb. Utóbbi a rövid távú lakáskiadóknak is hasznos (a szállásra érkező az okostelefonjára küldött kód­dal tudja nyitni az ajtót). A lakásépítők szerint erő­teljes a csokos vevők növekvő aránya, amely mára átlagosan 20 százalékra tehető, de van olyan külvárosi projekt, ahol az 50 százalékot is eléri. Erre a speciális vevőkörre optima­lizált házak jellegzetessége például a játszótér vagy a laká­sokon belüli régi-új háztartási helyiség, ahol víz- és szenny­vízkiállás, valamint szellőzés is van, így mosókonyhaként is működtethető. Emellett - sorolja Kricsfalussy Tamás - a kéthálós lakásokba már tu- solós és kádas fürdőszobát is kérnek. Viszont nem szeretik a családos vevők az elszigetelt konyhákat, még az étkezősö­ket is előszeretettel egybenyit­tatják a nappalival. A kerékpártároló pedig ma már a potenciális vevőkörtől függetlenül alapfelszerelés minden űj házban. Az új lakást keresők legfontosabb szempontjai (a válaszadók százalékában, 2017. január) ár 98 szobaszám 95 alapterület 91 jó tömegközlekedés 82 a ház műszaki adatai 76 erkéiy/terasz van-e 75 parkolási lehetőségek, mélygarázs 69 fizetési ütemezés 68 építési engedély megléte 68 beruházó személye és referenciái 67 egy éven belüli költözés lehetősége 67 építkezés már folyamatban van 66 Forrás: lakopark.ingatlan.com Az Opimus és a Konzum új tulajdonosi szerkezete BUDDAPEST Stratégiai part­nerségre lépett Mészáros Lő­rinc és Jászai Gellért, azzal a céllal, hogy az érdekeltségük­ben lévő, azonos területeken - a turizmus, a pénzügyi és tő­kepiaci befektetések, a média, továbbá az ingatlanfejlesztés - működő társaságok közöt­ti együttműködést erősítsék, és növeljék a vállalatok haté­konyságát. Ennek első lépéseként Mé­száros Lőrinc 19,57 százalékos tulajdonrészt szerzett a Kon­zum Befektetési és Vagyonke­zelő Nyrt.-ben, továbbá 16,9 százalékos részesedést vásá­rolt az Opimus Group Nyrt.- ben. A Konzum Nyrt. tulajdo­nában lévő Konzum Manage­ment Kft. pedig megszerezte az Opimus Group Nyrt. részvé­nyeinek 14 százalékát. A fen­ti tranzakciókkal egy időben a Konzum PE Magántőkealap 22,5 százalékos tulajdonrészt szerzett a Konzum Nyrt.-ben - derül ki a Budapesti Értéktőzs­de (BÉT) honlapján a napokban közzétett bejelentésekből. A tő­kealap vételi ajánlati eljárás le­folytatását követően, további legalább 22,5 százalékot sze­rez a társaságban - áll a kon­zum közleményében. Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: nagy várakozással tekint az együttműködés elé, melyet már jó ideje terveznek Mészáros Lőrinccel. Már a közeljövőben megkez­dődik a cégek szerkezetének átalakítása és egyszerűsítése, mivel ez megkönnyíti a társa­ságok terjeszkedési terveihez szükséges hazai és nemzetkö­zi tőke bevonását. A két üzletember egyik ki­emelt célja, hogy a jövőben nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai régióban is befektetési célpon­tokat keressenek. MW Az áfatartalom is beleszól, mit építenek be Agrárdigitalizáció: indul a felzárkózás - a rengeteg adminisztrációt is könnyebb vele elvégezni Sokat hozhat az agrártermelés „okosítása” MAGYARORSZÁG A mezőgazda­ság informatikai kapacitása jobb kihasználásával, a kelet­kezett adatok feldolgozásával és kevés ráfordítással is évi 300 milliárd forinttal lehetne megemelni az agrárium kibo­csátását négy éven belül - ál­lítják a Digitális Agrár Straté­gia (DAS) készítői. Az Infor­matikai, Távközlési és Elektro­nikai Vállalkozások Szövetsé­gén belül megalakult agrárin­formatikai munkacsoport szá­mításai szerint csak a munka­gépek automata kormányzá­sával és nyomon követésük­kel hektáronként 2 euró meg­takarítást lehet elérni a terme­lésben. Külföldi mérések szerint pedig, ha a teljes talajművelő gépsor precíziós eszközökkel van felszerelve, és négyzetmé­ternyi pontossággal gyűjtik a kijuttatott vetőmag-, műtrá­gya- és növényvédőszer-meny- nyiség, illetve az elért hoza­mok adatait, akkor a harma­dik évtől a megtakarítás hek­táronként 40-50 euró is lehet. Üzemi szintű adatgyűjtéssel és a menedzsmentdöntésekbe beépített időjárási és növény- védelmi adatokkal pedig a hektáronkénti költségcsökke­nés elérheti akár a 80 eurőt is. A Digitális Jólét Program­ba is bekerülő stratégia több szinten elemzi a helyzetet, és teendőket is megfogalmaz. A termelés szintjén az látha­tó, hogy terjednek a precíziós eszközök, látványos a fejlődés, de ez még önmagában csak a „2 eurós szint”. A DAS sze­rint a következő lépés az ada­tok összegyűjtése és elemzé­se lenne, ami már a farmme­nedzsment szintje, és ebben elég nagy a lemaradásunk - mondta el Varga Péter, a mun­kacsoport vezetője a Világgaz­daságnak. A kis- és közepes gazdaságok zöménél nem is születik farmmenedzsment- döntés - tette hozzá. A harmadik szint a termék­pálya, amely már az integrá­ciót jelentené, ez azonban Ma­gyarországon jellemzően sze­mélyes kapcsolattartással, ta­nácsadókon keresztül műkö­dik - állítja Varga Péter. A szakrendszerek szintjén el kellene érni, hogy az időjárá­si, növényvédelmi, állategész­ségügyi és piaci adatokból aggregált információkhoz jut­hassanak a gazdák. A fejlett országokban az ilyen feldolgo­zott adatokat „zöld dobozos” támogatásként ingyen kapják a termelők - mondta Varga Pé­ter. A valóban digitálisként ér­telmezhető agrárgazdaságban az így érkező információkat nem a termelőknek kell értel­mezniük, hanem azok beépül­nek a szoftverekkel vezérelt döntésekbe. Varga az elektro­nikus közútiáruforgalom-el­lenőrző rendszert említette példaként, ahová dőlnek a pi­aci információk, de a termelők ebből nem juthatnak hozzá az aggregált adatokhoz. A DAS-ban ötödik szintként említett agrár-közigazgatás­ban szintén nem állunk túl jól. Ma egy őstermelő is több helyre kénytelen ugyanarról nyilatkozatot tenni, amit a di­gitalizált világban könnyen egyszerűsíteni lehetne. Á számítások szerint egy 300 hektáros gazdaságban az adminisztratív feladatok egy ember fél munkaidejét viszik el, ezen sokat lehetne spórol­ni. A stratégia írói szerint az első dolog, amiben fejlőd­ni kellene, a digitális kompe­tencia, mert a termelők nagy része az alapfokú felhaszná­lói tudással sem rendelke­zik. Mégsem ennek oktatásá­val kell kezdeni a felzárkózta­tást, hanem tudatosságfejlesz­tő programokkal. Erre pedig abból következtettek a stra­tégiaalkotók, hogy ma sokan azt sem tudják megmondani, mennyi az egy hektárra jutó költségük. Kelemen Zoltán A magyar gazdák 40 ezer hektáron folytatnak precíziós gazdálkodást Negyvenezer hektáron már tel­jes egészében, 150-200 ezer hektáron pedig részben pre­cíziós gazdálkodás folyik - mondta Flórián Zoltán szak­értő az Ml-en. Ez azt jelen­ti, hogy a gazdák műszaki, iinformációtechnológiai és ter­mesztéstechnológiai módsze­rekkel növelik a termelés haté­konyságát. Hozzátette: fontos, hogy a magyar mezőgazdaság ezt a fejlődési ütemet meg is tudja őrizni. A precíziós gazdál­kodás fejlesztése együtt jár a pontosabb, precízebb vetés, ta­lajművelés, növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás is. A precíziós és a hagyományos növénytermesztés eredményei Hozamátlag (tonna/hektár) Eredmény (forint/hektár) Búza1 Kukorica' 15,52 5,05 | 68 966 57 233 17,56 6,74 80 518 Napraforgó1 VG-grafika 1 127 218 123 572 77 391 Precíziós Hagyományos Forrás: AKI

Next

/
Thumbnails
Contents