Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-30 / 75. szám
2017. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK 12 A Ml TELEPÜLÉSÜNK A szalóki emlékezet szerint a vízhez kapcsolódó történet 1962-ben kezdődött A turizmus mellett a szőlészet is sok munkát ad a mai napig Egerszalók látképe a betyárbújtatónak nevezett kaptárkő lábától nézve. Sok új vállalkozás érkezik a településre Fotó: Berán Dániel Érkezzünk bár mint horgászok, esetleg valamilyen jó borra, szórakoztató, hagyományőrző programra vágyók, vagy egyszerű fürdővendégként a megyeszékhellyel szomszédos településre, nem fogunk csalatkozni előzetes várakozásainkban. Sike Sándor sikesandor@gmail.com Amikor számba vesszük az Egertől néhány kilométerre lévő település értékeit, lehetőségeit, legfőképpen a falu polgármestere van a segítségünkre. Őt először az általa is jól ismert adatokkal „szembesítjük”, a tavalyi vendégéjszakáik száma meghaladta a negyedmilliót, ami egy kétezres lélekszámú település esetében minimum dicséretesnek mondható.- Örvendetesek a számok. Szerencsés helyen lévő település vagyunk, és szerencsések vagyunk abban, hogy ez a gyógyvíz annak idején előkerült, feltört itt, Egersza- lókon. Most már kapcsolódnak a Demjén vonzáskörzetében lévő részek is. A Gyógyvizek Völgye komplett pihenési programot biztosít az ide látogató vendégeknek. Folytathatom Eger közelségével, de itt van a Bükk, a Mátra, Szilvásvárad - fogalmaz Varga István, aki azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy nem elsősorban azért kezdett gazdagodni a település, mert fürdőhelyként kezdték számon tartani. A falu .népe itt mindig dolgos és szorgalmas volt. Idősebb egerszalókiak segítségét is kérve számunkra is hamar összeáll a kép: legtöbbször egy jól működő szövetkezetről esik szó, ami akkor virágzott fel igazán, amikor a növénytermesztő és állattartó ágazat - a borjú és fejőstehén-állomány komoly volt, tartottak tojót, húshibridet - mellé az akkori vezetés behozta a szőlőművelést. A szalókiak emlékezete szerint a termálvíz helyi történetét 1962-ig lehet visszavezetni. Kőolajat kerestek, eközben tört felszínre a termálvíz. Aki tudta, abban az időben is megpróbálta kihasználni ezt. Eleinte csak kútgyűrűket helyeztek ki. A mezőgazdasági szövetkezet is igyekezett hasznosítani a feltörő vizet a melegágyakhoz például, csak befuccsolt, mert nem számoltak a magas sótartalom miatti lerakódással a csövekben. A néhai polgármester, Tőgyi Gábor irányította testület jutott arra az elhatározásra, hogy kezdjék el a tárgyalásokat előbb a tulajdonviszony rendezéséről, majd a fürdőhely építéséről.- A turizmus mellett a szőlészet ma is nagyon fontos feladat, sok munkalehetőséget ad az itt élőknek. Aki szeretne dolgozni, megtalálja a számítását Szalókon - hangsúlyozza ismételten a faluvezető. Szerinte a korábban elkezdett nagyon komoly fejlesztéseknek most szedik a gyümölcsét.- Az idegenforgalmi adó most már meghatározó, és olyan sok és jó vállalkozás jön Egerszalókra, hogy az iparűzési adó tekintetében is növekedett az árbevételünk. Sok A Gyógyvizek Völgye komplett pihenési programot biztosít az ide látogatóknak. telek van eladó. Megpróbáltunk abban lépni, hogy támogassuk az ide letelepedő fiatalokat: akik megfelelnek a kritériumoknak és új lakást vásárolnak, azokat 500 ezer forinttal támogatjuk - teszi hozzá a polgármester, majd hosz- szasan sorolja azokat a tervezett fejlesztéseket, amelyekre 14-15 beadott pályázatuk van.- A sok-sok szép fejlesztés mellett kell gondolnunk az öregekre. Egy öregek napközi otthonát mindenképpen létesítenénk, sőt, egy bentlakásosban is gondolkodunk. Bölcsődéért is pályáztunk, óvodánk, iskolánk is lett. Ez egy nívós, alapítványi iskola, pici gyerekhangokkal ismét megtelhet az épület. Soha olyan lehetőség Egerszalók előtt nem volt, mint ami az elkövetkező években valósággá válhat - zárja optimistán mondanivalóját a polgár- mester. A teendők sorában természetesen igen fontos az ide érkező vendégek kiszolgálása. A turisztikai TDM mellett a programok szervezésében meghatározó szerepe a faluháznak van. Vezetője, illetve megannyi helyi egyesület irányítója, Gyüre Marianna szerint nagyon szerencsés, hogy a programok nagy részét a civil szervezetek szervezik és bonyolítják. Ennek köszönhető, hogy mind az itt élők, mind az ide látogatók nagyon sok mindent találhatnak. Olyanokat, ami számukra kincs lehet és új élmény. Megtudjuk: a faluház közel húsz éve működik. Kezdetben még csak ilyen kezdetleges körülmények között: a volt fedeztetőistállót alakították át kicsi közösségi térré. Pályázatokkal és civil összefogással egyre nagyobb lett. Több olyan közösségi terecske is tartozik hozzá, amelyek külön-külön is színfoltjai a településnek. Ilyenek a barlanglakások, ahol egy óriási fejlesztés folyik éppen most is.- Egerszalók dinamikusan fejlődő kis település, ahol nagyon jó élni. A gyerekek is azt mondják, akik a faluházat látogatják, hogy minden van itt, amire szükségük van. Igyekszünk ebben mi is közreműködni a ház dolgozóival. Pályázat adta lehetőségek kihasználásával gazdagítani a települést. Nekem négy gyermekem van, és azt látom, ők Nosztalgia a gyógyvízben Németh Pál helybeli nyugdíjas 1962. szeptember 12-én fürdött először a kőolaj keresése közben feltört hőforrásban. Azt mondja, húszéves volt akkor, gyönyörű emlék. Testvére, Németh József szinte naponta kijön ide ma is. Egy éve már szauna is van, alaposan kihasználják. A Gyöngyösorosziból érkezett Somlai Lászlóék üdülési jogot váltottak ki, ami kétévente egyhétnyi lehetőséget jelent, ennek ellenére minden szezonban, egy óra az út hétszer-nyolcszor is eljönnek Szalókra fürödni. Azért is, mert ez a víz csodákat tesz. Korábban nem tudta a kezét felemelni, de meggyógyult. Varga István polgármester is nagyon szeretnek itt élni. Mindig találnak új dolgokat - mondja Mariann. Más megközelítésben gondolja úgy egy beköltöző, Kra- usz Petra, hogy jó itt élni:- Nagyon kedves, szép hely ez, jók a természeti adottságai. Az emberek közvetlenek és segítőkészek, teljesen másképp állnak egy hozzánk hasonló letelepedő párhoz, mint mondjuk egy városban. Mindenben készségesek. A rendezvényeken is, hogyha valaki ide jön, megkérdezik, miben segíthetnek - fogalmaz, miközben elárulja, hogy ő egy főváros melletti településről, a férje pedig Miskolcról származik. Tősgyökeres helybeli viszont Godó-Fodor Edina. Szerencsére munkában is megtalálta itt a számítását, hiszen művelődésszervezőként dolgozhat a településen.- Mint mindenhonnan, innen is sokan mennek el munkát vállalni Budapestre vagy külföldre. Az én párom is a megyeszékhelyen dolgozik például. Örülök neki, hogy helyben tudtam maradni, és nem is akartam soha elköltözni Szalókról. A párom is - egriként - nagyon megszerette, és ő költözött ki ide. Németh József, testvére Pál (középen) és Somlai László (jobbra) Fotó: Berán Dániel * * * i
