Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-03 / 53. szám

2017. MÁRCIUS 3., PÉNTEK g BELFÖLD-KÜLFÖLD Rábólintott a kormány az ingyenes nyelvvizsgára BUDAPEST A hét eleji kor­mányközeli sajtóértesülések­kel összhangban tényleg in­gyenes lesz az első középfokú nyelvvizsga Magyarországon. Balog Zoltán, az emberi erő­források minisztere ugyanis jelezte, hogy a kérdésről meg­született az elvi jóváhagyó döntés az e heti kormányülé­sen. Balog Zoltán egy más té­mában tartott sajtótájékozta­tón kifejtette: a kormány elvi támogatását adta szerdai ülé­sén ahhoz, hogy az első nyelv­vizsga térítésmentes legyen, és még ebben a kormányzati ciklusban. Ez praktikusan azt jelenti, hogy 2018 elejétől jön­ne az első ingyenes nyelvvizs­ga, ahogy azt a Magyar Idők hétfőn már beharangozta. Az első ingyenes nyelvvizsga ideje jövő január lehet A szabályozás konkrét rész­leteinek kidolgozása és a költ­ségek felmérése még előttük áll - tette hozzá a miniszter. (A felsőoktatás okkal teszi szóvá, nem az ő dolga az első nyelv megtanítása. Szakértők szerint középfokú oktatásban a gyakori tanárcsere, a gyen­ge motiváció akadályozza a hatékony nyelvtanulást. Ezen lehet változtatni.) A kabinet egyébként gyorsít­ja az ingyenes tankönyvprog­ramot is. A miniszter remé­nyei szerint még az idén meg­valósulhat, hogy az általános iskola első nyolc osztályában ingyenesen biztosítsák a tan­könyveket a diákoknak. En­nek részleteit a nemzetgazda­sági tárcával dolgozzák majd ki. A diákok kétharmada már most is térítésmentesen vagy kedvezményesen juthat hozzá a kiadványokhoz. MW Idegen nyelvet tanulók (két vagy több idegen nyelvet tanuló 11-14 éves diákok százalékaránya országonként) Magyarországi Ausztriai Eb] Románia Olaszország Luxemburg MW-grafika, forrás: Eurostat Cél: feltölteni a betöltetlen fogorvosi praxisokat Arany Jánosra emlékezik a nemzet Főhajtás az alkotó nagysága előtt. „A haza sorsa azon Is múlik, ahogy megbecsüljük nagyjainkat és tanulunk tőlük...” Fotó: MTI Áder János köztársasági el­nök részvételével zajlott tegnap az Arany János-em- lékév megnyitóünnepsége a költő szülővárosában. Az emlékév nyitányaként tar­tott eseményeket Szalon- ta önkormányzata közösen szervezte az Arany János Művelődési Egyesülettel. A költő életművéről kihelye­zett tudományos konferen­ciát szerveztek. Hargittai Éva eva.hargittai@mediaworks.hu NAGYSZALONTA Arany János születésének 200. évfordu­lóján a házigazdák nevében Csűry István református püs­pök köszöntötte a városháza nagytermét megtöltő érdeklő­dőket és delegációkat. A püs­pök köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a reformáció 500. évfordulóján Arany Já­nos születésének bicentená- riumát úgy tudjuk ünnepel­ni, hogy közben komolyan a magyar nemzet jövőjére is rá­tekinthetünk, hiszen - mint mondta - az ünnep akkor az igazi. Csűry István arra buz­dította a hallgatóságot, hogy Arany munkásságán keresz­tül tekintsenek jelenünkre és merítsenek belőle bátorságot. A püspök a haladás irányát abban látja, ha Arany lelkü- letéhez hasonló gondolkodás- módot választunk: nem kell félni a holnaptól, mert magyar ember lesz, mert lennie kell. - Reményünk van, pedig so­káig reménytelenek voltunk. Olyan emberek kellenek, akik hisznek a magyar nemzet fel­támadásában - hangzott el a szónoklatban.- Amikor 1867-ben Arany lánost felterjesztették a Szent István rendre, ő nemcsak Fe­renc József döntése ellen ber­zenkedett. Andrássy Gyula miniszterrelnöknél panaszt tett mondván, ilyen nagy ki­tüntetés csak igen magas ran- gúaknak jár. Andrássy egy kérdéssel válaszolt: „Meg tud­ná-e mondani excellenciád, ki volt Raffaello korában a kül­ügyminiszter?” E világi hal­hatatlanságra csak alkotó em­ber képes, aki műveiben halá­la után is velünk marad, mert maradandót hoz létre. Aki így Megfogan a dal... Dánielisz Endre Az Arany-ősök letelepedése Szalontára, Korompay H. Já­nos Az Arany János által 1834-ben készített prédiká­ció, Hász-Fehér Katalin Az Arany-arcképek ikonográfiá­ja, Szörényi László Arany Já­nos kiadatlan jegyzetei cím­mel tartott előadást. Csörsz Rumen István gitár­művész „...melyben a dal megfoganhat” címmel mu­tatta be Arany János 1874-es dalgyűjteményét. élt, mindegy, hogy földműves volt, államtitkár vagy költő, szobrot hozott létre vagy re­gényt, az nem rangokat hor­dozott, de valódi méltóság volt - kezdte beszédét Áder János Az államfő hangsúlyoz­ta: bár Arany kerülte a nyil­vánosságot, alkotó életével mégis részévé vált a 19. szá­zad legnagyobb vállalkozásá­nak, mégpedig: szebb hazát teremteni a régebbinél. Amel­lett, hogy jegyzőként hivatali munkát végzett, írt, fordított és a családjának élt. Zárkózott ember volt, de mogorvasága mögött talpig becsületes em­berként ismerték. Utolsó útjá­ra akkora tömeg kísérte, amit maga a költő maga nagyon gyűlölt volna. - Arany János Nemzeti Múzeum előtti szob­ra azt üzeni: valaki nem az Dánielisz Endre és Áder János első sorban harcol, hanem ír. Aggodalommal is lehet mente­ni a nemzetet. Van értelme a gyengéd szónak akkor is, mi­közben mások kiabálnak. Ha jól figyelünk, a hangjai most is hallatszanak. Érdemes kö­zelebb lépni hozzá. A haza sorsa nemcsak a látványos si­keren múlik, hanem azon, ha megbecsüljük egykori nagyja­inkat és tanulunk tőlük - fi­gyelmeztetett a köztársasági elnök. A továbbiakban a Magyar Tudományos Akadémia kihe­lyezett konferenciáján vehet­tek részt az érdeklődők, majd a szoborparkban folytatódott az ünnepség. Az Arany-emlékév első nap­ját a nagyváradi Szigligeti Színház előadásával zárták a szervezők. Fotó: Kiss Zoltán BUDAPEST A jövőben csak azok vehetnek részt államilag tá­mogatott rezidensképzésben, akik három évig államilag finanszírozott fogászatokon vállalnak munkát - írja a Ma­gyar Nemzet. Az új rendelet- tervezet szerint az állami fi­nanszírozású szakorvoskép­zést igénybe vevő rezidensek­nek nyilatkozniuk kell arról, a szakvizsga megszerzése után legalább 3 évig teljes munka­időben, illetve kétszer annyi ideig, legalább heti 18 órában a közfinanszírozott ellátásban dolgoznak. Hermann Péter, az orvosi kamara fogorvosi tagozatának elnöke elmondta: a végzettek mintegy tíz százaléka kapott államilag finanszírozott szak­képzést. A többieknek viszont fizetniük kellett, helytől füg­gően havi 50-60 ezer forintot, amit sokan vállaltak. Üdvöz­li a kormány intézkedését, de úgy véli, könnyen előfordul­hat, hogy a támogatás ellené­re sem vállalják a fogorvosok a röghöz kötést. A végzettek nagyjából 80 százaléka meg akarja szerezni a szakvizsgát, de inkább magánpraxisban dolgozik, hiszen a jövedelmé­ből könnyedén ki tudja fizet­ni a magas szakképzési díjat. A új tervezet egyik nem titkolt célja, hogy csökkentse a betöl­tetlen fogorvosi praxisok szá­mát. A kamara elnöke szerint a finanszírozást kellene úgy megváltoztatni, hogy ne jöjje­nek létre tartósan betöltetlen körzetek és többen gondolják úgy, hogy az államilag finan­szírozott ellátás megélhetést nyújt nekik. T. 0. Többmilliós támogatások Az országban 2800 álla­mi alapellátási praxis műkö­dik és 234 tartósan betöltet­len fogorvosi körzet van. Her­mann Péter elnök szerint vár­hatóan ebben a hónapban kiírhatják azt a pályázatot, amelyre most először a fogor­vosok is pályázhatnak. Ennek lényege, hogy azok, akik tar­tósan betöltetlen körzetekben vállalnak munkát, 6-10 mil­lió forintos szabad felhaszná­lású támogatást kapnak. Klórgázmérgezést kaptak a gyerekek IVÁNCSA Tizenhét gyerek lett rosszul csütörtök délelőtt az iváncsai tanuszodában, klór­gáz mérgezés történt - közöl­te a Fejér Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság helyettes szóvivője. Udvardi János elmondta, az egyik környékbeli településről érke­zett negyedik osz­tályos tanulók vol­tak az érintettek. Hozzátette: feltehetően vegyszer adagolá­sa közben fejlődött klórgáz. Közölte, az uszodában tar­tózkodó diákok szúrós szagot éreztek, köhögtek és a szemü­ket csípte a gáz. A 22 gyerek­ből tizenhetet vittek kivizsgá­lásra a dunaújvárosi és a szé­kesfehérvári kórházba, egy éj­szakára, megfigyelésre benn tartják őket. A Pusztaszabolcsi József At­tila Általános Isko­la diákjai szenved­tek klórgáz mérge­zést. Hozzátették: az uszodai rend­szert működtető számítógép hibásodott meg, amely többek közt azért .is fe­lel, hogy mennyi fertőtlení­tőszer, azaz klór kerül a víz­be. A klórgáz levegőbe jutása a technikai hiba miatt követ­kezhetett be. MTI Az elromlott számítógép okozta a bajt Lottótörténeti érdekességek a 60 éves szerencsejátékról A 30. milliárdosra várva BUDAPEST A hatvanéves fenn­állását ünneplő ötös lottó tör­ténetében 1999 óta eddig 29- en nyertek legalább egymilli- árd forintot - mondta a Sze­rencsejáték Zrt. tegnapi saj­tótájékoztatóján a társaság el­nök-vezérigazgatója. Braun Márton hozzátette: a rekorder az a játékos volt, aki 2003 no­vemberében 5,1 milliárd fo­rinttal gazdagodott. A lottótör­téneti érdekességek közt Bra­un felidézte: a legtöbb öt talá­latot, szám szerint 13-at, 1990- ben regisztrált a Szerencsejá­ték Zrt. (de ebből 10 szelvény is ugyanahhoz az ismeretlen fogadóhoz kötődött). Nyeremé­Igy húzták ki régen a nyerőszámokat Fotó: Fortepan nye tízszer 2 848 736 forint volt, azaz több mint 28 milli­ót kasszírozott ugyanazzal a kombinációval. Élményt nyújtani és érté­ket teremteni - ez a kulcsa a Szerencsejáték Zrt. most indu­ló ötéves stratégiájának Cse- lovszki Zoltán szerint. Az álta­lános vezérigazgató-helyettes elmondta: legfontosabb céljuk az ügyfélélmény növelése, a közeljövőben játékoskártyát is bevezetnek. Ma már a sportfo­gadás több bevételt hoz az ál­lami játékszervezőnek, mint a számsorsjátékok, a dobogó harmadik fokán a sorsjegyek értékesítése áll. MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents