Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-03 / 53. szám

4 HATVAN ÉS KÖRZETE 2017. MÁRCIUS 3., PENTEK HÍREK Avarégetés csak áprilistól SNCl Az önkormányzat rendeletben szabályozta a zöldhulladék-égetést a tele­pülésen. Döntésük alapján április 1-je és november 25-e között megengedett az avar­égetés, de csak hétfőnként és csütörtökönként 10-től 19 óráig. A többi napon, így a hétvégéken is, a tevékenysé­get tilos végezni. A rendelet betartatásában a város me­zei őrszolgálatát ellátó mun­katársai is közreműködnek. Munkagépet vett az önkormányzat N Csaknem 10 millió fo­rint értékű nagyteljesítmé­nyű kotró-rakodó munkagé­pet vásárolt az önkormány­zat. A vételárat részben pá­lyázati forrásból finanszíroz­ták, de a Csányért, a Falukö­zösségért Alapítvány is több mint két és félmillió forint­tal támogatta a beszerzést. A munkagéppel többek kö­zött a község külterületi me­zőgazdasági útjait és a bel­területi földutakat teszik jár­hatóvá. Hogy felismerjék a vészhelyzetet HATVAN Az elsősegélynyújtás alapjairól tartott előadást a Hatvani Mentőállomás men­tőtisztje a Szent István Ál­talános Iskolában. A Ments Életet Egyesület a közelmúlt­ban indított programsoroza­tának célja, hogy az általá­nos iskolások felismerjék a veszélyhelyzeteket, és segít­séget tudjanak kérni, nyúj­tani. Elsősorban azt szeret­nénk, ha tisztában lennének a segélyhívó számokkal. Fon­tos azt is tudniuk, hogy ilyen szituációban milyen adato­kat kérhetnek tőlük a telefo­nos ügyfélszolgálaton - tá­jékoztatott Kádár Gábor, a Ments Életet Egyesület el­nöke. Minden drogos bűncselekményt felderítettek tavaly Eredményes évet zárt a Hat­vani Rendőrkapitányság. Az elégedettségi mutatók alapján 2016-ban a legjob­bak voltak a megyében. Tari Ottó tario@index.hu HATVAN A napokban Juhász János rendőr alezredes, kapi­tányságvezető tájékoztatott a Hatvani Rendőrkapitány­ság tavaly végzett munkájá­ról. Részletesen ismertette az elmúlt évi adatokat, amelyek alapján a térségben 2015-höz képest nőtt a bűnesetek ará­nya; míg két éve összesen 717 bűncselekményt regisztrál­tak a kapitányság illetékessé­gi területén, addig tavaly ez a szám 855 volt. Azonban a nyo­mozás eredményességi muta­tója 50,3 százalékról 86,6 szá­zalékra emelkedett, a felderí­tési mutató pedig 27,6 száza­lékról 59,1 százalékosra nőtt. Az eredményesség főként a kiemelten kezelt rablás és visz- szaélés kábítószerrel bűncse­lekmények - a terjesztői ma­gatartások - esetében biztató: az elmúlt évben minden kábí­tószerrel kapcsolatos bűncse­lekményt felderítettek Hatvan­ban - derült ki a beszámolóból. A testi sértések száma nőtt, ugyanakkor autólopás nem történt a városban. A lakásbe­törések számát a felére csök­kentették, így ez az előző év­hez képest ez az egyik legked­vezőbb változás. A közterüle­ten elkövetett bűncselekmé­nyek száma csökkent, az el­múlt hat esztendőben tavaly volt a legalacsonyabb ez az adat. Ugyancsak mérséklő­dött a kiemelt bűncselekmé­nyek száma: 453-ról 348-ra. Ide olyan esetek tartoznak, mint az emberölés, a kiskorú veszélyeztetése, a garázdaság, az önbíráskodás, a lopás, a rab­lás, a zsarolás, a rongálás vagy a kábítószerrel való visszaélés. A bűntények felderítésén túl a rendőrségi közlekedési akciók is fontosak Fotó: Albert Péter A testi sértések száma nagymértékben növekedett - 28-ról 51-re -, viszont ezen belül a súlyos esetek száma csökkent. A Hatvani Rendőr- kapitányság nyomozási ered­ményessége e téren 84,8 szá­zalékos. A tárgyidőszakban kevesebb volt a lopás, a betö­rés, valamint az autófeltörés, gépjárműlopás pedig egyálta­lán nem történt 2016-ban. Juhász János leszögezte: az önkormányzatok, a Belügy­minisztérium, valamint ál­lampolgárok által kitöltött kérdőív alapján a Hatvani Rendőrkapitányság magasan a legjobb elégedettségi muta­tókkal rendelkezik Heves me­gyében. A migráció ellen is védekeztek A hatvani rendőrök, mint az már esztendők óta jól bejára­tott gyakorlat, nagyon szoro­san együttműködnek a polgár­őrséggel, bűnmegelőzési fel­adatokat és rendezvénybizto-. sításokat is végeznek együtt - közölte Juhász János r. alezre­des. Mindezek mellett az ille­gális migráció és a terrorfenye­getettség elleni védekezés éve is volt a 2016-os esztendő - tette hozzá a városi kapitány­ság vezetője, megjegyezve, hogy mindez a tevékenységü­ket közvetett módon, elsődle­gesen a közlekedéssel kapcso­latban érinti. így egyebek mel­lett a 21-es főúton és az M3-as autópályán - csempészjármű­veket keresve - folyamatosan tartanak ellenőrzéseket. A vá­rosi rendőrkapitány fontosnak tartotta aláhúzni azt is: min­dent megtesznek annak érde­kében, hogy a lakosság szub­jektív biztonságérzetét fenn­tartsák, illetve tovább növel­jék. A hatvani rendőrök mun­káját korábban Horváth Ri- chárd polgármester is nagy­ra értékelte, s egyben kifejezte a városban élők köszönetét az állomány tagjainak. A gyöngyösiek hazatértek, a hatvaniak közül senki HATVAN Keresztút a szovjet munkatáborig - ez a címe a Hatvány Lajos Múzeum gon­dozásában megjelent kötet­nek, amelyben Nagy Nándor a hatvani összeesküvők tör­ténetét kutatja. A történész - akinek számos színvona­las publikációja jelent meg la­punkban is - régóta foglalko­zik a témával, főként az 1944 és az 1947 közötti időszakkal, így irányult figyelme az 1946- os hatvani összeesküvőkre is. Nagy Nándor szerint a tör­téntek egyértelműen bizonyít­ják, hogy már a kommunista hatalomátvétel előtt több, kon­cepciósnak nevezhető per in­dult az országban. Ezek célja az volt, hogy a kommunisták­kal szemben állókat - ha poli­tikailag nem lehet legyőzni - egyéb eszközökkel állítsák fél­re. A per ügymenete elkerült a magyar igazgatási szervek­től. Budapesten szovjet kato­nai törvényszék ítélte el a hat­vaniakat és a gyöngyösieket. A kényszermunkából a gyön­gyösiek közül többen haza­tértek, de a hatvaniak nem - mondta a szerző. Csak egyszer szállítják el a hulladékot PETŐFIBÁNYA Ebben az évben már csak havonta egyszer szállítják el a szelektív hulla­dékot a településen. A szolgál­tató ugyanis megállapította, hogy a havi kétszeri szállítás nem gazdaságos, mivel a ka­pacitás kihasználatlan marad, s az egy fordulóra begyűjtött hulladék hasznosítható ará­nya nem fedezné a költsége­ket. Az eddig begyűjtött hulla­dékok mennyisége azt mutat­ja, hogy a havi egyszeri szállí­tással a településen keletkező összes szelektív hulladék be- gyűjthető. A módosítás a kör- nyezettudatosabb lakosság esetében azt eredményezheti, hogy nem elegendő a kiosztott gyűjtőedényzet mérete. Ebben az esetben - a korábbi gyakor­latnak megfelelően - a zsák­ban kihelyezett szelektív hul­ladékot is elviszik majd. Döghalszagtapodott a csókok lábnyomában Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu Siralmas látványt nyújt e na­pokban a Selypi-tó. Pusztu­lás, haltetemek, az elburján­zott nád csombékjai, amerre a szem ellát. Aligha él középkorú vagy annál idősebb ember a telepü­lés északi fertályában, akinek ne lennének gyönyörűséges - olykor talán életre meghatáro­zó - emlékei a Selypi-tóról. El­ső strandolások, első szerel­mek, első csókok a csalitos- ban vagy a mérleghintán. És halzsákmány az ernyedt fű­zek árnyékában, felvert őzek menekülése a reccsenő bozót­ban, az egyik oldalon kam­pányra éhes gyárbendő kor­gása, a másikon vidám lövé­szek seregszemléje. Idill volt ez a javából az emlékezet által boldoggá avatatott pangás év­tizedeiben. Szerelmek, csókok, horgász­tivornyák? - tamáskodhatna a régi időket kurkászó idegen, ha mostanság - jobb dolga tényleg nem lévén - errefelé szeretné bolygatni a múltat. Értetlenke­dése hiteles volna, hiszen alig­ha érintené meg a hajdani me­sevilág „holnemvolt” hangula­tot gerjesztő csendje. Mert már a csend sem az, ami volt egy­koron. Több mint ötven éve isme­rem a környéket. Emlékfüggő lévén, az elmúlt években nem szívesen jártam erre, a napok­ban is csupán azért, mert meg­ígértem Saci kutyámnak a dél­IMintha már az élet is elillant volna in­nen, magára hagyva a varázskulisszát. előtti túrát. Előtte még az ivó­ban tájékozódtam, az öreg hor­gászok pihenőpontján, ám a szokásos múltidézés helyett le­beszélő szavakkal tömték meg a fejem. Hamar megértettem, miért. Ha a petőfibányai út felől ha­lad az ember, a cukorgyári sa­lakkerítés egy darabig olyan, mint mindig is lehetett. Egész pontosan a hátsó kapuig, ahon­nan már beláthat a volt üzem területére. De bárcsak ne ten­né! A központi műhely még vi­szonylag ép lemezajtaján túli kép a honi cukoripar jelen ál­lapotának a látlelete, gazzal, épülettorzókkal. Menekülés­re serkentő élmény, kivált an­nak, aki még hallotta zakatol­ni a gépeket. Innen már csak néhány lépés a két tó, néhány sietős, mégis óvatos szökdécse­lés a pocsolyák között, hogy az ember szeme elé táruljon az embertöltők során az agyba vésődött panoráma, csak ép­pen hajóhinták, libikóka, sár­ga falak, a víztükör fölé hajló trambulin, hordókomp, gyer­mekmedence és lubickoló ket­rec nélkül. Ám ez még a kisebbik baj! Ezek évek alatt koptak el, időt hagyva a beletörődésnek. Ami sokkal rosszabb: a felpörge­tett jelen utolsó hónapjaiban mintha már az élet is elillant volna innen, magára hagyva a varázskulisszát: jöjjön, ami­nek jönnie kell. Az pedig jön is, kérlelhetetlenül. A horgász­létre csak az üres, annak ide­jén büszkén ácsolt stégek, ne­tán a kiülőhelyek emlékeztet­nek, elbújva a náddzsumbuj között. Imitt-amott akad még rozsda is: az egyik móló lehe­tett, a másik ferde vas meg lép­cső. A zsiliporsó is látszódik, s néhány fedél nélküli, mélysé­ges-mély akna. A két víztükör között ma is fut egy kósza sín­pár, szinte hihetetlen, hogy ed­dig nem lopta el senki. De a legborzasztóbb maga a tó. Jegét hártyásra oldotta a Nap ereje. A fénylő tallérok - sok-sok száz - haltetemek pikkelyei. Harcsahát, ponty­uszony, kicsiké, nagyoké. Közeleg a kikelet. Gyilkos kilátások.

Next

/
Thumbnails
Contents