Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-22 / 68. szám

2017. MÁRCIUS 22., SZERDA A VIZ VILÁGNAPJA Záródik a közműolló a Heves Megyei Vízmű szolgáltatási területén 13 HIRDETÉS „Szennyvizek? Tiszta vizet!” Az elmúlt évek sikeres in­tegrációi után öt megyében van jelen az önkormányza­ti tulajdonú víziközmű-szol- gáltató. HEVES MEGYE Számos ered­ményt elért az elmúlt években a Heves Megyei Vízmű Zrt. a szolgáltatások bővítése, mi­nőségének javítása területén. A víziközmű-szolgáltatás te­rületén nagyszabású integrá­ció zajlott le az országban, a 400 víziközmű-szolgáltatóból 2015. januárjára 42 engedél­lyel rendelkező társaság ma­radt. A Heves Megyei Vízmű Zrt. az országban elsőként haj­tott végre társasági szintű in­tegrációt. Ebbéli képességét és elismertségét bizonyítja, hogy működési területe már öt me­gyére terjed ki, s az ország egyik legjelentősebb víziköz- mű-szolgáltatójává vált. A társaságot 2016. január 1-től Sasvári Szilárd vezeti. A szolnoki, Tisza-parti szár­mazású vezérigazgató életé­ben mindig nagy szerepet ját­szott a víz, nem csupán a vízi sportok miatt. Hajózási szak- középiskolában végzett, ahol műszaki ismeretekre tett szert, a 2000-es évek elejé­től pedig tagja volt a Főváro­si Vízművek felügyelőbizott­ságának, ahol megismerhette az ország legjelentősebb vízi- közmű-szolgáltató rendszerét. A 2000-es évek második felé­től a kormányzati háttérmun­kában is részt vett, a vízre alapozott gazdaságfejlesztés területén dolgozott ki javasla­tokat, amelynek néhány ele­me vissza is köszönt. 2011 óta a Heves Megyei Vízmű Zrt. igazgatósági tagja, 2015 végén tisztelték meg a tulajdonosok a bizalmukkal, s lett a cég ve­zérigazgatója.- Elődeimnek köszönhetően egy kiegyensúlyozott, jól veze­tett céget vettem át, amely ké­pes programszinten üzemel­tetni a rá bízott víziközműva- gyont. Pénzügyileg is rende­zett a társaság helyzete. A cég műszaki felkészültségének kö­szönhetően jelentős azon fel­adatok mennyisége, melyeket saját kivitelezésben oldunk meg, kapcsolódva a területü­kön pályázati forrásokból meg­valósuló beruházásokhoz. Ez a háttér lehetővé tette, hogy a következő esztendők 22 milliárd forint értékű szenny­vízberuházásainak teljes mű­szaki tartalmát előkészítse, így a kivitelezés az üzemben tartás szempontjait figyelem­be véve zajlik le.- Kitűnő munkatársakkal dolgozhatok együtt. Minden helyszínt megnézek, ahol je­lentős fejlesztési, rekonst­rukciós munkák zajlanak, legyen az az ivóvízellátás vagy szennyvíztisztítás, szennyvíz- elvezetés területe - mondta Sasvári Szilárd. Az elmúlt időszakkal és a következő évek feladataival kapcsolatban elárulta, hogy az ivóvízhálózatok cseréjére az elmúlt időszakban jellemző­en csak az ivóvízminőség-javí- tó programok keretében nyílt lehetőség. Országos probléma, hogy fedezethiányos a háló­zatok rekonstrukciója, a prob­léma megoldására még várni Kulcskérdés a szennyvizek kezelése és tisztítása, a hálózat bővítése és a technológia korszerűsítése Az ivóvízminőség-javító beruházások már mindenhol lezajlottak kell. A Heves Megyei Vízmű Zrt. által kezelt hálózat veszte­sége átlagos mértékű, ezt igye­keznek szinten tartani, jelen­tős javulás a hálózatrekonst­rukciós programok beindítá­sával lehetséges. Az EU-direktíva hazai át­vétele számos komponens te­kintetében szigorúbb határ­értéket ír elő a vízminőségre, mint a megelőző hazai szab­vány. A legnagyobb problé­ma a vizek arzén-, ammóni- um-ion-, vas- és mangántar­talma volt. A Heves Megyei Vízmű Zrt. ellátási területén a rendeletnek megfelelő mi­nőségű vízzel látják el a fo­gyasztókat. Ennek elérése ér­dekében a következő helyszí­neken valósítottak meg euró­pai uniós vízminőség-javító projekteket: Detk és térsége, Sarud és térsége, Hevesveze- kény, Heves, Kömlő, Pély, Bor- sodivánka és térsége, Cserép- váralja. Ezenfelül sajáterős vízminőség-javító programo­kat is kiviteleztek Istenmeze­jén, Mezőtárkányban, Kálban, Jászárokszálláson és Gyön­gyösön. A jövőben már csak olyan technológiák felújítását, átalakítását kell elvégezni, amelyek a kor követelményeit nem elégítik ki. Ilyen fejlesz­téseket terveznek Szűcsiben, Nagyrédén, Viszneken és Ge- lejen. Ezen túl a technológiák energia-hatékonysági felül­vizsgálatát is célul tűzték ki.- Talán a legdinamikusab­ban fejlődő ágazat vállala­A Felsőtárkány mellett található Imó-forrás a Bükk egyik látványossága, minden évben sokan keresik fel Ha nincs víz, nincs élet sem A Föld édesvízkészlete nem ki­fogyhatatlan, körforgásának és tisztaságának megőrzése érde­kében azonban nagyobb figyel­met kell szentelnünk környeze­tünk védelmére is. A világ szin­te minden állóvize, folyója szeny- nyezett. Jelenünk és az utánunk érkező generációk sorsa múlhat azon, miképpen gazdálkodunk a Föld vízkészleteivel, hogyan óv­juk és hasznosítjuk az élet egyik alapvető elemét. Az ENSZ 1993-ban március 22- ét jelölte ki a víz világnapja dá­tumaként, melynek célja, hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön ez a természeti kincs. Ez a jeles nap minden eszten­dőben más és más nézőpontból hívja fel a Föld lakosságának fi­gyelmét a víz alapvető szerepé­re. A jövő generációinak is meg kell tanulnia, hogy miért nevez­zük kincsnek a tiszta vizet. Ha nincs víz, nincs élet. Ilyen egy­szerű ez. Éppen ezért az idei esztendőben a világnap szlogenje a „Szenny­vizek? Tiszta vizet!” lett. Védelem alá helyezett vízbázisok Az elmúlt időszakban sikerült előre lépni a hosszú évek óta megrekedt vízbázisvédelmi munkákban. A sérülékeny víz­bázisok közül az Eger Déli Vízmű, Hatvan, Szarvaskő, Kompolt, Mátraverebély, Tarnaörs esetében kaptak már határozatot, illetve engedélye-' zés alatt van Felsőtárkány Barátrét, Noszvaj Forró kút, Mályinka, Bátonyterenye, Harsány vízbázisának védel­me. A védett vízbázisokat tekintve is sikeres kijelölő ha­tározatokat szereztek Lőrinci, Boldog, Hort, Heves, Átány, Kömlő, Pély, Tarnaszentmiklós, Erdőtelek, Mezőtárkány, Sarud, Istenmezeje esetében. Folyamatban van több védett vízbázis kijelölésének engedé­lyezése is, ezek Eger, Petőfi tér, Rózsaszentmárton, Szűcsi és Vatta. A stratégiai tervek között ki­emelt továbbra is a még el nem végzett, illetve még nem kijelölt vízbázisok biztonságba helyezése. tünknél a szennyvízágazat, 2008-2015 között megdup­lázódott a szolgáltatásba be­kapcsolt ingatlanok száma. A közműolló záródik, jelen­leg nyolcvanszázalékos az el­látottság. A főbb EU-s projektek hely­színe az elmúlt időszakban: Lőrinci, Tenk, Hatvan és térsé­ge, Rózsaszentmárton, Sziha- lom, Domoszló, Karácsond, Kál és térsége, Erdőtelek. Ezenfe­lül sajáterős beruházásként te- lepintenzifikálást végeztünk Vámosgyörkön, Noszvajon, Petőfibányán és Szarvaskőben - sorolta Sasvári Szilárd. Hozzátette: az ellátottság nö­vekedésével több a tennivaló is, így különösen a keletkező iszapok kezelése, elhelyezése jelent kiemelt feladatot, külön stratégiát alkottak a költségha­tékonyság érdekében. A jövőbeni feladatok között szerepel a még nem csatorná­zott és tisztítási technológi­ával nem rendelkező telepü­lések, illetve a jelenlegi nem megfelelő tisztítási feltételek­kel működő rendszerek fejlesz­tése. A vonatkozó kormányha­tározat több projektet irány­zott elő, amelyben szerepel Kerekharaszt, Gelej, Nagyfü- ged, Boconádés Tárnáméra,Lu­das és Detk, Kács, Tibolddaróc, Vatta, Borsodgeszt, Csincse és Bükkábrány, Nagyút, Füzesabony, Bogács, Boldog, Eger, Gyöngyös, Bátonyte­renye, Heves. A tizenhat új projektben tovább nőhet a szennyvíztisztítás minősége és a hálózatok kiterjedése. A továbbiakban viszont még problémát jelent a 2000 lakos- egyenérték alatti települések szennyvízszolgáltatásának ki­építése, erre jelenleg nincs megfelelő program. Céljaik között szerepel emellett az energiahatékony­ság javítása, illetve az idegen vizek elleni védekezés, amely jellemzően a hibás, elörege­dett csatornák miatt jelent­kezik. Ennek megoldása - a vízhálózathoz hasonlóan - jelentős költség miatt külső forrással elégíthető ki.

Next

/
Thumbnails
Contents