Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-13 / 61. szám
2017. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD Cfr Feloszlatta a rohamrendőrség a török kampányolókat - Ankara is bekeményít Szükségállapot Rotterdamban Szemtől szemben a rohamrendőrökkel. Aztán elszabadult a pokol, és még vízágyút bevetettekFotó: AFP Miután zavargások törtek ki Rotterdamban az ottani Erdogan-párti törökök és a rendfenntartók között, Ankara hazaküldte a holland nagykövetet. Mediaworks összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu HOLLANDIA Egyre feszültebb a diplomáciai viszony Hollandia és Törökország között, miután a holland hatóságok szombaton nem engedték meg két török miniszternek, hogy Rotterdamban részt vegyenek a török elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazásról szóló kampányrendezvényen. Előbb a Mevlüt Qavufog- lu külügyminisztert szállító repülő leszállási engedélyét vonták vissza, majd a Németországból érkező Fatma Betűi Sayan Kaya családügyi minisztert szállító gépkocsikonvojt fordították vissza a határhoz. A külügyminiszter, miután nem tudott leszállni Hollandiában, a franciaországi Metz városában mintegy ezer ős hallgatósága előtt zavartalanul megtarthatta beszédét. Válaszul a rotterdami török konzulátusnál tegnap hajnalban több ezren tüntettek, üvegekkel és kövekkel dobálták meg a rendőröket, azok vízágyút is bevetettek. Rotterdam marokkói polgármestere szükségállapotot rendelt el. A török külügy bejelentette, „biztonsági okokból” elzárták az ankarai holland nagy- követség és az isztambuli főkonzulátus bejáratait, és hasonló intézkedéseket hoztak a holland ügyvivő és a főkonzul rezidenciájánál is. Bekérették a külügybe a holland ügyvivőt, és közölték vele: egy ideig nem kívánatos, hogy a nagykövet visszatérjen állomáshelyére. Erdogan elnök török elnök lenácizta a hollandokat, és kemény válaszlépésekkel fenyegette meg az országot. Mark Rutte holland miniszterelnök a NOS közszolgálati rádiónak kijelentette, Hollandia visszafogottabb fél szeretne lenni a vitában. Hozzátette, nekik évek óta nem volt ilyen komoly diplomáciai nézeteltérésük egyetlen országgal sem. Azért voltak kénytelenek megakadályozni, hogy a két török politikus belépjen az ország területére, mert Törökország korábban szankciókkal fenyegette meg Hollandiát. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter nyugalomra intette mindkét országot, és arra kérte a török hatóságokat, tartózkodjanak a túlzásoktól és a provokációktól. Németország és Hollandia után tegnap Svédországban is lemondtak egy török kampányrendezvényt. Kiáll az EFA a székelyek mellett KOLOZSVÁR Az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártigazgatója szerint az autonómia szükségességét igazolja az is, hogy a román csendőrség bírságokat rótt ki a tavalyi székely szabadság napi megmozdulás után a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aktivistáira. Günther Dauwen, a 46 európai autonómia- és függetlenedéspárti politikai alakulatot tömörítő párt igazgatója egy kolozsvári tájékoztatón beszélt erről. Amikor tudomást szerzett a bírságról, azt kérte a román hatóságokhoz, rá is vessék ki, mert ő is ott volt a demonstráción. Választ nem kapott. Megjegyezte, ha az emberek azt érzik, hogy a központi hatalom elzárkózik a párbeszédtől és a hatóságok megbüntetik őket a vélemény- nyilvánításukért, akkor radikálisabb törekvéseket fogalmaznak meg. Példaként hozta fel, hogy a madridi kormányzatnak a katalánok gazdasági tárgyú kéréseit elutasító magatartása a katalán elszakadás híveinek a táborát erősítette. „Ha félünk az autonómiától, az sokkal több problémát szül. Az emberek inkább a függetlenedés felé fordulnak” - jelentette ki. Ha félnek az autonómiáról, az több • problémát szül... László György, az SZNT jegyzője, a pénteki marosvásárhelyi megmozdulás fő szervezője elmondta: a csendőrség idén együttműködött a szervezőkkel, ennek ellenére több tucat tüntetőtől elvette a székely zászlók rúdjait, arra hivatkozva, hogy a farudak éles fegyverré alakíthatók. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: a székely szabadság napja a székely közösség demokratikus politikai akaratnyilvánítása. Sajnálatosnak tartja, hogy Bukarest figyelmen kívül hagyja a 200 ezer aláírással is szentesített akaratukat, s hangsúlyozta: az autonómia nem konfliktusgerjesztő, hanem konfliktuskezelő közigazgatási megoldás. MW Államfőt választ az Országgyűlés BUDAPEST Az Országgyűlés ma választja meg Magyarország következő köztársasági elnökét öt évre. A Fidesz- KDNP Áder János jelenlegi államfőt jelölte a tisztségre, míg az ellenzék - a Jobbik kivételével - Majtényi László volt om- budsmant, az Eötvös Károly Közpolitikái Intézet elnökét támogatja. A mai ülésnapot napirend előtti felszólalások nyitják, majd megkezdődik az államfőválasztás folyamata. A két jelölt felszólalása után a képviselők titkos szavazáson adhatják le szavazatukat. Az első forduló akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást szerez. Eredménytelenség esetén újabb szavazást tartanak, amelynek végén az a jelölt lesz az államfő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az alaptörvény szerint Magyarország államfője a köz- társasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. MW Menekülnek a koptok KAIRÓ Egyiptomban folytatódik a koptok üldözése,'a szélsőségesek az elmúlt három hétben hét keresztényt gyilkoltak meg. Az Iszlám Állam a Sínai-félszigeten akar új területeket elfoglalni. Az ott élő egyiptomi keresztényeket ellenségnek tekintik és lista alapján gyilkolják őket. A kialakult helyzetről Szá- mir Kálil Számir egyiptomi jezsuita, a római Pápai Keleti Intézet iszlamisztikatanára a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta: a keresztények védelméért az egyiptomi kormány nem tett lépéseket, hiszen saját katonáit sem tudja megvédeni a terroristáktól. Megjegyezte, a Szuezi-csa- torna partján menedékre lelhetnek a menekülni kényszerülő keresztények, újprotestánsok, de muszlimok is befogadják őket. MW * * * » «
