Heves Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-10 / 59. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁRCIUS 10., PÉNTEK HÍREK Felnőtt egy generáció, amely már nem találkozott ezzel a betegséggel Módszertani tréning EGER Az Eszterházy Károly Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) Tudományos Diákköri Bizottsága Mutasd a prezentációdat, megmondom ki vagy! címmel módszertani tréninget szervezett szerdán az egyetem B épületében. Dr. Hadnagy József, a Szociálpedagógia Tanszék tanszékvezető főiskolai docense elmondta, a rendezvényen a közelgő országos versenyre eljutó hallgatók számára biztosítottak módszertani felkészítést. A hallgatók bemutathatták a kutatásaikat, melyekre a szakmai zsűri és a hallgatóság is reflektálhatott. Az érdeklődő hallgatók is betekintést nyerhettek az országos versenyre kijutó társaik munkájába. J. H. Ünnep a Varázstoronyban EGER Nemzeti ünnepünkön a Líceum Varázstornyában a gyermekek számára is készülnek programokkal: reggeltől lesz tudományos játszóház és gyermekfoglalkoztató. A harmadik emeleti 405-ös teremben 11 és 12 órától tavaszköszöntő kémiai, fizikai kísérletekkel készülnek, a Planetárium is nyitva áll majd. J. H. Női szerepekről tanácskoztak ; - Az Eszterházy Károly Egyetemen csütörtökön a női szerepekről, szerepértelmezésekről tanácskoztak. A konferencián a filozófia, történelem, irodalomtudomány, pedagógia és pszichológia szakértői adtak elő. A 14 tudományos előadáson túl bemutatkozási lehetőséget kaptak még az egyes egyetemek nőtörténettel és genderkutatással foglalkozó műhelyei is. J. H. Kell-e félnünk a kanyarótól, lehet-e nálunk járvány? Dr. Maszárovics Zoltán munka közben. Az infektológus szerint Magyarországon nem kell kanyarójárványtól tartani Fotó: Gál Gábor Az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyarómegbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórházban - olvashattuk a hírt néhány napja. Magyarországon már elfeledett ez a rendkívül fertőző kór, hiszen a ‘70-es évek óta ott van a kötelező védőoltások között a betegség ellen védő vakcina. Dr. Maszárovics Zoltán infektológust, az egri Markhot Ferenc Kórház orvos igazgatóját arról kérdeztük, kell-e félnünk egy országos kanyarójárványtól. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu HEVES MEGYE A szakember válasza egyértelmű nem, hiszen szavai szerint a most cseperedő generáció, az iskolások, óvodások, akik között a leggyorsabban terjedhetne egy ilyen betegség, védettek, hiszen 1969 óta oltanak kanyaró ellen, s 1989 óta emlékeztető oltást is kapnak a tizenegy éves diákok. De mi a helyzet az idősebbekkel? Mit tehetünk, ha tudni szeretnénk, mi magunk védettek vagyunk-e? Kell-e félni a kanyarótól?- A kanyaró fertőző betegség, és a fejlődő országokban ma is sok halálesetért felelős. Világszerte, évente 150 ezer ember, főleg gyermekek életét követeli ma is, de itthon megijednünk mégsem kell, hiszen Magyarországon, például az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan, nagyon jó az átoltottság, gyakorlatilag eltűnt a kanyaró. Én magam húsz éve dolgozom infek- tológusként, s itt, Heves megyében nem találkoztam kanyarós esetekkel. Ez persze nem jelenti azt, hogy az; országban ne fordulna elő olykor-olykor egy-egy behurcolt eset, mint a makói, jelenleg a közvetlen környezetben néhány esetet okozva, de azt leszögezhetjük: Magyarországon, országos szinten a kanyaró által nem élünk fenyegetettségben - osztotta meg a szakember. - Itthon 1969-ben a kilenc hónapos csecsemőket kezdték először oltani - például magam is megkaptam 1973 áprilisában. Azt azonban tudni kell, hogy az azt megelőző időszakban évente átlagosan 40 ezer kanyarós esetet jegyeztek fel, évi több mint 150 halálesettel! Azok, akik átestek a betegségen, egészen biztosak lehetnek abban: védettek. Az 1960-as évek első fele előtt születettek pedig ha nem emlékeznek is, biztosan átvészelték. Hazánkban évente több ezer eset volt még akkor is, amikor elkezdtek oltani, mert tévedés azt Mi is az a kanyaró? A kanyaró (latinul morbilli) vírus által okozott, veszélyes emberi megbetegedés. Habár népiesen vörös himlőként is emlegetik, nincs köze a rózsahimlőhöz (hazánkban rubeola, az angol nyelvterületen rubella néven), a bárányhimlőhöz (varicella) vagy a fekete himlőhöz (variola). A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzéssel, könnyen terjed. A fertőződés után 10-12 nap múlva gondolni, hogy ahogy elkezdünk vakcinázni, másnap megszűnik a betegség. Én úgy fogalmaznám meg, hogy van egy szürke zóna, átmeneti évek, amikor még előfordul a betegség és fogékonyak is vannak. Olyanok is lehetnek, akik a csökkenő megbetegedésszám miatt annak idején már nem vészelték át természetesen a kanyarót, életkoruk miatt pedig már nem kerültek az oltotti körbe. De ilyenek kevesen lehetnek. Ugyanakkor egy-egy ilyen behurcolt eset felhívja a figyelmet rá, hogy a kanyaró egy rendkíhirtelen fellépő influenzaszerű tünetek, nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán vörös udvarú szürke foltok, azaz Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat. A tünetek megjelenése előtt, illetve azok megszűnése után még négy nappal fertőz. vül fertőző betegség, világszerte jelen van, most pedig egy szomszédos országban is. Romániában az elmúlt egy év több mint háromezer megbetegedésével sajnos ismét oda léptek vissza a betegség statisztikai mutatói, mint nálunk negyven éve volt. A számok beszédesek, mert míg az 1950-es, 1960-as években évi 40 ezer, a ‘70-es és ‘80-as években már csak pár ezer kanyarós esetet jegyeztek egy-egy évben járványok körül, s mára már kijelenthetjük: Magyarországon megszűnt a kanyaró. S, hogy honnan tudhatjuk, hogy mi magunk védettek vagyunk-e? Egyrészt biztos támpontot adhat mindenkinek, ha megvan a gyermekkori oltási könyve, amelyből egyértelműen megnézheti, hogy egy vagy két oltást kapott-e morbilli ellen. Nekem is - annak ellenére, hogy 1989-ben már 17 éves voltam - az iskolai kampányoltásban adtak emlékeztetőt. Ha azonban valaki nem találja a dokumentumot, van számára is jó hír, hiszen vérből kimutatható az ellenanyagszint. Ahol nincs járványügyi veszély, ott ennek sok értelme nincs, ahogy annak se, hogy most hanyatt-homlok rohanjunk a patikába, ahol vényre felíratva kiválthatnánk a kanyaró elleni védőoltást, ugyanis ha nem utazunk járvány sújtotta területre, nem egészség- ügyi területen dolgozunk, alig van esélye, hogy találkozzunk a betegséggel az átoltottság miatt. (Az ország érintett megyéiben a rizikócsoportban lévőket központilag ellenőrzik, oltják most is, ha szükséges.) Az infektológus szavai szerint ráadásul még azok Is rendelkeznek valamilyen szintű védelemmel, akik életkoruk miatt csak egy oltást kaptak, tehát emlékeztetőt nem, hiszen találkoztak a védőoltásban lévő vírustörzzsel, s ha meg is betegszenek, annak lefolyása enyhébb, mint azoknál, akiket egyáltalán nem oltottak be. Az immunrendszer hamarabb ébred és reagál ilyenkor, mintha valaki teljesen védtelen. Azt azonban le kell szögezni, tartós, biztos védelmet a két oltás nyújt. A legfontosabb jó tanács tehát, aki olyan területre utazik, ahol járvány van, mint például Románia, legyen teljesen oltott. Kicsi, még oltatlan gyermeket pedig ne vigyünk ilyen területre! Gyorsan befagyott a tó, a lékeken is újraképződött a jég Természetes halpusztulás Újra itt az Otthon melege program SÁSTÓ Több fotó is érkezett a szerkesztőségünkbe a közelmúltban a Sástón elpusztult halakról. A Hírlap utánajárt, s megtudtuk: sajnos valóban jelentős halállomány pusztult el Sástón.- Ponty, harcsa és még csuka is volt nagy számban a haltetemek közt - mondta el lapunknak szerdán Szőke Szilvia, a Sástó Turisztikai Központ koordinációs menedzsere. Hozzátette: ez a folyamat természetes, a különösen hideg idei tél miatt történhetett, hiszen a Sástó mocsaras, lápos tó, így gyorsan befagyott és elég sokáig volt hóréteg alatt a felülete. A halak oxigénellátása nem volt teljes, hiába vágtak léket, ezen a télen többet is a szokásosnál, a lékek órákon belül ismét befagytak. A menedzser nem tudta pontosan megmondani, hogy mennyi hal pusztult el, mert a tavon még jelenleg is vannak befagyott részek. Annyi most bizonyos, hogy a halállományt ezután felmérik. Arról azonban, hogy vajon lesz-e betelepítés, még szintén nem tudott nyilatkozni. Az elhullott halakat egyébként folyamatosan begyűjtik, s az elszállítás után veszélyes hulladékként kezelik. H. É. Szakemberek szerint természetes ilyen télen a pusztulás Fotó: Cz. T. MAGYARORSZÁG Szabó Zsolt közölte, hogy a támogatási kérelmeket június 6-tól elektronikus úton lehet benyújtani a pályázati portálon keresztül ügyfélkapus regisztrációval, egy pályázó legfeljebb 700 ezer forintot kaphat, a vissza nem térítendő támogatás ösz- szege nem haladhatja meg a felújítás teljes költségének a 40 százalékát. Az államtitkár szerint a 3,5 milliárd forintos keretösszeg csaknem hétezer hazai háztartás fűtésének a korszerűsítésére lehet elegendő. Hozzátette még azt is, hogy a pályázatba a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) lakóépületek energia- hatékonyságát támogató, visz- szatérítendő támogatását is be lehet vonni legfeljebb 50 százalékos arányban, 10 százalékos önerő mellett. Szabó Zsolt a fővárosban tegnap megtartott sajtótájékoztatón bejelentette emellett még azt is, hogy az Otthon melege program várhatóan májusban újabb, 700-800 millió forintos keretösszegű pályázat kiírásával folytatódik, amely a háztartási gépek (hűtő- és fagyasztógépek, illetve mosógépek) cseréjét támogatja majd. P. A. J
