Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-04 / 30. szám

g HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2017. FEBRUÁR 4., SZOMBAT Pár év múlva még nagyobb probléma lehet a munkaerőhiány a megyében Műszaki képzést szeretnének Báry Péter: Minden mai mozgás, intézkedés öt-tíz év múlva fog igazán beérni HEVES MEGYE Budapest kö­zelsége egyszerre jó és rossz, a munkaadók sze­retnék, ha a helyi egyete­men lenne műszaki kép­zés is. A megye nem marad­hat műszaki képzés nélkül, s több munkáskézre is vol­na szükségük a vállalkozá­soknak, tartja Báry Péter, a Vállalkozókés Munkáltatók Országos Szövetsége me­gyei szervezetének vezető­je, a Mátraaljai Munkaadók Egyesületének alelnöke. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu- Melyek a Mátraaljai Munka­adók Egyesületének főbb ter­vei az idei évre?- A Mátraaljai Munkaadók Egyesületében mindig folyik a munka, sokan vagyunk, 115- 120 taggal dolgozunk, nyil­vánosan is kimutatjuk az ér­dekeinket. Megtartjuk szoká­sos éves programjainkat, a ju- niálisunkat, évértékelőnket. Ma lesz a Gyöngyösi Városbál, amelynek fő' támogatói is va­gyunk, és nagyon sok vállal­kozó vesz rajta részt. Idén két célt támogatunk, a Gyöngyösi Diákokért Közalapítványt, va­lamint a Legyen Mindig Ott­honunk Alapítványt. A leg­több energiánkat a munkaerő- hiánnyal kapcsolatos ügyekre fordítjuk, három rendezvényt is tervezünk, megoldást kere­sünk az önkormányzattal. Je­lenleg én vezetem a VOSZ me­gyei szervezetét, hivatalosan egyelőre nincs elnöke a testü­letnek, pár héten belül rende­ződhet a helyzet.- Milyen állapotban vannak a megyei vállalkozások?- A vállalkozások Eger­ben és Gyöngyösön is komoly munkaerőgondokkal küsz­ködnek. Nagy beruházások zajlottak a városokban, ame­lyek nagyon sok embert igé­nyelnek, munkaerőben azon­ban rosszul állunk. A gumi­gyár például elszívta az itte­ni cégek dolgozóit. Ez a folya­mat persze később meg fog fordulni, és. akkor mi fogunk belőle profitálni. A mérnökhi­ány Heves megyében hihetet­lenül nagy, de az előnyök és a hátrányok egyensúlyban van­nak. Közel van hozzánk Buda­pest, sok gyerek ott tanul és ott is marad dolgozni, nem jön vissza. Ezen kell nagyon ügye­sen változtatnunk. A mi véle­ményünk egyelőre nem talál­kozik a hivatalos állásponttal, lehetetlennek tartjuk, hogy az új egyetemünkön ne legyen műszaki képzés. Kell, hogy le­gyen! Ezt üzenetnek is lehet venni. Ugyanígy szakmun­kásokra is szükség van, akár a vendéglátóipari, akár a fel­dolgozóipari szakmákban, de már operátorból is hiány van. Ez egy komplett feladata az or­szágnak, hogy a szakmunkás­problémát megoldja. Rövid tá­von, azaz két-három év múlva áthidalhatatlan lesz ez a gond, hiszen minden mai mozgás, intézkedés öt-tíz év múlva fog beérni. Két-három esztendő múlva - nyilván ma Magyar- országon ilyet nem szabad mondani, de - nem lesz más választásunk, hoznunk kell szakmunkásokat, nem fogjuk másképpen megúszni.- Mi a helyzet a külföldi mun­kaerővel?- Nem jellemző még, de nyil­ván találkoztunk itt-ott szlo­vák, ukrán munkaerővel, de ez még nem tömeges, elszórt csoportok vannak. Ez csak a személyes véleményem, de ezt a lépést szerintem a gyöngyö­si gumigyár sem fogja meg­úszni. Nem lesz kikerülhető a környék más cégei számára se, de tervezetten, szervezet­ten kell lépni.- A máshonnan ide vonzott munkaerőt hogyan tudják el­szállásolni Gyöngyösön?- Az Apollónak például lesz lakótelepe. De zajlanak tár­gyalások azzal kapcsolatban, ha egy munkáltató lakást akar építtetni, akkor tud-e a város ingyenesen telket biztosíta­ni. Akár cégek is összefoghat­nak, ezt nem lehet megúszni. Gyöngyösön vannak eladó la­kások, de például a bérleti dí­jak felfelé mennek, s a lakás­építések sem kezdődtek meg, csak tervek vannak. Ide kell hozni a munkaerőt, és élhe­tő hátteret biztosítani. Már a központi vezetés is felismerte a helyzetet.- A vállalkozói érdekképvise­letek hogyan tudnak tenni a munkaerőhiány megoldása ér­dekében? Gyöngyösön is lehetne Príma gála Báry Péter a VOSZ tevékeny­ségével és a megyei vállalko­zói díjakkal kapcsolatban la­punknak még azt is elmond­ta, hogy igyekeznek az elkö­vetkezőkben Gyöngyöst, Hat­vant és Füzesabonyt is integ­rálni a megyébe. Ezekből a városokból jelöltek minden­képpen lesznek majd, de rég­óta tervezik azt is, hogy egy rendezvényt megpróbálnak megmozdítani. Nyilván logi­kus, hogy a megyei Prima díj átadása a megye fővárosá­ban, Egerben van, de ez azért nincs kőbe vésve. Meg fog­ják tehát próbálni Gyöngyös­re átvinni, ami nem sokkal ki­sebb város, mint Eger. Lehet, hogy idén már Gyöngyös lesz a helyszín.- Komoly eszközök nincse­nek a kezünkben, a kama­rával való együttműködés­ben van ráhatásunk a kép­zésre, például arra, hogy mi­lyen szakképzéseket hirdes­senek meg. Hogy a diákok oda is menjenek, azt elérni nehe­zebb dolog. Ezen a téren van közös kezdeményezésünk a kamarával, hogy el kell ad­ni az oktatást. El kell jutni a gyerekekhez, meg kell mutat­ni, el kell nekik mondani, ha szakmunkásnak mennek, le­het, hogy sokkal jobban jár­nak. Jobb és szebb, kelleme­sebb életük lesz, mintha vala­hol egy semmit sem érő diplo­mát összeszednek, és örök éle­tükben rosszul fogják érezni magukat. Ebben szeretnénk tovább is lépni, mert a 14 éves gyerekek nyilván nem egye­dül döntenek a továbbtanulás­ról, szakmaválasztásról. Sze­retnénk a szülőket is bevonni ebbe, hova kellene irányítani­uk a gyerekeiket ahhoz, hogy 10-15 év múlva az unokákkal boldogan látogassák meg őket. Ez nem egyszerű, hiszen min­denki azon igyekszik, hogy egyetemre, főiskolára kerül­jön a gyereke. Ez teljesen vilá­gos, csak nem célszerű.- ATOP-os foglalkoztatási pak­tumok jelenthetnek-e segítsé­get a munkaerőhiány megoldá­sában?- A gondolat jó, de voltak si­kertelen átképzések, amikor kevés volt a jelentkező. A fel­mérésünk szerint a cégek most minden fémipari, logisz­tikai, vendéglátós szakmában tudnának embert fölvenni.- Milyen változásokat hoznak a gyöngyösi cégek életébe az idei adó- és bérváltozások?- A gyöngyösi cégeknek a 2017-es esztendő rendben lesz, nincs válság. A piac élet­ben tartja a vállalkozásokat, ha lesz, aki dolgozik. Gyön­gyösön a bérszínvonal eleve magasabb volt, mint a mosta­ni minimálbérszint, ugyanak­kor az emelés nyomást gyako­rol a teljes bérrendszerre. Ha a teljes iparban növekszik a bér­költség, akkor nem változik a cégek versenyképessége. Kül­földön elmondják, nem veszik meg a terméket, mert nekik megérné otthon gyártani, de be tudják vállalni a többletki­adást. A bérek duplázását nem viselné el a rendszer, de a mos­tani emelés miatt nem lesznek csődök, felszámolások.- Felvették-e már a kapcsola­tot az egyetemmel?- Igen, keressük velük a kapcsolatot, szeretnénk, ha be tudnának vállalni OKJ-s kép­zéseket, illetve a műszaki kép­zés indítását is szeretnénk el­érni. Jelenleg sok munkájuk van az átszervezés kapcsán, így most kicsit elakadtak a tárgyalások. A gyöngyösi térségben lévő vállalkozások egyik kiemelkedő egysége a Stanley Nem volt építőipari megrendelés, lehúzták a rolót Több mint kétezer állás van szabadon Hevesben Kevesebb a megyei cég Várják a dolgozókat HEVES MEGYE A múlt év nem az építőiparról szólt sem az országban, sem megyénkben. A termelés-visszaesés orszá­gos szinten is 20 százalékos volt, megyénkben még ennél is jóval nagyobb mértékű. Az Opten céginformációs szolgál­tató szerint ennek köszönhe­tően 5500 olyan céget is töröl­tek Magyarországon, amely építőipari munkával foglal­kozott. Hevesben például 117 ilyen céget töröltek, igaz, 71- et alapítottak is, így végül a ta­valyi év végén 1061 építőipari vállalkozás működött itt. Az Opten szerint 2016-ban 5520 cégtörlésen túl csak 3092 cégalapítás történt az Csökkent az építőipar termelése ágazatban, ezzel 49 ezer­re csökkent az építőipari cé­gek száma Magyarországon. A csökkenés nem gond, de az, hogy a cégek több mint 10 szá­zalékát törlik egy éven belül, az figyelemfelkeltő. Nem sok bizakodásra ad okot az sem, hogy a megszű­nésekhez vezető eljárások 40 százaléka még mindig felszá­molási eljárás, tehát a szek­torban a kifizetetlen számlák problémát jelentenek. Igaz, ke­vesebb új eljárás indult, mint amennyi véget ért. Az idei év várhatóan jobb lesz 2016-nál, mert a tavaly indult ingatlan- fejlesztési projektek elkezdik éreztetni hatásukat. T. B. HEVES MEGYE Tavaly decem­ber végén 273 és fél ezer mun­kanélküli szerepelt a Nemze­ti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatbázisában, ami tízéves mélypont. Az adat a külföldi munkavállalásnak, il­letve a közmunkaprogramban foglalkoztatott nem kevés em­bernek köszönhető. Hevesben nem született ilyen rekord, no­vemberhez képest 138-as nö­vekedés volt, s 11 ezer 344-en kerestek munkát. Egy év alatt így is 1570-nel lettek keveseb­ben a munkanélküliek. Decemberben a nyilván­tartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség­hez viszonyítva 6,1, a mun­kavállalási korú népességhez mért relatív ráta 4 százalékos értéket mutatott országosan. A legkedvezőbb helyzetben a Dunántúl északi része és Bu­dapest volt. Heves megye 8,7 százalékos és 5,5 százalékos mutatói rosszabbak az orszá­gosnál, de 2-3 százalékponttal jobbak a régiósnál. Az NFSZ szerint 2016 de­cemberében a foglalkoztatók összesen 48,4 ezer üres állás­helyet jelentettek be, melyek háromnegyedéhez igényeltek támogatást (utóbbinak a fe­le takart közfoglalkoztatást). A valamivel több mint 11 ezer piaci munkahely 28 százaléka Közép-Magyarországon kon­centrálódott, de Győr-Mo- son-Sopron és Zala is várta a munkavállalókat. így 2016 decemberben 138,6 ezer ál­láslehetőség állt rendelkezés­re, amelyből a zárónapon 89,8 ezer maradt betöltetlen. Megyénkben decemberben 536 nem támogatott új mun­kahelyre kerestek munkaerőt, ez kevesebb a novemberi adat­nál, de másfélszeresen meg­haladta az egy évvel korábbit. Támogatott álláshelyből más­fél ezret kínáltak, felével töb­bet, mint novemberben vagy a megelőző év decemberében. Hevesben a hónap végén több mint kétezer-négyszáz állásra várták a jelentkezőket. T. B. t

Next

/
Thumbnails
Contents