Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-04 / 30. szám
4 EGER ÉS KÖRNYÉKE 2017. FEBRUAR 4., SZOMBAT A minőség városaként jelenne meg Eger Európai versenyben Az egri kulturális élet egyik meghatározó eseménye - az őszi civil ünnep - is része a most kidolgozás alatt álló koncepciónak Változtak az intézményi pénzügyi előirányzatok EGER A közgyűlés legutóbb több ponton is módosította az önkormányzati intézmények pénzügyi előirányzatait. Az előterjesztő, Habis László polgármester kiegészítésében jelezte, a Harlekin Bábszínháznál keletkezett többletbevételből kisbuszt venne, ami tájelőadások megtartását tenné lehetővé. A városvezető utalt rá, hogy több cégük is észrevételezte: elhasználódtak a járműveik. Többletbevételből cserélnének a Bölcsődei és Gyermek- jóléti Igazgatóságnál is. A szavazáskor a képviselők elfogadták, hogy a Gárdonyi Géza Színháznál emeljék a működési bevételeket tízmillió forinttal, csökkentsék a személyi juttatások kiemelt előirányzatát két és fél millió, a munkaadókat terhelő járulékot és szociális hozzájárulási adót 2 millió 675 ezer forinttal. A beruházási kiadások 8 millió 800 ezer forintos csökkentésére is igent mondtak a működési bevétel két és fél milliós, s a dologi kiadások 16 milliós előirányzatának egyidejű emelése mellett. Módosították a vármúzeum előirányzatait, amelyek a személyi juttatások, járulékok tekintetében elérik a húszmillió, a működési bevételek növekménye esetén meghaladják a 38 millió forintot. S. S. Hívja a Heves Megyei Hírlap újságírójáU elsősorban az Egerben és térségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/331-8002-es telefonszámot hétköznapokon! Akár Európa kulturális fővárosa is lehet a megyeszékhely 2023-ban. Hogy elnyeri-e címet, azon a kulturális és közösségi stratégián is múlhat, amelynek kialakításán dolgoznak. A koncepcióról fórumot tartottak a városházán, csütörtökön. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER Szakmai fórumot tartott csütörtökön az önkormányzat az egri kulturális koncepció megalkotása, s az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázat kapcsán. A városháza üvegtermében a kulturális szakterület ismert alakjait, intézmények vezetőit, művészeket, s több önkormányzati képviselőt Hábis László köszöntötte. A polgármester szerint nem egyszerű dolog a kulturális stratégia elkészítése. A városvezető úgy vélekedett, bár nem turisztikai, hanem kulturális koncepciót véleményeznek, mégis szükséges figyelembe venni és hasznosítani a turisztikai marketingen belül érvényesülő trendeket, különösen a márkaépítéssel (brand) kapcsolatos ismereteket és tapasztalatokat. Ami a kulturális koncepció kidolgozását illeti, felhívta a figyelmet arra, hogy két meghatározó tényezővel mindenképpen számolni kell a tervezéskor: a város ezeréves egyházi központ, illetve 250 év várakozás után egyetemi város is. Mindkettőre építeni kell a stratégia kialakításakor. Mártonná Adler Ildikó alpolgármester azt a munka- folyamatot ismertette, ami a kulturális koncepció jelenlegi tervezetéhez elvezetett. Szerinte egy ilyen munka, ami a 2023-as kulturális fővárosi pályázat alapja is, a lehető legszélesebb nyilvánosságot és közreműködést igényli. Ezért is hívták össze a kezdetén a művészeti és kulturális intézA koncepció előkészítése során széles körben kértek javaslatokat. A beérkezett észrevételek közül szemezgettünk. Arra a kérdésre például, hogy keli-e Egerben kulturális központ, a választ adók többsége igennel válaszolt. A Forrás épülete a későbbiekben nevelési központként is funkcionálhatna - vetették fel. A volt 3-as ismények jeles képviselőit, vezetőit egy közös gondolkodásra, ami alapján összeállt egy munkaanyag. Ez a dokumentum a címében és tartalmában nem csupán kulturális, hanem közösségi tartalmat is tükröz. Nem véletlenül, hiszen a közösségépítésnek egyre nagyobb szerepet kell szánni. Mártonná Adler Ildikó arról is szólt, hogy a „lezárt” első fejezet után a második már egy cselekvési tervet is jelent. A készülő kulturális és közösségfejlesztési stratégia - amit az „Eger, a minőség városa” szlogennel illettek - fontosabb tartalmi elemeit Proto- vinné Zsilinszky Erzsébet mutatta be. A városháza titkársági csoportjának szakmai főtakola épületét többen kézművesháznak szánnák. Más ötlet az épületről: legyen a bábszínházé a pinceszínházzal együtt. A Gárdonyi-kert - további átalakításokkal - művészeti foglalkozásoknak adhatna fedett helyet. Megoldandó kérdés a színház professzionális elhelyezése egy másik javaslat szerint. nácsadója beszélt a fő fejlesztési szükségletekről, amelyek a helyi kulturális élet innovációját, közösségépítést, a fiataloknak a közösségi életbe való szélesebb körű bevonását, számukra hosszú távú jövőkép, erősödő identitás felmutatását jelentik. A koncepció megvalósításának lehetséges erőforrásairól Varga Tünde Orsolya adott tájékoztatást. Az alpolgármesteri referens szavaiból kiderült: jellemzően pályázati pénzekre lehet számítani, amelyeknek a nagyobbik része a TOP 6-os uniós program kereteiből érhető el. Ezek a források használhatók fontos épületek, létesítmények - a könyvtár, a valamikori HEMO, az extrém sportközpont, a Gárdonyi Kert, vagy a Zsinagóga Galéria - megújítására. Az intézményi kulturális tevékenységeket viszont különálló pályázati csomagból finanszírozhatják. Ezeket a város kilenc intézménye meg is célozta, s elnyerés esetén 270 millió forintos összpályázati összeggel lehetne számolni. Az alpolgármesteri referens szerint pályázatokból lenne finanszírozható a jövőben a fenntarthatóság is. Szigorú a törvény, de humánusan járnak el EGER A megyeszékhely pályázati sikereinek köszönhetően egymást érik a fejlesztések, amelyek időnként magántulajdonban lévő területek megvételével, kisajátításokkal járnak. A közgyűlés legutóbbi ülésén Földvári Győző (DK) kért szót egy Kertész utcai kisajátítás miatt. Szerinte nem volt méltányos az ott lakókkal, hogy nem tárgyaltak velük tovább, mert a lakóingatlanukért megjelölt összegért új otthonhoz biztosan nem jutnak, földönfutóvá teszi a családot a város. Megkérdeztük az ügyben az önkormányzati hivatalt. A polgármesteri titkársági csoport vezetőjétől, Murányi Beatrix- tól kapott válasz szerint a kisajátítási szabályok világosak, meghatározzák, mit, mikor és hogyan lehet kisajátítani, így azt, hogy az önkormányzat csak igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott összegekkel dolgozhat.- A törvény mindenben köti a város kezét, s amennyire velünk szemben rugalmatlan a jogszabály, olyan mértékben garanciát is jelent a tulajdonosok számára, hiszen minden esetben ugyanazt a kormányhivatal által indított eljárást kell lefolytatnunk. Ezzel együtt is igaz, hogy a dönA törvény mindenben köti a város kezét. tések során nem mindig a humánum jegyében jártunk el. Keressük a lehető legjobb megoldást, és kollégáink a napokban újfent felveszik a kapcsolatot a tulajdonosokkal - fogalmazott a titkárságvezető, aki utalt a korábbi kisajátítási ügyekre is, amelyekben mindig több tárgyalási forduló során állapodtak meg a másik féllel.- Számos ilyen, egyedi döntést hoztunk. Mindez a megegyezés, a kölcsönös megelégedés érdekében történt, szem előtt tartva azt, amiért az egész kisajátítási eljárás elindult, hogy megvalósulhasson egy-egy, a városunk és az egriek érdekét szolgáló fejlesztés - tette hozzá. S. S. Vélemények, javaslatok széles körből Hirtelen olvadás esetén komoly ár- és belvízveszély alakulhat ki több településen Baj lehet idén a jócskán átfagyott föld miatt EGER ÉS KÖRNYÉKE Aggódhat egy-egy „rossz fekvésű” település vezetője amiatt, hogy mi történik, ha hirtelen fel- melegedés miatt olvadni kezd a január közepén lehullott tetemes mennyiségű hó. Bóta Géza, Noszvaj polgármestere szerint a falu fölött lévő síkfő- kúti tavak nem jelentenek veszélyt, különösen úgy, hogy az alsó tó gátját felújították a korábbi vis maior helyzet miatt.- Hegyi, lejtős településként belvízzel se nagyon kell számolnunk, az ingatlanok öt százalékát érinthetné egy gyors olvadás. Gondot okozott viszont a napokban a nagy hideg, mert elfagyás miatt két helyen is volt csőtörés, illetve abból fakadó vízhiány. Az óvodában és a környékén egy teljes napon át nem volt víz - mondta a faluvezető, aki arról is beszámolt, hogy ma is folyamatosan takarítják el a megmaradt lejegesedéseket az utakról, a jégdugókat az elvezető árkok átereszeiből. Verpeléten a 2010-es nagy áradás után körgátat alakítottak ki. A polgármester, Farkas Sándor szerint szerencsére még nem volt rá alkalom, hogy megtapasztalják, menynyire tartja meg a nagyobb mennyiségű vizet. Minden tavasszal aggódnak, most például azon okból, hogy a nagy hiAndornakon a Petőfi, a Hild, a József Attila utca van veszélyben deg miatt alaposan átfagyott föld nem tudja elszívni az olvadáskor keletkezett vizet.- Belvízelvezető árkaink sajnos nincsenek olyan állapotban, hogy nyugodtak lehessünk. 2010-ben a körgátat választottuk pályázaton, azóta viszont nem sikerült nyernünk, saját erőből képtelenek vagyunk rendbe tenni az árkokat. így a mi csapadékvíz-elvezető rendszerünk sincs jobb állapotban, mint a környező településeké - fogalmazott a városvezető. Andornaktályán a keleti domboldalban, a Petőfi utcánál szokott lenni olvadáskor gond. A víz átjön a Hild, majd a József Attila utcákba - tudtuk meg Vámosi László polgármestertől, aki az átfagyott földet szintén megemlítette a veszélyek forrásaként. Ott korábban is bejött néhány portára a víz, amihez az is hozzájárult, hogy a lakosság egy része az egykor működő árkot művelésbe fogta, beszántotta.- Különösen az veszélyes, ha a szőlőkben a szántást úgy végzik, hogy a barázda iránya a falura tart. Akkor rádől a víz a településre. Tavaly volt is rá példa, késő este riasztottak. Egy vállalkozó géppel vágott „vízkormányzó” árkot, hogy elkerüljük a nagyobb bajt - tette hozzá a községvezető. t
