Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-28 / 50. szám

2017. FEBRUÁR 28., KEDD Folytatás az I. oldalról Acmm Az utóbbi nyolc év legjobb termését hozta 2016 több növény esetében is Bő esztendő a szántóföldeken AGRÁRHÍRADÓ III. Oklevél és különdíj a megmentett kertért HEVES MEGYE Hevesben az egyéb növények közül a rozs 154 hek­táron termett összesen 457 ton­nát, ami majdnem három ton­nás átlagot jelent, ami átlagos­nak mondható a megyében. He­vesben 1,465 ezer tonna zabot takarítottak be 696 hektárról, ez 2,1 tonnás átlag, nem mond­ható kiemelkedőnek az utóbbi években. Tritikálé feleakkora te­rületen termett, mint más évek­ben (1860 hektáron) 7810 tonná­nyi maghoz juttatva a gazdákat, ez 4,2 tonnás átlagot jelent, ami megfelel a korábbi évek eredmé­nyeinek. A burgonya 69 hektá­ros területe átlagos, az 1079 ton­na össztermés, és a 15,64 tonnás átlaghozama nem mondható túl jónak. A cukorrépával 110 hek­táron foglalkoztak, a majdnem 74,5 tonnás átlagtermés pedig 2009. óta eltelt években rekordot jelent, így összesen 8,2 ezer ton­nányi termett a növényből. Bár lucernát kétszer akkora terüle­ten termesztettek, mint szok­tak, a takarmánynövény 3,5 ton­nás hektáronkénti átlaghozama gyengébb, mint korábban, így az össztermés is csak 29,2 ezer tonnára tehető. A KSH szerint országos szin­ten a növénytermesztés kibo­csátásának volumene 13 száza­lékkal emelkedett 2015-höz ké­pest. A kalászosokból ötödével több termett, a három legfonto­sabb gabona eredménye, a búza, az árpa és a kukorica egyaránt emelkedett. A kukorica volume­nének jelentős gyarapodását se­gítette az ideális meleg és a bő­ségés csapadék egymás utáni periodikus váltakozása, de a leg­több gabonafélének szintén ked­vezett az időjárás. Az ipari növények kibocsátá­sa negyedével nőtt, leginkább a repce jó eredménye miatt. A ta­karmánynövények volumene 6,2 százalékkal emelkedett, a kertészeti termékeké nem válto­zott. A dohány és a burgonya vo­lumene csökkent, az utóbbié 15 százalékos áremelkedéssel járt együtt. A burgonya betakarított területe egy év alatt ló százalék­kal kisebb lett. A gyümölcster­melés volumene 3,3 százalékkal csökkent. Az élő állatok kibocsátá­sa 3,9, az állati termékeké 1,3 százalékkal bővült, az állatte­nyésztés teljes termelési volu­mene 3,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A baromfi, a sertés és a szarvasmarha ki­bocsátása nőtt, az állati termé­kek közül pedig a tejé emelke­dett. A tej áresése az előző évi­hez hasonlóan folytatódott, ami az egész termékcsoport árszín­vonalát visszavetette. A mezőgazdasági ágazat ki­bocsátásának értéke folyó alap­áron 5,3 százalékkal emelke­dett, 2619 milliárd forint volt 2016-ban. Bár a termésered­mények 8,7 százalékkal növe­kedtek, az árak átlagosan 3,1 százalékkal csökkentek, a nö­vénytermesztésben ennél is na­gyobb volt a mérséklődés. Az ágazat munkaerő-felhasználá­sa nem változott, így a KSH sze­rint a vállalkozói jövedelem ötö­dével nőtt. PÉTERVÁSÁ8A Első alkalommal osztották ki a Ments meg egy kertet! 2016. évi program díja­it, számolt be róla a kormány, hu. A díjakat Kovács Szilvia, a Ments meg egy kertet! mozga­lom ötletadója, valamint Román István agrárszakképzésért fele­lős helyettes államtitkár adta át a Földművelésügyi Minisztéri­um által fenntartott iskolákban tanuló diákok számára. A prog­ram lényege, hogy a minisztéri­um fenntartásában működő ag­rár szakképző intézmények vál­lalják fel egy parlagon hagyott földterület gondozását, műve­lésbe vonását, benne egy kony­hákért kialakítását. A Ments meg egy kertet! programban 56 agrár-szak­képzési intézmépy vett részt. Átlagosan iskolánként 15- 20 diák végezte a munkálato­kat egy vagy két felügyelő pe­dagógus segítségével. Van­nak, akik szabadidejüket, nyá­ri szünetüket áldozták rá, és vannak olyanok is, akik szak­körök vagy egyéb gyakorlat ke­retében szervezték meg a mun­kát. Kiemelendő, hogy 9 isko­la nem kizárólag egy kert gon­dozását vállalta, hanem kettőt vagy akár hármat is. így össze­sen 76 kertet vontak FM fenn­tartású iskolák művelés alá. A FM ASzK - Pétervásárai Mező- gazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma oklevelet és különdí- jat kapott az eseményen. T. B. HIRDETÉS Laboratóriumi elemzések a szőlő-bor ágazat, az élelmiszeripar, az agrárium tevékenységének, fejlesztéseinek támogatására Dr. Váczy Kálmán Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpontjának igazgatója Az Eszterházy Károly Egyetem Élelmiszertu­dományi és Borászati Tu­dásközpontja számos szolgáltatás kínál Segítenek a vállalati ku­tatás-fejlesztésekben, kapcsolatot építenek a térség gazdasági szerep­lőivel Az Eszterházy Károly Egye­tem Élelmiszertudomá­nyi és Borászati Tudásköz­pontja számos szolgálta­tással várja leendő és meg­lévő partnereit. Az intéz­mény jelentős műszeres la­boratóriumi háttérrel támo­gatja a szőlészeti-borásza­ti, élelmiszeripari szakte­rület munkáját. A szolgál­tatási palettán helyet kap a szaktanácsadási tevékeny­ség, a mérési szolgáltatá­sok széles skálája (bor- és élelmiszer-analitikai, víz- és élelmiszer-mikrobioló­giai és környezet-higiéni­ai, növénykórtani vizsgála­tok), illetve a jegyzőköny­vezett eredmények és az így feltárt problémák meg­oldásának személyre szabá­sa is. A szaktanácsadói te­vékenységben további hoz­záadott értéket jelent, hogy az egyes területek szakér­tői mindennapos munka- kapcsolatban állnak egy­mással, a felmerülő kérdé­sek kapcsán a szakterüle­tek közötti konzultáció fo­lyamatos.- Az egyetem kiemelt stra­tégiai célként kezeli a fégi- ós szőlészeti-borászati ága­zat fejlődésének támoga­tását, ezt pályázati lehe­tőségek kiajánlásával, ku­tatás-fejlesztési tevékeny­ség megvalósításával segí­ti - hangsúlyozta Dr. Váczy Kálmán Zoltán, az Eszter­házy Károly Egyetem Élel­miszertudományi és Borá­szati Tudásközpontjának igazgatója, a Tudásközpon­tot magában foglaló szer­vezeti egység, a Kutatási és Fejlesztési Központ főigaz­gatója.- Filozófiánk, hogy az alapkutatáson túl egyre na­gyobb hangsúlyt fektetünk a kutatás-fejlesztésre, és nyitunk a város, a megye, a régió gazdasági szereplői felé. A rendelkezésre álló tudást, gyakorlatot és labo­ratóriumi hátteret a vállal­kozásokkal együtt gondol­kozva szeretnénk haszno­sítani, segítve kutatás-fej­lesztési tevékenységüket - magyarázta a főigazgató. Kifejtette, hogy olyan kér­désekben igyekeznek segí­teni a cégeknek, amelyek­re azoknak nincs kapaci­tásuk, de folyamatok op­timalizálásával, működte­tést támogató laborszolgál­tatásokkal is állnak a gaz­dasági szervezetek rendel­kezésére. A szőlészet-borászati ága­zat számára a szolgáltatá­sok széles körét kínálják, egyebek között borminták vizsgálatát, elemzését is vállalják. A korszerű, gyors, rutin boranalitikai vizsgá­latokat WineScan készülék­kel végzik, melyek eredmé­nyét néhány órán belül, il­letve akár azonnal is köz­ük. Ezen kívül tanácsadási tevékenységet is végeznek, a személyes partnerkap­csolati egyeztetéstől függő­en lehetőség van nagymű­szeres komplett analitikai vagy érzékszervi vizsgála­tok igénybevételére is. A vizsgálatot igénybe ve­vő szőlészek, borászok kö­re folyamatosan bővül, több mint száz megrendelőjük jelentős része az Egri Borvi­dékről származik, de Tokaj és Mátra vidékéről is folya­matosan érkeznek megkere­séseik. A rutinvizsgálatok lebonyolítása nem igényel személyes konzultációt, az ország különböző pontjai­ról, postán is fogadnak bor­mintákat. A WineScan be- réndezés beszerzése óta ed­dig eltelt három évben hat­ezer mérést folytattak a ké­szülékkel, s több száz derí- tési, szűrési, palackállósági vizsgálatot végeztek.- Az intézet konzorciu­mi partnerként tagja a WI- NETWORK elnevezésű eu­rópai szakértői hálózatnak, melynek célja, hogy a leg­jelentősebb európai kuta­tóközpontok együttműkö­désével megoldást találjon az európai szőlő-bor ága­zat legfontosabb problémá­ira. Érintjük a tőkebetegsé­gek témakörét, illetve a ka­rantén-kórokozó aranyszí­nű sárgaság megjelenését is vizsgáljuk. A projektnek köszönhetően eljutnak hoz­zánk a partnerek által ösz- szegyűjtött jó gyakorlatok, innovatív technológiai lehe­tőségek, s mindezt különbö­ző rendezvények keretében átadjuk az érdeklődő szőlé­szeknek. Az április 5-7. kö­zött tartandó Szőlészeti Bo­rászati Konferencián többek között a projektben résztve­vő nemzetközi szakértők is tartanak előadásokat a két betegséggel, kezelési lehe­tőségeikkel, a legfrissebb kutatási eredményekkel kap­csolatban - emelte ki Dr. Váczy Kálmán Zoltán. * Levélanalízistől a kardiológiai szakrendelésig A Tudásközpont rövidtávú céljai közé tartozik a víz-mikrobiológiai laboratóriumrész akkreditált tanúsítá­sának megszerzése, amellyel a régió termálfürdőinek adatszolgáltatási, minőségbiztosítási tevékenysé­gét szeretnék segíteni. Az agrárium támogatására a levélanalízis-vizsgálatokhoz kapcsolódó elemzések, illetve az élelmiszeripari vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségeit támogató szolgáltatások (pél­dául tápérték-vizsgálat) is igénybe vehetők. Ettől az évtől kezdve új szolgáltatási tevékenységként jelent meg az Egészségfejlesztési és Sporttudományi Kutatócsoport kardiológiai járóbeteg-szakrendelése. A kardiológus szakorvossal, asszisztenciával működő szolgáltató részlegben terheléses kardiológiai vizsgá­lat, szívultrahang és EKG-vizsgálat végezhető. A szolgáltatást magánszemélyek, sportegyesületek, szer­vezetek, vállalkozások is igénybe vehetik. Az elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatban további in­formáció kérhető a kfk@uni-eszterhazy.hu e-mail címen. 1 1 r

Next

/
Thumbnails
Contents