Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-27 / 49. szám

2017. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Családoknak adnak letelepedési lehetőséget Az új tulajdonosok becsülik a lakásukat Remélhetően hasonlóképpen néznek majd ki a bérlakások. Képünk illusztráció Fotó: Albert Péter A lakhatás még ma is emberi szükségszerűség. K özéleti kutakodásom évtizedeiből nem emlékszem olyan időszakra, amikor ne jelentett volna problémát a hatvani önkormányzati lakásokban élők egy részé­nek a közteherviseléshez való hozzáállása. Ennek mértéke röviden leírható: nulla. Pont ugyanannyi, mint amennyi lak­bért és egyéb kötelezettséget befizettek. A korábbi képviselő-testületek is látták a problémát, ám impotens megközelítésük nem hozta el a várt eredményt. Hol szociális szempontok, hol szavazatmaximalizálást sej­tető cselekvésképtelenség, hol zajos ellenállás hiúsították meg a helyzet rendezését. így tologatódott emberöltőkön át a nemfizetés, mint fals kifeje­zésmód a kapitalizmus vad­hajtásai ellen. Mostanáig. A jelenlegi vá­rosvezetés ugyanis ki merte mondani: nincs tovább. A ha­nyagolok menjenek Isten hí­rével, a helyükre pedig jöjjenek azok, akik számára az ott­hon többet jelent, mit tetőt a fej fölé, netán tűzre dobott par­kettát. Jöttek is, mivel a lakhatás a jelek szerint még ma is emberi szükségszerűség. Persze, a kérdés továbbra is a levegőben lóg: mi lesz az év­tizedek során felhalmozott adóssággal, a pénzéhez jut-e va­laha a város? Elárulom: az összeshez nagy valószínűséggel soha. Vagy nem lesz kin vagy nem lesz mit behajtani, vagy mindkettő. Ez a szomorú, ám reális kilátás. Ám a haszon ol­dalán könyvelhető el, hogy a hiány nem hízik tovább, és ta­lán a közösségépítés is nyer lélegzetvételnyi nyugalmat. Divat lett lopni szép kifolyócsövet A hatvani önkormányzat ér­tékesítette azokat a bérle­ményeket, amelyekben a la­kók nem fizették a közter­heket. Tari Ottó tario@index.hu HATVAN Az önkormányzat ki­zárólagos tulajdonában szá­mos olyan ingatlan áll, ame­lyekben korábban évtizede­kig olyan bérlők laktak, akik sem bérleti díjat, sem rezsi jellegű kiadásokat nem, vagy csak alig fizettek, s karban­tartási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Ezért a laká­sok üzemeltetője a bérleti jog­viszonyokat felmondta, s bíró­ságtól kérte a lakások kiüríté­sét. A tartozások behajtása ér­dekében indított eljárások je­lenleg is tartanak. Ezek a la­kások teljes körű felújításra szorulnak. Tizennyolc bérlemény eladásáról határoztak A képviselő-testület 2015- ben tizennyolc ilyen bérle­mény eladásáról döntött. A cél egyebek között az volt, hogy a városban letelepedési lehe­tőséget biztosítsanak a mun­kahellyel rendelkezők és a gyermekes családok számára. A helyhatóság ezen ingatlanok értékesítésével elősegítené a fiatalok, az újrakezdők vagy egyéb okból - például deviza­hitel-tartozás miatt - lakhatá­sukat megoldani kívánó embe­rek ingatlanvásárlását is. Azt is lényeges és hatásos érvként hozták fel, hogy az önkormányzat számára gaz­daságosan nem felújítható la­kások eladásával, azok árai ré­vén feltöltődne a városi tulaj­donú ingatlanokra fordítható felújítási alap, amiből az ön- kormányzat számára tényle­gesen szükséges számú laká­sok karbantarthatóak. A meg­vásárolt lakásokat a vevők öt év alatt - immár saját erőből - lakható műszaki állapotba kell, hogy hozzák. Pázsit és Tabán úti lakások a csomagban A helyhatóság 2015 júniusá­ban kezdte meg az elidegení­tést, és mostanra valamennyi ingatlan eladása megvalósult. Az érintett lakások egyik fele - egy újhatvani és egy Gras- salkovich úti kivételével - a Pázsit, a másik fele a Tabán úti lakótelepen található. Min­den esetben ingatlanforgal­mi értékbecslés készült, s a meghatározott érték alatt az önkormányzat nem idegenít­- A képviselő-testületi dön­tés eredményeként például a Pázsit utcában immár nincs olyan önkormányzati tulajdo­nú lakás, amit eladásra szá­nunk - tájékoztatott Horváth Richárd polgármester. - Igen szigorú feltételekkel értékesí­tettük az ingatlanokat, és ha az új tulajdonosok nem teljesí­tik a szerződésben rögzítette­ket, akkor természetesen élni fogunk a visszavásárlási jo­gunkkal. Fontos szempont to­ilette el a szóban forgó bérle­ményt. Ezt követően nyílt pá­lyázatot írtak ki, amelyre ér­vényesen csak magánszemély jelentkezhetett. Szigorú feltételekkel történt az értékesítés A vásárolni szándékozónak a 10 százalékos kaució befize­tése mellett vállalnia kellett, hogy az ingatlant öt éven be­lül felújítja, saját maga vagy családtagja lakhatását biz­tosítja, s az ingatlant harma­vábbá az is, hogy a lakók be­tartsák a közösségi együttélés szabályait. Tapasztalataink szerint ezt az új tulajdonosok Is hasonlóképpen gondolják, s ennek eredményeként máris több, korábban településszer- te „problémásként" számon tartott területen sokat javult a helyzet. Hangsúlyozom, hogy az értékesítés nem üzleti céllal történt, az így keletkezett tel­jes bevételt további lakásfelújí­tásokra fordítjuk. dik személynek nem adja bér­be. Hozzá kellett járulnia ah­hoz is, hogy az önkormányzat az adásvételi szerződésben öt évre szóló elő- és visszavásár­lási jogot alapítson. A kiírás­ban szerepelt még, hogy az érvényes pályázatot benyúj­tók között az a nyertes, aki a legmagasabb vételárat ajánlja, az azonos vételárat megjelölő pályázók között pedig az ré­szesült előnyben, aki két éve munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állt, akinek házas- vagy élet­társa is munkaviszonnyal, la- kás-előtakarékossági kötvény­nyel rendelkezik, s aki a ház­tartásában kiskorú vagy ta­nulmányait folytató nagykorú gyermeket nevel. Már fel is újítottak számos ingatlant A lakások elidegenítése nagy érdeklődés mellett tör­tént meg. Az önkormányzat munkatársainak lehetőségük volt megtekinteni a már ismét lakott és felújított lakások je­lentős részét - tudtuk meg a városházán. EGER Ismét hiányzik há­rom díszes kifolyócső a Fell­ner Jakab utca sarkán talál­ható Szent István-kútról - je­lezték a napokban szerkesztő­ségünkben olvasóink. Az im­pozáns ivókútnál - Szent Ist­ván szobrával - több mint har­minc éve olthatják szomjukat a turisták. Az alkotást 1985- ben avatták fel, Wild László készítette az Egri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére. Legutóbb tavaly nyáron ja­vították, akkor egy díszes ki­folyócsap rongálódott meg, de a darabot akkor megtalálták. Egy hiányzó, bronzból készült speciális kiegészítő alkatrészt viszont gyártani kellett hozzá. Érdeklődésünkre Zentai Lász­ló, a város önkormányzatának médiareferense elmondta: a kutat valóban megrongálták.- Két díszes kifolyócsövet eltulajdonítottak, a belső csat­lakozó csövek is sérültek. így nemcsak a kifolyót kell pótol­nunk, a műkő megbontásával a belső szerelvényeket is cse­rélni kell - fogalmazott, s hoz­zátette: a helyreállítási mun­kákat a Városgondozás Eger Kft. végzi. Az eltulajdonított kifolyócső pótlására - öntés­ről van szó - már intézkedett a társaság. A műkő megbontá­sával belső szerelvényeket is cserélni kell. A médiareferens pontos helyreállítási költséget még nem tudott mondani, a mű­kő megbontására és visszaál­lítására várják az árajánlato­kat. Várhatóan több száz ezer forintba kerül majd a helyre- állítás.- A térfigyelő kamera felvé­teleit természetesen továbbí­tottuk a rendőrségnek. Most azért hiányzik 3 darab díszes kifolyócső, mert egyet mintá­nak a városgondozás szerelt le az öntéshez. S. S. A közösségi együttélés normái Kétmilliárdos beruházás lesz a várban EGER Ez a 250 millió forint persze nem a teljes várre­konstrukcióra fordítható ösz- szeg, hanem az előkészítést szolgáló „csomag”. Lehetővé teszi ugyanis az úgynevezett 4-es épület elbontását, amely által szebb képet kap a várud­var, s alapot ad a későbbi mun­kálatokra, így egyebek között a Provizori Palota rekonstruk­ciójára. Habis László polgármester emlékeztetett: a kétmilliárdos beruházás fontos eleme egy fogadóépület kialakítása, a Hippolyt-kapu restaurálása és a Varkoch-kapu bástyájának a felújítása is. P. A. Minden útjukba akadó férfit megborotváltak az asszonyok a múlt hét végén Elűzték a telet a sasvári farsangolók PARÁDSASVÁR ígéretükhöz hí­ven, elűzték a tél maradványa­it a sasvári farsangolók. Szom­baton a művelődési háztól in­dult a maskarás menet, amely­hez csatlakozott a falu apra- ja-nagyja. Hangos kolompszó kíséretében vonultak végig a falu utcáin, s a férfijelmezbe bújt asszonyok megborotvál­ták az útjukba akadó bámész­kodókat. Az Együtt Parádsasvárért Egyesület és az önkormány­zat által szervezett mulatság, a Borotválós Asszonyfarsang a csaknem 300 éves múltra visszatekintő üveggyártásnak köszönheti létét. Bár a manu­faktúra bezárta kapuit, az itt élő emberek életéhez „hozzá­nőtt” a borotválós farsango­lás, és fontosnak tartják, hogy életben maradjon ez a nép­szokás. Az üvegfújó meste­rek zömmel szlovák területről hozták magukkal színes nép­szokásaikat, köztük az asz- szonyfarsangot is. Ez a nap az asszonyok napja volt, akik az esti „macskabál”-ra valót a fér­fiak jelképes megborotválásá- val gyűjtötték össze. A borot- válási ceremónia nem merült feledésbe, köszönhetően a ha­gyományápoló sasváriaknak, akik boldogan látták vendé­gül a kirándulókat. B. K. Még tükröt is kapott az asszonyi borotválás alanya Képgaléria: heol.hu Fotó: Sidló Tamás >/ Lakhatás Tari Ottó tario@index.hu

Next

/
Thumbnails
Contents