Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-20 / 43. szám

2017. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ Kettős évforduló okán jöttek össze az elöljárók Lőrinci ünneplőben: köszönet az elődöknek Víg Zoltán emlékszalagot kötött a városzászlóra Fotó: Faragó Zoltán Lőrinci kettős jubileumot ünnepel ebben az évben. Az ezekre emlékező hiva­talos ceremóniát az elmúlt szombaton tartották a tele­pülésen. Tari Ottó tario@index.hu LŐRINCI Mint arról többször hírt adtunk, kettős évfordu­ló kínálja az apropóját annak, hogy egész éven át tartó ren­dezvénysorozattal emlékez­zenek a település életét meg­határozó történelmi mozzana­tokra. Az egyik dátum 1267: ekkorról származik a helység első írásos említése, mégpe­dig egy oklevélről, „ecclesia de Laurencio” formában, így tulajdonképpen nem a tényle­ges születésnapról (amely vél­hetően sokkal korábbra tehe­tő), hanem - elnézést az eről­tetett hasonlatért - az „anya­könyv” kitöltésének az idő­pontjáról van szó. Ám az ün­nep akkor is ünnep, tartják a helyiek, s még inkább okot ad büszkeségükre, hogy a város­sá válás évfordulójára is em­lékezhetnek. Utóbbi szó sze­rint is igaz, hiszen 1992-ben, vagyis huszonöt esztendeje kapták meg a rangot, s erről a maiak közül is nagyon so­kan rendelkeznek személyes élménnyel. Nem véletlen tehát, hogy főként ez utóbbi esemény ke­rült a középpontjába annak a rendezvénynek, amit a múlt szombaton tartottak a közös­ségi házban, s amelyre meg­hívták a rendszerváltozás óta megválasztott képviselő-tes­tületek valamennyi tagját. Sokan már nem lehettek je­len, de így is megtelt a terem, ahol jelen volt a lengyelorszá­gi testvérváros, Zdunska Wola elöljárósága is. Szabó Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képvi­selője választókörzete egyik olyan településeként említet­te Lőrincit, amelyhez szemé­lyes emlékek is fűzik. Mint fogalmazott, azon munkálko­dik, hogy a kisváros megkap­ja mindazokat a lehetősége­ket, amelyek az infrastruktú­ra fejlesztéséhez elengedhe­tetlenül szükségesek: útjavítá­sok, intézményi beruházások várhatók milliárdos nagyság­rendben, hogy a következő ge­nerációk is olyan büszkék le­hessenek lakóhelyükre, ami­lyen büszkék a maiak az elő­deik munkájára - fogalmazott. Varga Antal - aki az 1990- es években az önkormány­„A napsütés fényesre sikálta a házfalakat. Az emberek vi­dáman ébredtek, s nagyobb volt a forgalom a szokásosnál. „A Magyar Köztársaság Elnö­ke 409/1991. számú határo­zattal Lőrinci települést város­sá nyilvánította. 1992. febru­ár 15.: egész napos program a városavatás tiszteletére” - tu­dósított a korabeli sajtó az ese­ményről. Szőllősi Győző akkori alpolgármester így emlékezik:- Varga Antal polgármester­zat első embere volt, ma pe­dig Lőrinci díszpolgára - egyebek között arról beszélt, hogy annak idején sokan meglepődve és kétkedéssel fogadták a várossá válás hí­rét, sőt, olyanok is akadtak, akik nevettek ezen. Ő azon­ban polgármesterként meg volt győződve arról, hogy nem az emeletes házak je­lentik a rangot, hanem a kö­zösségi szellem és a komfort- érzet, s ezt a mai napig így gondolja. rel és Fónagy László jegyzővel együtt én is előkészítője vol­tam a várossá válásnak. Több­ször tárgyaltunk dr. Kara Pál­lal, a Belügyminisztérium ön- kormányzatokért felelős - az­óta sajnos elhunyt - államtit­kárával; az egyik alkalommal szépen kiöltöztünk, s felmen­tünk a minisztériumba. Az au­lában villanyszerelőnek néz­tek, s mondták, hogy már vár­tak bennünket, mert az állam­titkár teafőzője elromlott... Víg Zoltán jelenlegi pol­gármester szerint megbe­csülés jár azoknak, akik megalapították a települést, s azoknak is, akik a legne­hezebb időkben is itt marad­tak, otthont teremtve család­juknak, utódaiknak. A len­gyel testvértelepülés jókí­vánságait Henryk Staniucha polgármester tolmácsolta, majd Schottner Norbert jegy­ző arról beszélt, hogy éppen a település tagoltsága, a vá­rosrészek eltérő szociológiai különbözőségei teszik Lőrin­cit sajátossá. Az eseményen helyi diákok adtak műsort, s ugyanitt mu­tatták be a Lőrinci rapszódia című könyvet is, amely a ju­bileumra készült, s javarészt az elmúlt emberöltő történetét dolgozza fel. A program este városi bál­lal folytatódott. Víg Zoltán polgármester pohárköszön­tőjében a közös építőmun­ka fontosságát hangsúlyoz­ta, majd mások mellett a len­gyel küldöttség amatőrökből álló zenekara húzta a talpalá- valót. Hurráhangulatban avattak Szülinap Tari Ottó tario@index.hu MEGYEI KORKÉP A kik Lőrinci várossá válásának évében születtek, ma már jó eséllyel anyukák, apukák, de ha esetleg még nem is - merthogy manapság jócskán rugalmasabb a késztetés, mint volt, mondjuk, a mi időnkben -, mindenkép­pen az élet sűrűjébe belekóstolt fiatal felnőttek. És aligha­nem volt ebben a katyvaszban minden: gulyásleves gazda­gon épp úgy, mint száraz kenyér, de szerencsés esetben ta­lán még némi kaviár is. Huszonöt esztendő nem elhanyagolandó tétel, Petőfi Sán­dor ennyi idős korában már a Nemzeti dalt szavalta a Pilvax­ban. Persze, egy település más léptékkel bír, de egy negyed­század nem az az időegység, Amerikáról ez idő tájt még nem is hallott a világ. amit csak úgy félresöpör­hetne az ember, még akkor sem, ha a tartalom, amivel megtölthető, erősen változik. Hogy Lőrinci esetében ez utóbbi komatál-e, vagy mor­zsaszemek a tarisznyában - majd eldönti a szubjektivitás. Van viszont egy sokkal veretesebb ünnepelnivalója is a Zagyva-parti, hosszúra nyúlt kisvárosnak: hétszázötven esz­tendővel ezelőtt már a nevén emlegették a krónikák. És ez az 1267-es dátum az, amire igazán érdemes figyelni! Hogy mást ne mondjak, ekkoriban kezdi Kubiláj kán kiépíteni Pekinget a birodalma fővárosává, vagyis az óriási, ősrégi Kínának a mai fővárosa még nem is volt főváros, amikor Lőrinciről már az oklevelek is említést tesznek. Arról nem is szólva, hogy Amerikáról ez idő tájt még nem is hallott a világ. Ez az Amerika-Lőrinci párhuzam ugyan kissé más ér­telmet nyert az évszázadok kiszámíthatatlanságában, s Pe­king is mintha beelőzött volna, ám a tény attól még tény ma­rad: a lőrincieken kívül széles e világon nincsenek olyanok, akik elmondhatnák magukról, hogy lőrinciek. Gyújtsák meg büszkén a hétszázötven szál gyertyát! Nyitrai: meg kell becsülni az ápolókat VÁC - Erkölcsileg és anyagilag is meg kell becsülni az ápolók munkáját, ezért döntött úgy a kormány, hogy 2019-re 65 szá­zalékkal emelik a bérüket - mondta Nyitrai Zsolt stratégi­ai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbí­zott a váci Jávorszky Ödön Kór­házban tartott sajtótájékozta­tón vasárnap, az ápolók napján. Nyitrai Zsolt kiemelte: min­dennap meg kell becsülni az ápolókat, és a köszönet mel­lett fontos az erkölcsi és anya­gi megbecsülés is, a béreme­léssel pedig régi adósságot tör­leszt a kormány. Tavaly is volt már béremelés, idén újabb 12 százalékkal nőnek majd a bé­rek, 2018-ban és 2019-ben pe­dig 8-8 százalékos emelés lesz - magyarázta. Közölte: az ápolók egész év­ben felelősségteljes és embert próbáló munkát végeznek. 2014 óta ünnepük február 19- én az ápolók napját, idén pe­dig a 200. évfordulója van an­nak, hogy Kossuth Zsuzsan­na, a magyar ápolásügy úttö­rője született - emlékeztetett. Ma egy ápoló másfél-két embernyi munkát végez egy nap. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak parlamenti államtitkára hangsúlyozta: több embernek kell választania ezt a hivatást, hiszen sokszor ma egy ápoló másfél-két embernyi munkát végez egy nap. Nyitrai Zsolt és Rétvári Bence egy-egy szál virággal és csokoládéval is kö­szönetét mondott a jelenlévő ápolóknak. MTI A hatvani gyógyintézmény javára rendeztek mulatságot Kétszázötvenen támogattak A mentők kapták a városbál bevételét HATVAN Az Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet ja­vára rendeztek jótékonysá­gi bált az elmúlt hét végén a Nagy Endre Rendezvényte­remben. A tudósítások sze­rint a gyógyintézményt ez al­kalommal mintegy kétszázöt­venen támogatták ily módon. Az egyik adományozó megvá­sárolt egy 2,3 millió forint ér­tékű készüléket, ami az egy­napos szemészeti műtéteket segíti, egy másik műszer pe­dig egy hőlégbefúvásos beteg­melegítő készülék, amelynek értéke csaknem 600 ezer fo­rint. A városi önkormányzat ezúttal több mint 250 ezer fo­rintot ajánlott fel a kórháznak a polgármesteri keretből - tá­jékoztatott Lestyán Balázs al­polgármester, a kórház alapít­ványának kuratóriumi elnö­ke, ezenfelül pedig Horváth Richárd polgármester 45 ezer forintnyi, Lestyán Balázs pe­dig további 30 ezer forint ér­tékű tombolanyereményt is fi­nanszírozott - tudósított a hat- vanihirlap.hu. A bál kezdeté­ig csaknem kétmillió forint pénzbeli adomány gyűlt ösz- sze, mely az est folyamán to­vább gyarapodott, és a tombo­lafelajánlások száma is rekor­dot döntött - összegzett a hat­vanonline című portál. T. 0. Stankovics Éva (jobbra) igazgató fogadta a vendégeket Fotó: A. P. HATVAN Horváth Richárd pol­gármester és Sandoly Ernő- né, a Hatvan Városért Közala­pítvány kuratóriumának elnö­ke a városházán átadta a kö­zelmúltban megtartott város­bál bevételét, egymillió 650 ezer forintot Szabó Lászlónak, a Hatvani Mentőállomás ve­zetőjének. A mentősök a jóté­konysági célú eseményen ösz- szegyűlt összegből Lucas 2 el­nevezésű, az életmentéshez szükséges készüléket szeret­nének vásárolni.- Meggyőződésem, hogy minden közösség legmegbe­csültebb tagjainak a kéklám­pásoknak kell lenniük. A mi felelősségteljes közösségünk most is megmutatta, hogy mi­lyen eredményekre vagyunk képesek együtt, s milyen fon­tos, hogy összefogjunk egy-egy cél érdekében - fogalmazott Horváth Richárd polgármester. A mentőállomás vezetője szerint az eszköz jelentős se­gítséget jelent. Olyan, mintha plusz egy ember lenne az au­tóban.- Ezzel a megye második olyan mentőállomása leszünk, amelyik rendelkezik ilyen ké­szülékkel, s ezáltal a térség­ben lényegesen javulnak az életben maradás esélyei - fo­galmazott Szabó László. T. 0.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents