Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-14 / 38. szám
4 KERTELJÜNK! 2017. FEBRUAR 14., KEDD HÍREK A vetésről konzultáltak FÜZESABONYA Füzesabonyi Kertbarát Kör legutóbbi foglalkozásán dr. Nagy Béla mezőgazdasági genetikus Mit kell tennünk, mielőtt a mag a földbe kerül címmel tartott igen hasznos, érdekes előadást, ami után egyéni konzultáció keretében kaphattak, választ a kérdéseikre a kertbarátok. B. K. A fagyos, kemény tél porhanyóssá tette kertünk talaját Farsangoltak a kertelők EGER Lendületesen kezdődött az év a Kertbarát Kör Egyesület tagjai számára. A múlt hétvégén a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban kézműves foglalkozáson ők gondoskodtak a farsangi fánkról és házi szörpökről, este zenés-táncos összejövetelen elevenítették fel a farsangi szokásokat. B. K. Remekeltek az abonyiak BOGÁCS A VI. Falusi Kamramustrát, kocsonyafőző és házirétes-készítő versenyt február 11-én rendezték meg Bogácson, ahová a Füzesabonyi Kertbarát Kör is meghívást kapott. Ismét sikeresen szerepelt a csapat: a Kiváló Minőségű Hagyományos Házi Rétesek elkészítéséért különdíj diplomát kaptak, a Falusi Kamramustra I. helyezését, a vándorserleget is nekik ítélte a zsűri. B. K. Készülődés magbörzére EGER Esztendők óta sikeres magbörzéket szervez a bá- tori Banya-Tanya Alapítvány. Idén március 18-án délelőtt 9-12 a Forráspont-Liszi-ben várják a kertelőket a találkozóra, ahol szó lesz a magbörze történetéről, a tájfajták fontosságáról és a vetőmagfogás módszereiről is. B. K. Lassan megadja magát a tél. A növények téli nyugalma a végéhez közeledik. Ideje megterveznünk a vetésforgót! Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Ha február, akkor ideje készülni a kertészkedésre. Idei első Kerteljünk! rovatunkban állandó tanácsadónkkal, Nagy Szabolccsal (Kertünk boltja, Eger) értékeltük a telet, és kértünk tanácsokat az aktuális teendőkhöz. Tény, hogy a január hosszan tartó hideg telet hozott, ami az áttelelő, károkozó rovarokat és a gombabetegségeket is nagy számban ritkította meg. A kora tavaszi lemosópermetezésre azonban szükség lész. A tartós hideg időjárás és a nagy mennyiségű hó nagyon jót tett az ősszel felszántott, felásott talajnak, szépen por- hanyósította az eke által képzett hantokat, rögöket, és remélhetően kellő nedvességet biztosít a tavaszi ültetésekre. A kártevő rovarokat is megtizedelte a hideg, mivel a talaj- felszín alatti 60-80 centi mélységben is átfagyott a talaj. Nézzük át a fő teendőinket! A vetésforgó magába foglalja a talajművelés és a növény- termesztés egész rendszerét. A korszerű vetésforgó lényege, hogy nem zsarolja ki a talaj táperejét, hanem azt a leggazdaságosabban használja ki. A vetemények és palánták kiültetését célszerű legalább egyszer papíron megtervezni, így a vetésforgó megtartása különösebb tervezés nélküli rutinmunka lesz. A szakember példát is említ a helyes vetésforgó modelljére!- Ahol tavaly paradicsom termett, oda idén petrezselymet vetünk, jövőre borsót, utána trágyázzuk a parcellát. A vetésforgó lényege, hogy az azonos családba tartozó zöldA vetésforgó helyes tervezésével bő termésre számíthatunk Fotó: Europress/Thinkstock ségek az egymást követő években családtagonként se kerüljenek ugyanarra a helyre! A rokoni szálak: a burgonyaféléknél burgonya, paprika, paradicsom, tojás, gyümölcsök; ernyősök: petrezselyem, sárgarépa, zeller; fészkes virág- zatúak: saláta, spenót; hagymafélék: fokhagyma, metélőhagyma, póréhagyma, vöröshagyma; hüvelyesek: bab, borsó; kabakosok: dinnye, uborka, tök; keresztesvirágúak: brokkoli, káposzta, karalábé, karfiol, kel, retek. Ahol tehát tavaly burgonya termett, oda idén nem palántálunk például paprikát, jövőre nem ültetünk paradicsomot. Vetőmagot csak megbízható helyről! Nagyon sokan maguk, otthon nevelnek palántát. A palántanevelést akár az ablakpárkányon is elkezdhetjük. Nagyon figyeljünk oda arra, hogy a vetőmagokat lehetőség szerint csak mezőgazdasági szaküzletben vásároljunk, mert ott minőségi, megbízható magyar vetőmagot kapunk, ami lehet, hogy drágább, mint a nagyobb üzletekben kapható vetőmag, de mennyiségben sokszor 5-10-szerese van a tasakok- ban. Lényeges szempont, hogy általában ezek a magok csávázóanyaggal is kezelve vannak. Ha beszereztünk minden szükséges eszközt és vetőmagot, jöhet a magvetés. Ha új növénnyel van dolgunk, érdemes tájékozódni az adott mag vetési mélységéről, hiszen vannak olyan magok, amelyek fényre csíráznak, ezeket például nem szabad takarni, míg vannak, amelyeket 3-5 cm mélyre kell elültetni. A minőségi vetőmagok csomagolásán megfelelő tájékoztatás található. Egerben, a Kertünk boltjában (színházzal szemben található), személyesen is kaphatnak tanácsokat szakértőnktől. Lassan nekiláthatunk a tavaszi metszésnek HEVES MEGYE Február második felében, fagymentes napokon meg lehet kezdeni a gyümölcsfák és gyümölcsbokrok „tavaszi metszését”. Legkorábban rügyezik a köszméte, a ribizke- bokor és a málnatő, ezért kezdjük a munkát ezekkel. Az előző kettő koronáját meg kell ritkítani, és a túlságosan megnőtt, felkopaszodott, beteg és törött vesszőket vissza kell vágni. A málnabokrok tavaly leter- mett vesszőit tőből ki kell metszeni (ezt ősszel is megtehettük) és a termővesszőket 120- 150 cm magasságra vissza kell metszeni. Ha a málnánkat nem „sövényre” neveljük, érdemes 4-5 málnavesszőt összekötözni fél-egy méteres közönként, ezáltal a termés szedésénél praktikusabban tudunk a bokrok közé menni majd! Meg lehet kezdeni metszeni a mandula-, a cseresznye-, a meggy-, a szilva-, az alma- és a körtefák koronáját, ilyenkor a törött, beteg, egymást keresztező, a korona belseje felé törekvő, valamint párhuzamosan növekvő vesszőket eltávolítjuk. Vizsgáljuk meg alaposan a rügyeket! HEVES MEGYE A szőlőben a metszést akkor lehet elkezdeni, amikor nagyobb fagyoktól nem kell tartani (február-március), de ne halasszuk addig, amíg a nedvkeringés megindul és a metszési felület „könnyezni” kezd. A metszés előtt végezzünk rügyvizsgálatot: a termőrügyet éles késsel a hosszanti tengelye mentén vágjuk ketté. Ha a metszési felület halványzöld, nem barna, akkor a rügy ép, ezért belőle egészséges hajtás fejlődhet. Ha a metszési felület csúcsi része elbarnult, akkor a rügy károsodott, de kedvező körülmények között még hajtást és azon fürtöt fejleszthet. Ha a rügy alapja, vagy a teljes metszési felület elbarnult, akkor a rügy nem fog kihajtani. A metszés mértékét a rügyek épsége alapján kell eldönteni. A magokat egészen a kelésig tartsuk meleg helyen, és öntözzük rendszeresen! Cserepenként 2-3 szem kerülhet a földbe HEVES MEGYE Az ültetőedényt mindenek előtt töltsük meg szobahőmérsékletű, aprómor- zsás, nagyon jó vízgazdálkodású palántafölddel. (Semmiképpen ne kerti vagy virágfölddel). Kissé nyomkodjuk le, úgy, hogy a peremtől fél-egy centiméter magasságig érjen. Langyos vízzel ezután átpermetezzük, hogy a talaj kellően nedves és tömör legyen. Miután a föld beszívta a vizet, el is vethetjük a magokat. Cserepenként 2-3 szemet (fajtája válogatja) szórjunk a földre. Kis jelölőcsíkra írjuk fel, mit vetettünk, tegyük a po- hárkákba. Végül a földet vékony rétegben szórjuk a magok tetejére, ha az adott fajta magja ezt megkívánja. Éppen csak takarja őket a vékony földréteg. Ezután már ne nyomkodjuk meg a földet. Kézipermetezővel spricceljünk rájuk kevés vizet. Miután mindezzel már készen vagyunk, akkor feltétlenül fedjük le a cserepet vagy ültetőedényt. Vannak kimondottan csakis erre a célra gyártott kisméretű, csukható tetejű palántázóházak, de ha szaporítótálcába vetettünk, legalkalmasabb az egyszerű fólia, fátyolfólia, üveglap. Naponta emeljük le egy kis ideig a fóliát, üveglapot, hogy szellőztessünk. A magokat kelésig tartsuk melegen! Fotó: Europress/Thinkstock A magokat a kelésig mindenképpen tartsuk meleg helyen, öntözzük rendszeresen és takarjuk le. Ha a növénykék kikeltek, akkor minél több fényre van szükségük, de melegre és kellő mennyiségű vízre is. A föld kiszáradására és túlöntözésé- re egyaránt figyeljünk oda. A kikelés után két héttel a palántákat egyenként át lehet tűzdelni tejfölös- vagy más műanyag pohárba, amelynek az alját előzőleg fúrjuk ki hogy a felesleges víz eltudjon majd távozni! Az edényes palánták szintén nagyon jó helyet találnak a napfényes ablakpárkányon. Fő az időzítés Palántanevelésnél figyeljünk az időzítésre! Ne járjunk úgy, hogy a palántánk már nagyra nőtt, ám még nem tudjuk kiültetni a kinti időjárás miatt. A káposztafélék palántái a magvetéstől számított hat hét alatt lesznek kiültetésre érettek, a paprika- és paradicsompalántáknak nyolc hétre van szükségük. A magvetés idejét visszafelé kell kiszámítani. A fejes káposzta palántáit április 10-e táján lehet kiültetni, a magvetés tehát február végén időszerű.
