Heves Megyei Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-06 / 5. szám

14. CSALÁDI KINCSESTÁR 2017. JANUÁR 6., PÉNTEK Túra, írásszeretet, robbantgatás, koponyatörés... Kinyílt előtte a világ HÉT KÉRDÉSE Mennyit tévézhet a gyerekem? ADÁCS, EGER A különleges utazásai miatt igen so­kak csodálatát kivívó Bar­na Béla turisztikai újság­írót kértük meg ezúttal, me­séljen olvasóinknak a gyer­mekkoráról. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com- A Mátraalján nőttem fel, Ad- ácson. Imádtam ott gyerek­nek lenni! Vágytam persze hajdanán a városba, ugyan­akkor mégsem börtönnek él­tem meg a falusi életet, sok­kal inkább felszabadítóan ha­tott rám. Nyugodtan sétálhat­tam például mezítláb, anél­kül, hogy bárki furán nézett volna rám - vág bele történe­tébe. Sok-sok állata volt a kis Bé­rinek, nem szokványos gye­rekkedvenc háziállatok is, mint libák, gyöngytyúkok, nyu'lak. Ezeket mind ő gon­dozta, éppúgy ,mint a kutyá­ját, Daisy-t. Elég hamar szem­besült azzal, milyen élete van a mezőgazdászoknak: a falu­si lét minden munkáját meg­tanulta, egyebek között a ka­szálást is. Béci igen sokoldalú életet él felnőttként: jártas a föld­rajzban, a kommunikációtu- dományban - tanította is ezeket a ma már egyetemként működő egri fő­iskolán -, továb­bá rengeteget utazik családjá­val, túrákat szer­vez, s cikkeket ír A kis Béci édesapjával azokról a tájakról, ahol meg­fordult, tapasztalatokat gyűj­tött. Tevékenységének magja­it azonban már gyermekkorá­ban elvetette...- Gyerekként is tudtam, hogy újságíró és földrajzta­nár leszek. Anne Frank napló­jának hatására magam is nap­lót írtam, innen származik az írás szeretete. Az utazás, a jövés-menés is igen ha­mar beköszöntött az életembe: suli után sokszor a Kékestető­re tekertem a brin­gámmal. Ezután egy­re nagyobb távok ér­dekeltek, s Fizikából is jeleskedett Barna Béla (42) édesapja ag- ronómus, édesanyja varró­nő, van két húga. A család­jával él a Szépasszony-völgy- ben, ami ideális számukra, hi­szen egyszerre éri őket a falu­si és a városi hangulat. Béla édesapjától gyermekkorában megtanulta, hogyan kell beto­nozni, fát ültetni, így ezek ma sem esnek nehezére. A sok­oldalú férfi jó szívvel emlék­szik vissza általános iskolai tanáraira, kedvenc tantárgya az irodalom és a földrajz mel­lett a fizika volt, melyből me­gyei versenyt is nyert a szak­ember. Béla varrónő édesany­ja sok akkoriban divatos ru­hát megvarrt fiának, aki így „sportosan elegáns” darabok­ban róhatta a falu utcáit. egyre többet akartam látni a világból, ami meg is nyílt előt­tem. Mivel Béci úgy érezte, nem forgácsolhatja szét az energi­áit, szelektált: a számára leg­fontosabb tevékenységeket vá­lasztotta végül, hogy azokat teljes szívvel végezhesse.- Egyszerű falusi gyerek voltam, aki szeretett például olvasni, focizni a barátaival. Nem rajongok a futballért, de akkor az utcabeli srácokkal nagyon jó volt játszani az ut­ca kellős közepén - emlékszik vissza. - Jó közösség volt Ad­ócsőn. A művelődési házban néptánc- és társastánccsopor­tunk is volt, s moziba is gyak­ran jártam. A turisztikai újságírót ki­faggatjuk arról is, milyen jel­zőkkel illetné gyermekkori önmagát.- Rossz, lázadó voltam, ám tisztelettudó és nagyon jó ta­nuló is. Extro- és introvertált is voltam és vagyok. Egyszer­re vágytam a kellemes érte­lemben vett magányra a pad­lástéri szobámban, ahol olvas­hattam, netán rock-, blues- vagy népzenét b ö m - böl­Béci már gyermekkorában tudta, hogy mivel szeretne foglalkozni felnőttként. Álmai valóra váltak tethettem, de arra is, hogy pezsgés vegyen körül. Mind­kettőre sort kerítettem, és ez most is így van. Béci rosszcsont énjéből is kapunk azért ízelítőt.- Amikor a felnőttek tüzet raktak, a haverjaimmal el­bújtunk a bozótosban, s üres chemotoxos flakonokat dobál­tunk a tűzbe, melyek nagyo­kat robbantak, de volt, hogy majdnem el is találtak valakit- közli mosolyogva. - Tizen­négy évesen a Gárdonyi koli- jában - Egerben, a Foglár úton- előfordult, hogy nem enged­tek ki minket a barátaimmal. Mi viszont vágytunk a T-Rex- be, a Malibuba, az akkori me­nő szórakozóhelyekre. így hát egyszercsak kifűrészeltük a rácsokat, s kiszöktünk. Olyan is volt, hogy a lánykoliból a lányok lepedőn leereszked­tek, s mentünk bulizni. Jász- árokszálláson és Gyöngyösön is gyakran megfordultunk a diszkóban. Ezenfelül mindig történt velem valami: ötször törtem el a karom gyermekko­romban, s volt, hogy egy bará­tom véletlenül beverte a fejem a pad táskaakasztójába, ne­kem meg betört a koponyám... Béci azt is elárulja, nagyon sokat köszönhet a szüleinek, akik bár szigorúak voltak, so­sem korlátozták őt, s lazán ke­zelték a csínytevéseit is. Nem ítélték szobafogságra, s sza- badságszeretetre nevelték őt.- Édesapámról a Bojtorján zenekar sorai jutnak eszembe, amikor a városba költöztem: „Én csak azt kívánom, bár­mi lesz is, hogy ember légy, fiam!” Azt hiszem, sikerült megfelelnem a tanácsának. Kérdésünkre Béci megoszt­ja velünk azt is, az utazás iránti szeretetét apai nagypa­pájának köszönheti, aki sokat járt-kelt lehetőségeihez mér­ten. Édesanyja sokat beteges­kedett és gyógyult Mátrahá­zán. Busz híján sokszor az er­dőn keresztül látogatták meg őt. Béci hamar ráérzett a ter­mészet adta lehetőségekre, s ki is használta azokat. A bi­ciklizés és a túra mellett táj­futással és síeléssel is szíve­sen foglalkozott, az utóbbira 4 éves korában édesapja és nagypapája közös erővel taní­totta meg. PROBLÉMA - Egy-egy hosz- szú hétvégén, vagy éppen az iskolai szünetekben a gyere­kek előszeretettel telepednek a tévé elé, s képesek naphosz- szat ott henyélni. Arra vagyok kíváncsi, hogyan korlátozha­tom ezt, hgy ne legyen belő­le feszültség - tette fel kérdé­sét Ágnes. Ezúttal is a csalad.hu ol­dalon találtunk hasznos in­formációkat a kérdésre. íme: A kérdés örök vita tárgya, el­viekben sokan támogatják azt a megoldást, hogy egyáltalán ne tévézzen, csak hát az a frá­nya gyakorlat sokszor közbe­szól. Tegyük a szívünkre a ke­zünket: sokszor jól jön, ha a gyerek mondjuk egy órát elül­dögél a tévé előtt, miközben az anya el tudja végezni a házi­munka egy részét, nem? Az megint egy más kérdés, hogy mit mondanak a szak­emberek, és miként változik az ő véleményük. Az ameri­kai gyermekorvosok szerve­zete például éppen most vál­toztatta meg az ajánlását. Eddig ugyanis az volt az irányelv, hogy kétéves korig a gyerek lehetőleg egyáltalán ne töltsön időt képernyő előtt, most már viszont úgy vélik, hogy 18 hónapos kor felett egy keveset szabad videócha- telni a családtagokkal (példá­ul a távol élő nagyszülőkkel), illetve ötéves korig a szülővel együtt nézhetnek „minőségi műsorokat” is. Az ajánlás ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a test­mozgásnak és a közvetlen kommunikációnak elsőbbsé­get kell élveznie. „A családoknak előre el kell tervezniük a gyermekek mé­diahasználatát, megbeszélni azt velük, mert a túl sok tévé­zés, netezés a játéktól, tanulás­tól, beszélgetéstől és alvástól vonja el az időt” - mondta el a jelentés egyik vezető szerzője. „Ami igazán fontos, hogy a szülők egyfajta médiamen­torok legyenek a gyermekük számára, azaz tanítsák meg nekik, miként lehet ezeket az eszközöket a kreativitásra, a kapcsolatok ápolására és a ta­nulásra felhasználni” - tette hozzá Jenny Radesky. Általában elmondható, hogy 2-5 éves kor között napi egy óra a javasolt időtartam, és tö­rekedni kell arra is, hogy le­gyenek „médiamentes” idő­szakok. „A gyermekorvosoknak na­gyon egyértelműen meg kell fo­galmazniuk, mi az a tartalom, amit a kisebbek nézhetnek, milyen mértékben kell ehhez a szülő jelenléte, és egyálta­lán mit jelent az, hogy egy szü­lő együtt nézi az adott progra­mot a gyerekkel” - tette hozzá. Amikor például egy két­évessel néz az ember tévét vagy filmet, akkor időről idő­re meg kell állítani a felvételt, esetleg vissza kell tekerni, is­mételni kell, ugyanúgy, mint amikor mondjuk olvasunk ne­ki. Tehát a közös tévénézés nem azt jelenti, hogy ülünk egymás mellett és csendben bámulunk” - hangsúlyozzák a szakemberek. B. K. Megvásárolható RENDEL* MEG MOST! : 06-40/510'510 Heves Megye Hírlap ügyfélszolgálati irodájában, EgeyTrinitárius utca 1 .Telefon: 36/513-628. Az Aranyember halála Volt fűszerkereskedő, táncos, reklámügynök, embercsempész, zálogházas és diótermelő. Klap­ka György szerette a nőket és a nők is szerették őt, ötöt feleségül is vett. Aranyembemek hívták és nem csak az üzlet miatt. SZTORI Dióssy Klári az újrakezdésről \ A Duna Televízió Ridikül cí­mű beszélgetős műsorának há­ziasszonya mesélt a megpróbál­tatásairól, a sebezhető énjéről, a kishitűségéről, a fájdalmáról, amit mint egy lélekcsomagot, örökké cipel magával. INTERJÚ Könnyű az élet egy erős nő mellett? „A történelmet a férfiak csinál­ják tevőlegesen, a nőkkel meg megtörténik. Ilyen a történelem- szemléletünk. Ez hamis, és egy­általán nincs jól így” - vallja la­punknak adott interjújában Ug­rón Zsolna írónő. KULTÚRA „Nem kértek tőlem semmit” Bár sokan azt feltételezik, hogy aki a rendszerváltás előtt annyit utazhatott külföldre, mint ő, az komoly felső kapcsolatokkal ren­delkezett. Korda György állítja: soha semmit nem kértek tőle a politikai vezetők. SZTÁRVILÁG t i « # f

Next

/
Thumbnails
Contents